Varga Mihály: 1000 milliárd forint felett van már az az összeg, amit az EU helyett a magyar költségvetésnek kellett előfinanszíroznia
Az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága előtt tartott ma beszámolót Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ülésen a tárcavezető az uniós pénzekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EU károkat okoz a magyar gazdaságnak azáltal, hogy visszatartja az országnak járó uniós forrásokat. Elmondása szerint a helyreállítási forrásokat 2026-ig lehet felhasználni, vagyis amikor megérkezik ez a forrás, akkor a kormánynak kevés ideje lesz ezt elkölteni. Elmondása szerint a magyar államadósság finanszírozása négy százalék körül lehet idén, valamint azt is elmondta, hogy a kamatemelések jelentősen megnövelték az állam kamatkiadásait. Aláhúzta, hogy az adatok szerint a foglalkoztatottság még a recesszió negyedévében sem esett vissza. A budapesti inkasszóval kapcsolatban pedig azt mondta: nem érti, honnan veszi a bátorságot a főváros, hogy ne fizessen meg egy törvényben meghatározott adót.
Varga Mihály beszámolója elején úgy fogalmazott: az élelmiszerárak, az energiaárak emelkedése az inflációt jelentősen módosította. A gazdasági adatok alacsonyabb növekedést, magasabb inflációt jelentettek, ami hatással van a költségvetésre, a nyugdíj- és kamatkiadásokra is. Elmondása szerint a magyar államadósság finanszírozása négy százalék körül lehet idén, valamint azt is elmondta, hogy a kamatemelések jelentősen megnövelték az állam kamatkiadásait. A tárcavezető úgy fogalmazott:
jócskán bővítené a magyar költségvetés mozgásterét, ha az Európai Bizottság elutalná a nekünk járó forrásokat.
Hozzátette: a GDP-arányos adósságráta az év végére 70% körül lesz, amely 4%-os javulás az előző évhez képest. Kiemelte:
a hiány és adósság csökkentése érdekében számos döntést hozott a kormány, extraprofitadókat vezetett be, amelyek jelentős mértékben segítettek az államháztartáson. Emellett megmaradtak a családtámogatások; a gyermeket vállaló családok magasabb összeghez tudnak így jutni.
Aláhúzta: az adatok szerint még a recesszió negyedévében sem esett vissza a foglalkoztatottság. Varga Mihály arról is beszélt, hogy a költségvetés a terveknek megfelelően biztosítja a forrásokat az állami béremelésekre, valamint az inflációkövető nyugdíjemelésre és a 13. havi nyugdíj kifizetésre.
Az elmúlt 100 évben nem volt példa akkora fogyasztásbővülésre, mint az elmúlt évtizedben
Az egyik ellenzéki képviselő kérdésére Varga Mihály úgy reagált: a recesszió időszakát leszámítva folyamatos volt a reálbérek és a fogyasztás növekedése is. Elmondása szerint a versenyképességet és hatékonyságot két dolog befolyásolja: a vállalkozói szellem és az innováció. Úgy fogalmazott:
az a cél, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek fejlett technológiát hoznak Magyarországra, ne szigetszerűen működjenek; legyenek magyar beszállítóik és legyenek kapcsolataik a felsőkutatási intézményekkel.
A pedagógusbérekkel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy akár érkezik uniós forrás, akár nem, a 10%-os béremelés meg fog történni. Hozzátette: 88%-os béremelés történt 2013–2022 között összességében a pedagógusoknál. Varga Mihály az energiaszuverenitással kapcsolatban azt mondta, hogy a helyreállítási alap forrásait majd ezen a területen kívánja felhasználni nagy részben a tárca.
1000 milliárdot kellett fordítani a az uniós források előfinanszírozására
Az uniós forrásokkal kapcsolatban Varga Mihály úgy fogalmazott: az EU károkat okoz a magyar gazdaságnak azáltal, hogy visszatartja az országnak járó uniós forrásokat. Elmondása szerint a helyreállítási forrásokat 2026-ig lehet felhasználni, vagyis amikor megérkezik ez a forrás, akkor a kormánynak kevés ideje lesz ezt elkölteni. A tárcavezető kiemelte:
állampapírokat bocsátottunk ki az uniós források kompenzálására, 1000 milliárd forint felett van az az összeg, amit a magyar állam a nemzeti költségvetésből előfinanszíroz. Másrészről örülünk neki, hogy a helyreállítási alapból jövő elején meg fog érkezni a támogatás egy része.
