Orbán Viktor: a magyar együttműködés erősítése legyen a válasz a világ szétcsúszására

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a XXI. Magyar Állandó Értekezleten elhangzott beszédében tájékoztatta a határon túli szervezetek és egyházak képviselőit a magyar nemzetpolitika irányairól és a világhelyzet Magyarországra gyakorolt hatásairól.

Ukrajna útja a semmibe vezet

A miniszterelnök a szomszédunkban zajló háború kapcsán elmondta, kulcskérdés, ha egy ország, mint Ukrajna is, honvédő háborúba kezd, hogy pontosan definiálja a hadi célokat. Ezek meghatározása nélkül erkölcsileg vállalhatatlan kockára tenni az ország polgárainak az életét. Mint Orbán Viktor hozzátette, nehéz, illetve lehetetlen olyan országot támogatnia, amely ezeken a céljain folyamatosan változtat, és Ukrajna polgárai szempontjából is igazságtalan, hogy nincsen tisztázva, pontosan meddig és miért érdemes vívni a háborút.

– fogalmazott a miniszterelnök. Mint megjegyezte, Ukrajna és egyes országok vezetői lassan az egész világot belehúzzák ebbe a konfliktusba, miközben a konfliktust kiváltó okot nem vizsgálják és nem is akarják feloldani. A miniszterelnök kiemelte, a magyar kormánynak ezért nem áll módjában külpolitikáját megváltoztatni, de a „legrosszabb érzésekkel teszi mindezt”. Hozzátette,

Megjegyezte, ez a magyar politika nehézzé teszi a kárpátaljai magyarság mindennapjait, de a stratégiaváltás az egész kárpát-medencei magyarság érdekeivel lenne ellentétes. Orbán Viktor kiemelte, sajnálatos, hogy a véres honvédő háborút folytató Ukrajnának van ideje vegzálni a kárpátaljai magyarokat.

-fogalmazott.

Itt az ideje a B-tervnek, csak nincs

Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor, egyedül Magyarország engedi meg magának az őszinteség luxusát, és ki meri mondani, hogy az orosz-ukrán háborúra kitalált nyugati stratégia összeomlott. Ennek a stratégiának három eleme volt, amely szerint az ukránok nyernek a fronton, amelyhez a nyugati világ technológiát és anyagi forrást biztosít majd, az oroszok pedig veszteni fognak, amely új belpolitikai helyzetet fog eredményezni. A miniszterelnök szerint mindhárom elem elbukott, és erről próbálta már meggyőzni az unió vezetőit a legutóbbi uniós csúcson is. Mint arra akkor csak felszólalásban, utóbb levélben is felhívta a figyelmet, szükség lenne egy reflexiós periódust tartani, és őszintén átgondolni: van-e értelme tovább folytatni az elhibázott uniós politikát, vagy a terv megbukott, és egy olyan B-tervre van szükség, amely nem hagyja magára Ukrajnát, de olyan megoldásra törekszik, amely minden félnek jobb, és gátat szab az emberek további pusztulásának.

Az EU olyan migránsokat fogadott be, akik konkrét tervekkel érkeztek, de nem volt köztünk az integrálódás

A miniszterelnök kitért arra is, a legsúlyosabb közvetlen politikai kihívás, amellyel szembenéz ma Európa, a migráció. Mint felidézte, már a 2015-ös migrációs hullámot megelőzően már kérdés volt Brüsszelben, hogyan tudná az Európai Unió integrálni a nem európai országból érkezőket. Brüsszel álláspontja akkor az volt,

Orbán Viktor úgy vélte, a migrációt propagáló uniós politikusok a viták során úgy beszéltek az Európába érkezőkről,

Ugyanakkor a miniszterelnök kiemelte, a valóságban nem beszélő gépeket engedtek be az EU-ba, hanem hús-vér embereket, a saját kultúrájukkal, történelmükkel és terveikkel. Megjegyezte, bár Magyarországot hosszú évekig ütötték-vágták, amiért gátat szabott az illegális migrációnak, és ellenállt a migránsok kötelező szétosztásának, nemzeti hatáskörben tartva annak eldöntését, hogy a magyarok kikkel éljenek együtt és kikkel nem, mára az Izrael-ellenes agresszív tüntetéshullámok is igazolják, hogy hazánk jó döntést hozott.

Az európaiak véleménye sormintává vált

Két nap van az égen, és egyik sem Európa – fogalmazott a miniszterelnök, kifejtve Európát az a kérdés kínozza, hogy jelentőségének csökkenését keserűen megtapasztalva ebben a gazdasági térben hogyan viselkedjen.

-fogalmazott. A miniszterelnök elmondta, két iskola van jelenleg, az egyik, amelyhez Magyarország is tartozik a versenyben a kereskedésben hisz, és abban, hogy Európa vissza tud kapaszkodni az élmezőnybe. A másik iskola a bezárkózást, a kockázatok minimalizálását választaná. A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország történelmi adottságainál, iparszerkezeténél fogva képtelen lesz az életszínvonalat tovább emelni, ha egy tízmilliós belső piacra alapoz.

-fogalmazott, kiemelve, az Európa Tanácsban is folyamatos vita van a bezárkózást vagy a verseny és a kereskedést propagáló országok között, de ebben az még eldöntetlen kérdésben hazánk egyértelműen az utóbbit támogatja.

Az Európai Unió szétcsúszik

A miniszterelnök arról is beszélt, olyan viták zajlanak Brüsszellel, amelyek már nem segítik Magyarország fejlődését. Elmondta, a közeljövőben két súlyos vita is vár hazánkra. Az első arról szól, hogy fennmaradjon-e az egyhangú döntéshozatal, mivel a nagyobb államok azt szeretnék, hogy elég legyen a többségi szavazat a döntéshozatalhoz. Orbán Viktor úgy vélte, ha a hagyományosan szuverenista britek nem lépnek ki az EU-ból, akkor ilyen viták fel sem merülhettek volna. Távozásukkal azonban megbillent az egyensúly az Európai Egyesült Államokat létrehozni akaró államok javára. A miniszterelnök elmondta, ehhez kapcsolódik a másik vita, amely az unió bővítéséről szól. Kifejtette, érdekes módon Brüsszelben is egyre erősödnek a bővítést akaró hangok, ez azonban megtévesztés. Egyes államok ugyanis azzal érvelnek, hogy ha 36-ra bővülne a tagállamok aránya, akkor további központosításra van szükség. Orbán Viktor úgy vélte, Brüsszelben a bővítést akarják felhasználni annak a belső átalakításnak a keresztülviteléhez, amely még jobban megerősítené a központosítást.

– jelentette ki a miniszterelnök. Mint hozzátette, ebben a leépülésben ráadásul semmi heroikus nincs, az Európai Unió nem fog látványosan összedőlni, egyszerűen csak szét fog csúszni. Megjegyezte, ez a szétcsúszás elemészti az együttműködést is az országok között, és Magyarország nem vállalkozhat arra, hogy ezt megakadályozza. A miniszterelnök kiemelte,

Vezetőkép: MTI