"Fellobbant a lázadás szunnyadó tüze" - A nyugati lapok tudósításai a forradalomról
A magyar forradalom kitörését lelkesen üdvözölte a nyugati világ. A forradalmárok azonban hiába reménykedtek egy esetleges nyugati beavatkozásban. A sajtó viszont követte az eseményeket, sokan még tudósítókat is küldtek Budapestre.
A francia haditudósító halála
A francia közvéleményt a Paris Match haditudósító fotóriporterének halála rázta fel, aki budapesti sebesülésébe halt bele. 1956 októberébenJean-Pierre Pedrazzini, a francia Paris Match tudósítóját Budapestre küldték. Október 30-án Pedrazzinit géppisztolysorozat érte, amikor a Köztársaság téren egy sebesült gyermek segítségére sietett, később, november 7-én egy párizsi kórházban belehalt sérüléseibe. A temetésére jobboldali tüntetések szerveződtek Franciaországban. Ugyanakkor a budapesti eseményekről szóló legtöbb cikk csak a harcok végét követően került a lapokba.
Le Monde 1956 november 24-én arról ír, hogy pontosan egy hónapja forradalom kezdődött Budapesten, amely az egész világot megrázta. Mint írták, senki sem tudta volna megjósolni az ebben az időszakban bekövetkezett drámai eseményeket. Kiemelték, hogy ami a szovjet hatóságokat illeti, elhallgattatták a fegyveres ellenállást, de katonai győzelmüket nem sikerült politikai győzelemmel megszilárdítaniuk. A tudósításhoz azt is hozzátették, hogy a harcok kimerüléséhez hozzájön a tél keménysége is a fűtéstől és ellátástól megfosztott országban. Mint írták, a kormány egyértelműen úgy gondolta, hogy az éhezés akarva-akaratlanul elfojtja az ellenállást.
Fellobbant a lázadás szunnyadó tüze
"Kelet-Berlin után Poznan, Poznan után Varsó, Varsó után Budapest. Tíz év kommunista vagy „népi demokratikus” rezsim nem volt elég ahhoz, hogy Kelet-Európa lakosságában kioltsa a szabad akaratot. Amint a sztálinizmus vasmarkolata kissé meglazult, fellobbant a lázadás szunnyadó, de el nem oltott tüze” – írja Arrigo Levi a Corriere címlapján.
A sztálini berendezkedést megrendíteni képes szovjetellenes magyar forradalomban gyorsan fellángoló szikrájaként írja le az olasz lap a budapesti eseményeket. Mint kiemelik, abban a potenciálisan robbanásveszélyes nemzetközi helyzetben történik mindez, amikor Hruscsov elítélte Sztálin bűneit, amely változás reményét táplálja, ugyanakkor Egyiptom a Szuezi-csatorna államosításával hónapok óta sakkban tartja Európát.
1956-ban a Time magazin az év emberének a magyar szabadságharcost választotta
A brit lapok közül a Manchester Guardian részletesen számolt be az eseményekről. "Kezdődik a magyar forradalom" - ilyen címekkel jelentek meg cikkek, amelyek kiemelték, hogy 1956. október 23-án tüntetők ezrei gyűltek össze Budapesten, hogy követeljék a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, ezzel országszerte lázadást indítva el. Még arról is beszámolt a lap, hogy a tüntetők, akik az orosz csapatok eltávolítását követelték az országból, megpróbáltak feldönteni egy 26 láb magas Sztálin-szobrot. Hozzátették, hogy a demonstrálók – munkások, diákok és katonák – azt kiabálták, hogy „Ruszkik (oroszok) menjenek haza” „Kormányt akarunk Naggyal”
Az amerikai sajtó a forradalom támogatásáról szóló cikkeket közölt. November 4-én a New York Times címlapon közli az ország lerohanásának hírét. A Time magazin címlapján 1956-ban az év embereként a magyar forradalmár arcképét választotta. Ezzel szemben a következő évben Hruscsov fotója köszön vissza ugyanezen cím alatt az újság első oldalán.
Fotó: A Köztársaság tér 1956. október 30. címû kép, MTI fotó: Jean-Pierre Pedrazzini