Azonban óvatosan hozzátette:
Akkor hisszük, amikor már látjuk.
Miért gondolja Karácsony, hogy neki nem kell adót fizetni?
Mint korábban lapunk is beszámolt róla, Karácsony Gergely megtagadta a szolidaritási adó törvényben meghatározott befizetését, pert indított a kormány ellen és Varga Mihály lemondását követelte. A tárcavezető az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a NAV mindig a hatályos jogszabályok szerint jár el. Kiemelte: van egy szolidaritási hozzájárulás, amelyet a szegényebb települések kapnak meg (700 ilyen település van), azonban a főváros nem kívánja ezt megfizetni.
Honnan veszi a bátorságot a főváros, hogy ne fizessen meg egy törvényben meghatározott adót?
– tette fel a kérdést annak kapcsán, hogy Budapest megtagadta a szolidaritási hozzájárulási adó megfizetését, ezért az Államkincstár a főváros számláját inkasszózta, aminek jogszerűségét a Városháza vitatja. A miniszter hozzátette, hogy idén 590 ezer inkasszót hajtottak végre; Budapest esetében is így tesznek, ami szerinte teljesen jogszerű.
Miért gondolja Karácsony Gergely, hogy nem kell adót fizetnie?
– ismételte meg a kérdést.
A Fővárosi Ítélőtábla csak a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig nem tette lehetővé, hogy a Magyar Államkincstár beszedje azt az adót, amelyet Karácsony Gergely nem hajlandó befizetni, és amely a szegényebb településeket támogatná. A másodfokú eljárást lezáró végzést a Kincstár október 17-én kézhez kapta. Ettől az időponttól kezdve nem volt jogi akadálya annak, hogy a Magyar Államkincstár beszedési megbízást nyújtson be
– írta korábban a pénzügyminisztérium.
A hiánycél jövőre 2,9% marad, februárban lehet esedékes az újratárgyalása, stratégiai cél a repülőtér visszavásárlása
Varga Mihály a bizottsági ülésen kiemelte: az infláció év végére akár 7% alá is csökkenhet, jövőre pedig még lejjebb mehet. Arról is beszélt, hogy az EU inflációja összességében háromszorosára növekedett. A budapesti repülőtér visszavásárlásával kapcsolatban azt mondta:
óriási hiba, hogy annak idején a baloldali kormányok ezt értékesítették.
A tárcavezető azt mondta, stratégiai fontosságú a reptér visszavásárlása, a kormány emiatt biztosítja a tranzakció fedezetét. A jövő évi hiány kapcsán azt mondta, hogy tartani kívánja a 2,9 százalékos célt, miután az Európai Bizottság feloldja a mentesítést a kritériumok alól. Amit veszélyben lát, hogy a jövő évre 4 százalékos növekedéssel számolt a kabinet; ez az idei alacsony bázis lehet gond, így ha szükséges, akkor a jövő év elején merülhet fel az áttervezés. Ugyanakkor egyelőre ennek a szükségességét nem látja még a kormány.
A hét szűk esztendő negyedik évében vagyunk
– mondta a pénzügyminiszter. Emlékeztetett rá, hogy a Covid után jöttek az ellátási láncok zavarai, majd az orosz–ukrán és most az izraeli–palesztin háború. Az ülésen szóba került az akkumulátorgyárak kérdésköre is. Varga Mihály szerint lehet azon vitatkozni, hogy jó döntés volt-e a robbanómotoros autók 2035-ös kivezetése, de szerinte ez ténykérdés, a magyar kormány pedig csak alkalmazkodik az autóipari átállás terén. Az idei befektetésösztönzésről elmondta: összesen 28 pozitív döntés születetett, amivel 18 368 új munkahely jött lére és 8 milliárd euró befektetést hozott Magyarországra.
Magyarországnak nem szabad kiszállnia ebből a versenyből
– hangsúlyozta a miniszter.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
