Mit tehetünk, ha épp legközvetlenebb szövetségeseink terelnek minket az alapvető érdekeinkkel ellentétes irányba? – Bemutatták Orbán Balázs új könyvét, a Huszárvágást
Telt ház fogadta a Orbán Balázs Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című új könyvének bemutatóját a Mathias Corvinus Collegium központjában, amely esemény a Mandiner szervezésében jött létre. Mit tehetünk akkor, ha épp legközvetlenebb szövetségeseink terelnek minket az alapvető érdekeinkkel ellentétes irányba? A megjelent műben erről is kifejti véleményét a miniszterelnök politikai igazgatója. Ilyenkor szerinte ugyanis szükség van az igazi magyaros vezércselre, amely egy csapásra fordít a helyzeten. Ennek a stratégiának a lényegét tárja elénk a Huszárvágás, illetve ezt a kérdést járja körül a szerző könyvbemutató előadása és az utána következő kerekasztal-beszélgetés.
A mű alapállítása szerint a XXI. század során új, a korábbinál kiegyenlítettebb világrend jön létre. A hidegháborút követően szuperhatalmi státuszba került Amerikai Egyesült Államok egyeduralma meginog, riválisai megerősödnek, a geopolitika eddig ismert viszonyai összekuszálódnak – új játszma indul, új nyertesekkel. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy véli, a dominanciáját elveszítő Nyugat rosszul reagál ezekre a kihívásokra: bezárkózik, az összekapcsolódás helyett a szétválasztás mellett tör lándzsát. A szerző szerint ez a politika nem szolgálja sem a Nyugat, sem pedig Magyarország érdekeit.
Orbán Balázs előadásában úgy fogalmazott: nagy fába vágta a fejszéjét, hiszen politikusként nem könnyű egy könyv megírása. Ugyanakkor szerinte, ha ilyen fiatalon valaki közhatalmi pozícióba kerül, tartozik annyival, hogy időről időre bemutatja, hogyan gondolkodik a világról. Az igazgató úgy véli, hogy a neoliberális gondolkodásra épülő világrend véget ért, viszont egyes országok a hidegháborús logikát követik, ami szerinte nem jó a világnak, sem Európának. Kiemelte, hogy Magyarország kifejezetten alkalmas ország arra, hogy az összekapcsolódást közvetítse a blokkosodás helyett. Hozzátette, hogy erre kell építeni a gazdasági stratégiánkat, ami szerinte egy valódi bravúr, magyaros lelemény, ha úgy tetszik, igazi huszárvágás lesz.
Az előadás utáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője vezetett, Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte komoly forduló volt a 2020-as Covid-járvány, ami felerősítette az átalakulási folyamatokat a világban. Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője szerinte az igazán fontos kérdés az, hogy válaszol a megváltozott világrend az olyan kihívásokra, mint a globális felmelegedés vagy a migráció.
Orbán Balázs szerint a konnektivitás stratégiája pont azt jelenti, hogy megkülönböztetjük magunkat másoktól, ugyanakkor meg akarjuk őrizni a kulturális örökségeinket, tehát például nemet mondunk az illegális migrációra. Az igazgató kiemelte, hogy a Nyugaton belüli együttműködés alapja a kereszténység volt, ami mentén a nemzetállamok kapcsolódni tudtak. Példaként hangsúlyozta, hogy az Európai Unió alapja is a kereszténység gondolata volt.
Nekünk ennek a képviseletét kell reprezentálni a Nyugat felé. Ezért nincs igaza azoknak a liberálisoknak, akik a kereszténységet ki akarják vezetni a nyugati világból
– hangsúlyozta Orbán Balázs.
