„Mi, magyarok már csak ilyenek vagyunk: akárhányszor akarnak idegen jelképet ragasztani rá, mi kivágjuk azt a zászlónkból” (galéria)

Vasárnap délután a Műegyetem rakparton, az '56-os hősök emlékművének koszorúzásával kezdődött a forradalom és szabadságharc emléknapja. A tiszteletadáson felszólalt Kiss Tamás, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) elnöke, aki emlékeit is megosztotta a forradalom kitöréséről.

Felidézte, 1956 október 16-án megalapították Szegeden a Magyar Egyetemisták és Főiskolai hallgatók Szövetségét, amely első ülésén megfogalmazta követeléseit. Ezek az orosz nyelv tanításának fakultatívvá tételétől, a szabad választásokon át egészen az orosz csapatok kivonásáig terjedtek.

Az egyetemisták szervezkedése beindította a politikai vérkeringést az országban, Kiss pedig arról is beszélt, hogy október 21-én és 22-én már a Szabad Európa Rádió is foglalkozott a MEFESZ tevékenységével, amelyet a nemzetközi sajtó már "forradalmi jellegű viharnak" nevezett. Hozzátette, ezzel egyidejűleg a MEFESZ követeket küldött a magyar egyetemekre, amelynek hatására megalakult a Műegyetemen is az egyetemisták követeléseit képviselő alapszervezet.

A MEFESZ elnöke a szervezet szerepéről szólva felidézte, a szovjet karhatalmi bíróság a Kiss Tamás és társai ügyben ezek után 3-tól 6 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt szegedi egyetemistákat. Az ítélet indokolása szerint

Ahogy minden évben, úgy idén is a Műegyetemen emlékeztek meg a forradalom kirobbanásáról, a BME rektorának köszöntőjét követően Dömötör Csaba beszédében megemlékezett az '56-os diákság szabadság melletti kiállásáról és a BME azon diákjairól, akik életüket adták a forradalomért. Felidézte, a diákok szerveződése ártatlannak tűnő problémákkal kezdődtek, majd a demokratikus átállás követelése következett.

– fogalmazott a miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára felidézve, egy műegyetemi diák volt az, aki elsőként– a bicskáját használva– kivágta a kommunista címért a zászlóból.

A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy a történelem nagy fordulatai úgy tűnhetett, hogy a rendszerváltással véget értek.

– fogalmazott megjegyezve, ez nem bizonyult igaznak.

– jelezte Dömötör, majd hozzátette, a szabad döntésért való küzdelem folytatódik.

– húzta alá.

Provokátorok próbálták megzavarni a megemlékezést

A baloldal persze idén sem pihent, már az '56-os emlékmű koszorúzásánál megjelentek a provokátorok, akik a megemlékezés alatt felkiáltójeles zászlókat lengetve politizálták át az össznemzeti megemlékezést. Ezt követően a fáklyás felvonuláshoz gyülekező 3 ezer diák közé vegyülve hirdették a csak általuk létezőnek vélt forradalmat. Ennek kapcsán pedig felmerül a kérdés, hogy ha a nemzeti ünnepen is a diákok között hakniznak a tüntető "tanárok", vajon mi folyik az osztályteremben egy átlag hétköznap. Mindenesetre a dolog támogatottságát jól jellemzi, hogy az egyik felkiáltójeles zászlókat osztó provokátornak azzal kellett szembesülnie, hogy az egyetlen diák, aki demonstrációs eszközért járult hozzá, azt megkapva rögtön a szemetesbe helyezte a demonstráció hírhedt jelvényét.

1956 a magyarságot jelenti

A fáklyás felvonulás gerincét az a 3 ezer fiatal diák adta, akik a Rákóczi Szövetség hívására érkeztek a Műegyetem rakpartra. Tőlük azt szerettük volna megtudni, hogy milyen üzenete van ma 1956-nak. Legtöbben a szabadság szeretetéről és a történelem ismeretének fontosságáról beszéltek stábunknak, míg volt aki szerint

-mondta a PS-nek egy székelyföldi gimnazista.

'56 európai forradalom volt

A fáklyás felvonulás 17 óra után érkezett a Bem térre, ahol 67 éve az '56-os októberi diákmozgalmak forradalommá fejlődtek tovább. A szimbolikus helyszínen tartott megemlékezésen dr. Panyi Miklós miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkára arról beszélt, nagy utat tettünk meg 67 év alatt, hiszen ávósok, besúgók és a szovjet hadsereg nélkül emlékezhetünk meg az '56-os forradalomról.

-fogalmazott hozzátéve, kis országunk képes volt megrengetni a szovjet birodalmat.

Az államtitkár beszédében úgy fogalmazott, az '56-os forradalom európai forradalom volt annak céljai és értékei miatt. Kiállt a népek szabadsága és szuverén együttműködése mellett, a keleti blokkhoz való tartozás helyett a semlegesség mellett. Hozzátette, nemcsak értékei, de annak hatásai miatt is európai forradalom volt.

– fogalmazott.

-tette hozzá.