A cenzúra nagy bajnokai folytatják a kettős mércét: nem csapnak le az álzsidózókra, akik gyűlöletet gerjesztenek
A kettős mérce mindig is jellemezte a közösségi platformokat, hiszen ha valaki keresztény-konzervatív nézeteket közvetített, netalántán felemelte a szavát a progresszívok ellen vagy egyszerűen csak élt a szólásszabadság jogával, de nem azt mondta, amit a globális baloldal hallani kíván, már jött is a tiltás, törlés, lecsavarás. Fordítva viszont a haja szála sem görbült annak, aki a másik oldal álláspontját hangoztatta. Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus kirobbanása óta azonban egy érdekes fordulatnak lehetünk szemtanúi, ugyanis a cenzúra nagy bajnokai, a Facebook, a YouTube, az Instagram, de még az X is teret ad az Izrael-ellenes bejegyzéseknek, kommenteknek, aminek az a következménye, hogy egyre több embert befolyásolnak és keltik a hangulatot a zsidóság ellen.
Portálunk már többször megélte, hogy lecsavarták a Facebookról, amelynek következményeként rengeteg emberhez nem jutottak el a tartalmaink, a YouTube-ról pedig egyenesen törölték a csatornáinkat. Mindezt azért, mert nem felelünk meg a közösségi oldal irányelveinek vagy megsértettük azokat. Általában azonban nem tudtuk meg, hogy konkrétan mi volt a bűnünk. Ám nemcsak mi jártunk így, hanem sok más jobboldali portál vagy személy is, és nemcsak idehaza, hanem például Amerikában. Donald Trump fiókját például az akkor még nem Elon Musk kezében lévő Twitterről törölték az elnökválasztások idején.
Bár a jobboldali kormányokat előszeretettel szokták a fasiszta, antiszemita jelzőkkel illetni – ahogyan a jobboldali embereket is –, most mégis úgy tűnik, hogy ezek a progresszív irányítás alatt álló platformok azok, amelyek teret engednek az Izrael- és zsidóellenes hangoknak. Úgy tűnik, ezek a kommentárok és bejegyzések megfelelnek az irányelveiknek, nem gondolják, hogy törölni kéne őket. A hatásuk pedig az, hogy egyre többen állnak a Hamász és Palesztina oldalára, és Izraelről gondolják, hogy terrorista állam.
Az Economx cikkéből kiderül: a közel-keleti háború globálisan erős visszhangját jól példázza, hogy az ACLED amerikai szervezet adatgyűjtése szerint a konfliktus kirobbanását követő három hétben hozzávetőleg 4200 különféle, több száz vagy több ezer fős demonstrációs eseményt tartottak csaknem száz országban, ami a világszerte bejelentett tüntetések 38 százalékát tette ki.
A gázai kórházat ért robbanást követően elszabadultak az indulatok
Megállapítható továbbá, hogy egész Európában sokkal elterjedtebb a palesztinokkal való szolidaritás, mint az Izrael melletti kiállás, holott a zsidó nép lett megtámadva és nem fordítva. Az ACLED megfigyelései szerint az antiszemita hangulatú fellépések azután még erőteljesebbek lettek Európában, hogy október 17-én robbanás történt a gázai Ahli Arab Kórházban, ahol közel ötszáz civil ember vesztette életét. Emiatt a Hamasz Izraelt hibáztatta, amely narratívát a média is átvette és terjesztette, holott Izrael szerint a detonációt egy rosszul irányított, gázai rakéta okozta. Az információs hadviselés viszont komoly károkat okoz Izraelnek, hiszen befolyásolja a közvéleményt világszinten.
A TikToktól a YouTube-ig mindenhol ott van a gyűlölet
A közösségi médiában megfigyelhető, hogy nem viszik tovább a palesztinpárti narratívát és nem tiltják a gyűlöletbeszédet sem. A TikTokon, amit főleg a fiatal korosztály használ, abszolút megfigyelhető, hogy többségében Palesztina mellett kiálló videókat láthatunk, a YouTube-on pedig a cenzorok mintha figyelmen kívül hagynák az antiszemita, gyűlölködő kommenteket a videók alatt. Az Economx cikkében kiemeli:
a szélsőségesség és a dezinformáció világszerte növekvő hullámának felszámolásáért küzdő Institute for Strategic Dialogue (ISD) szervezet digitális elemzése kimutatta: a Hamász támadásait követően több mint ötvenszeresére nőtt a konfliktusról szóló YouTube-videókhoz írt antiszemita megjegyzések száma, és 2,4-szeresére nőtt a zsidóellenes üzenetek aránya. A platformok megfigyelése alapján megállapították, hogy jelentősen megemelkedett a zsidó közösségek elleni online fenyegetések aránya is, miközben az antiszemita nyelvhasználat fellángolt az olyan alternatív közösségi médiaplatformokon, mint a 4chan, a Gab, a Telegram és a BitChute. Az ilyen szövegekben leginkább a rágalmazó kifejezések, az izraeliek vagy a cionisták és a nácik összehasonlításai, és többféle összeesküvés-elmélet szerepel, amelyek vagy a politika, a média és a pénzügyi intézmények zsidó irányításáról szólnak a háború kiváltó okaként, vagy arról, hogy a zsidók nem az izraeliták leszármazottai, és ezáltal „álzsidóként” foglalták el a palesztin területeket.
A média és közösségi oldalak felelőssége tehát óriási abban, hogy mit gondolnak bizonyos dolgokról az emberek; a probléma csak az, hogy nem élnek a nyilvánosság erejével, hanem visszaélnek a befolyásolás lehetőségével, ezzel hatalmas károkat okozva. Az indulatok felkorbácsolásának ugyanis az az eredménye, hogy egyre több antiszemita támadásról hallani, ami újra félelemben tarthatja a zsidóságot. Nekünk Magyarországon pedig különösen fontos, hogy ezek a hangok ne erősödhessenek fel, hiszen Európa legnagyobb zsidó közössége nálunk van; nem csoda, hogy a magyar kormány a Palesztina melletti tüntetéseket betiltotta, ezzel csírájában fojtva el az indulatok elburjánzását.
Forrás: Economx; Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic
