Alapjogokért Központ: Brüsszel nemcsak a migrációt, de a háborút is importálni akarja
"Az, hogy Ukrajna uniós csatlakozását támogatja Brüsszel, importálja a háborút Európa területére" – hangzott el az Alapjogokért Központ mai sajtótájékoztatóján. Az eseményen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a mostani EU-csúcs történéseiről és hazánknak járó uniós források hátteréről nyilatkozott.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a sajtótájékoztatón Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatáról kiemelte: számos, szám szerint 70 pontban kell egyhangú döntést hoznia a tagállamoknak, hogy Ukrajna alkalmas-e, hogy az Európai Unió tagja legyen. E mellett a konkrét tárgyalási csomag összeállításához is egyhangúlag kell hozzájárulniuk a tagállamoknak.
Az igazgató kifejtette: ha Ukrajna uniós tag lenne, a neki odaítélhető támogatási összegek miatt szinten minden tagállam nettó befizető lenne, hiszen keleti szomszédunk – mivel Európa második legnagyobb országa és területének 70 százaléka megművelhető rész – komoly mezőgazdasági támogatásra számíthat. Ez viszont annyira magas összeg, hogy például Németország mezőgazdasága becsődölne. Kovács István felhívta arra is a figyelmet, hogy a tagállamoknak járó, Covid-járvány miatti támogatást szinte még senki nem kapta meg.
Kérdésre válaszolva az igazgató elmondta: az, hogy Ukrajna a nemzetiségi kisebbségeket elnyomja, ténykérdés, példaként felhozva a nyelvtörvényt vagy szimbolikus lépésként a munkácsi Turul-szobor jogtalan levételét.
Ne várjuk Brüsszeltől, hogy megoldja helyettünk ezt a kérdést
– tette hozzá Kovács István.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója nyilatkozatában a megítélt az uniós források hátteréről beszélt. Mint ismert, az uniós pénzügyminiszterek múlt héten elfogadták Magyarország módosított helyreállítási tervét, így újabb akadály hárult el a hazánknak járó források folyósítása elől. A helyreállítási terv az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatáson felül hivatalosan is kiegészült egy 3,9 milliárd eurós hitelrésszel és egy 0,7 milliárd eurós, szintén vissza nem térítendő kerettel a REPowerEU tervből. A Magyarországnak járó, 4,6 milliárd eurós REPowerEU keret 20 százalékát előlegként le lehet hívni, az első 460 millió eurós utalás februárig érkezhet, majd a következő 460 millió eurót az év végéig folyósíthatja az Európai Bizottság. Ugyanakkor szerdán az Európai Bizottság pozitívan értékelte az igazságügyi reformokat, így nagyjából tízmilliárd eurónyi forrás vált lehívhatóvá a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokból.
Kovács Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége jól vizsgázott, ugyanis kiderült, hogy uniós források nélkül is működik. Viszont hangsúlyozta, hogy a magyarok igen is igényt tartanak a nekünk járó pénzekre.
Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva az igazgató kifejtette, hogy Brüsszel részlehajló, és szemmel láthatóan kivételezik Ukrajnával.
A gyorsaság nem indokolt ebben a helyzetben, a józan észt pedig megbélyegzik Brüsszelben
– emelte ki Kovács Attila. Az igazgató úgy látja: válsághelyzetben a brüsszeli vezetés rossz döntéseket hoz. Hozzátette: Ukrajna csatlakozása az uniós föderalista elképzeléseket erősíti.
Fotó: Hatlaczki Balázs
