Pesti Srácok

Orbán Viktor: egyenruhás munkavállalók helyett harcosokra van szükség a Honvédségnél! (Videó)

Az infláció letörése érdekében tett kormányzati intézkedésekről, a holnap kezdődő atlétikai világbajnokságról és a haderő fejlesztéséről is kérdezték szokásos pénteki, a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnököt.

Orbán Viktor a gazdasági számokra és adatokra reagálva mindenek előtt kifejezte, hogy Magyarországnak nincs lehetősége a probléma kiindulópontjával foglalkozni, ugyanis az maga a háború. A kormányfő rámutatott, hogy a harcok lezárásáról a nagyhatalmak dönthetnek, így például az Egyesült Államokon múlik a kérdés azzal, hogy meddig finanszírozzák még Ukrajna harcát.

MUNKAHELYEK

A kormányfő értékelésében a munkahelyek ügyét vette számba az első helyen. Említése szerint a legfontosabb ugyanis, hogy minden magyar ember számára elérhető legyen a munka lehetősége. Orbán Viktor rávilágított, hogy ebben a kérdésben nincs különösebb tennivaló, ugyanis jelenleg több tízezer betöltetlen álláshely van Magyarországon. Erre vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy ezeket a feladatokat viszont el kell majd végeznie valakinek, így megoldást kell majd találni rájuk.

PestiSracok facebook image

INFLÁCIÓ

A miniszterelnök felidézte, hogy a háború és a szankciók következtében elszabadult árakra, a nyugati multik nyerészkedésére a kormánynak határozott intézkedésekkel kellett válaszolnia. Felidézte, hogy az árstopok, a kötelező akciózás és az árfigyelés megtette a hatását és így a legutóbbi inflációs adatok már egy kedvező trendet mutatnak. Vagyis megkezdődött az infláció határozott letörése. Orbán Viktor rámutatott azonban, hogy ez a feladat jövőre is velünk marad, hiszen a gazdasági elemzők várakozásai szerint jövőre is 6 százalék körüli inflációval számolhatunk, ami még mindig magas. A kormányfő erre vonatkozóan foglalt állást, ami szerint a kormány célja és ambíciója, hogy jövőre egy legfeljebb 5 százalékos, elviselhető szintű inflációval kelljen szembe néznie a magyar embereknek.

VILÁGBAJNOKSÁG

- fogalmazott Orbán Viktor arra utalva, hogy az elmúlt évtized kormányzati törekvései nyomán a főváros ismét felkerült a nemzetközi térképre több tekintetben. A kormányfő felidézte, hogy ez a folyamat a Hungexpo felújításával vette kezdetét, amikor is Budapest visszakapta a vásárvárosát és ennek kapcsán felidézte a Vadászati Világkiállítás sikerét is. A miniszterelnök rámutatott ugyanakkor, hogy ezek a fejlesztések azért voltak szükségesek, mert elgondolása szerint Budapest egy olyan város, amit mindenkinek látnia kell a világon, ehhez azonban ismét vonzóvá kellett tenni a várost.

SZENT ISTVÁN-NAP

Augusztus 20-a kapcsán Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ez az ünnep egy alkalom arra, hogy felidézzük: mindannyiunk közös ügye, hogy Magyarország, az 1100 éves közös örökségünk, az országunk, ez a magyar sziget a jövőben is megmaradjon. A kormányfő felidézte, hogy a modern értelemben vett államunk alapját Szent István királyunk rakta le, ez pedig egy olyan örökség, amelyet ápolni és gyarapítani közös feladatunk. A miniszterelnök kitért arra is, hogy az ünnep kapcsán ki patetikusabban, ki lezserebben, de alkalmat kap arra, hogy megélje ezt a közösséget és így együtt ünnepelhetjük Magyarország születésnapját.

HADERŐFEJLESZTÉS

- szögezte le a miniszterelnök. Rámutatott azonban arra is, hogy a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök egyetértenek abban, hogy Magyarországnak a jövőben nem egyenruhás munkavállalókra van szüksége a honvédség kötelékében, hanem harcosokra. Kitért arra is, hogy a baloldali kormányok haderőt leépítő politikája után a honvédség újjáépítésére van szükség. Orbán Viktor kijelentette, hogy a gazdasági lehetőségeink nem teszik lehetővé, hogy minden esetben a legújabb technikát vásároljuk meg, de hazai fejlesztéssel és gyártással kiegészítve egy ütőképes haderő kialakítása a kormány célja.

Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.