Szigorúbb BTK-t és a médiában korlátozzák a drogok megjelenítését - ezt várja a társadalom jelentős része egy friss felmérés szerint
A drogkereskedőkkel szemben súlyosabb büntetési tételeket szeretne a friss közvélemény-kutatásban résztvevők mintegy 60 százaléka, ugyanakkor a fogyasztókat nem büntetnék súlyosabban. A Drogkutató Intézet - nem reprezentatív - kutatásának eredménye arra is rámutat, hogy a drogok pozitív megjelenítése a filmekben, sorozatokban veszélyes lehet a fiatalkorúakra. Következtetés: szigorúbb BTK-t a drogkereskedők ellen és a médiában korlátozott megjelenítést vár a társadalom jelentős része.
A drogbűnözéssel kapcsolatos szigorúbb BTK-t és a médiában korlátozott drog-megjelenítést vár a társadalom jelentős része, derült ki a Drogkutató Intézet - nem reprezentatív - friss közvélemény-kutatásából.
Ma sajtóreggeli keretében Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója ismertette a kutatási eredményeket, illetve Ozsváth Kálmán vezető elemzővel közösen válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
A Drogkutató Intézet az elmúlt hónapban két témában is közvélemény-kutatást készített, amelynek célja volt megismerni, hogyan vélekednek a magyar emberek a drogokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit érintő esetleges büntetőjogi szigorításokról. Illetve a kábítószerek hagyományos és social médiában való megjelenítéséről és főleg a kiskorú gyermekekre gyakorolt hatásairól.
Mi a vélemény a droggal kapcsolatos büntetőjogi szigorításokról?
A közvélemény-kutatás két részből állt. A kutatók elsőként azt szerették volna jobban megismerni, hogy hogyan vélekednek a magyar állampolgárok, az illegális kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit érintő büntetőjogi szigorításokról.
Fontos megjegyezni, hogy a kérdésekben megjelenő szigorítások hipotetikusan és általánosan értendőek, fiktív megállapításokat tartalmaznak. A részvétel önkéntes alapon, online történt, név, vagy más személyazonosító adat megadása nélkül. Az adatfelvétel nem tekinthető reprezentatívnak, 1089 válasz feldolgozásával készült.
A válaszadók között többségében férfiakat találunk (83%). A büntetőjogi kérdések témaköréből is adódik, hogy a válaszadók jellemzően a felnőtt korosztályból kerülnek ki, a drogkérdésekben legveszélyeztettebbnek számító fiatal korosztály kisebb arányban (11,8%) képviselteti magát. A kitöltők jellemzően Magyarországon élnek, és budapesti vagy egyéb vidéki városok lakói. A kitöltők több, mint kétharmada (69%) párkapcsolatban (vagy házasságban) él, és döntő többségének (64%) gyermeke is van.
A levonható következtetés:
A válaszokból kitűnik az az attitűd, amely jelen van a társadalomban. Azaz, hogy a szerhasználókkal szemben a büntetés mellett meg kell adni az esélyt az újrakezdésre és a társadalomba való reintegrációra. Ezért a szerhasználók büntetésének szigorítását csak kisebb arányban támogatnák, mint elleneznék. Azonban a droggal kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a termelés, csempészet, terjesztés stb. elkövetőire a szigorúbb büntetések kiszabását és más szankciók bevezetését a többség támogatná. Ez egybecseng a jelenlegi drogpolitikai irányokkal, ahol a szerhasználók a büntetés mellett (sőt az ún. elterelés esetében ahelyett, amennyiben vállalják a megelőző-felvilágosító folyamatbanvaló részvételt) lehetőséget és segítséget kapnak. A terjesztőkkel, termelőkkel szemben azonban jelenleg is a zéró tolerancia szabálya érvényesül.
Megjelenhet a drog pozitív formában a filmekben?
A közvéleménykutatás második részében a kutatók azt szerették volna jobban megismerni, hogy hogyan vélekednek a magyar állampolgárok az illegális kábítószerek médiában való megjelenítésével kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy a kérdésekben megjelenő szigorítások hipotetikusan és általánosan értendőek, fiktív megállapításokat tartalmaznak. A részvétel önkéntes alapon, online történt, név, vagy más személyazonosító adat megadása nélkül. Az adatfelvétel nem tekinthető reprezentatívnak, 519 válasz feldolgozásával készült.
A válaszadók között szinte teljesen egyenlő arányban találunk férfiakat és nőket. A válaszadók jellemzően a felnőtt korosztályból kerülnek ki, és az idősebb csoportok vannak túlsúlyban. Ez magyarázható azzal is, hogy az ennél fiatalabb korosztály jellemzően nem médiafogyasztó (hanem a social média platformokon van jelen). A kitöltők jellemzően Magyarországon élnek és budapesti vagy egyéb vidéki városok lakói. Az iskolai végzettség tekintetében főiskolát, egyetemet végzett személyek fordulnak elő a legnagyobb arányban, általános iskolát, posztgraduális, doktori képzést, valamint egyéb típusú képzést végzett személyek pedig a legkisebb arányban. A résztvevők többsége házasságban vagy párkapcsolatban él, és túlnyomó többségének gyermeke is van.
A levonható következtetés:
A résztvevők közel hasonló arányban értettek egyet teljesen és egyáltalán nem azzal az állítással, hogy a drog gyakrabban jelenik meg napjaink médiatartalmaiban. A résztvevők többsége inkább vagy teljesen egyetért azzal, hogy ez károsan hat a befogadókra. A kitöltők többsége inkább vagy teljesen egyetért azzal a kijelentéssel is, hogy ezeket a tartalmakat korlátozni, de minimum jelölni kéne, hiszen a szülőnek joga van tudni és befolyásolni, hogy mit néz a kiskorú gyermeke. A kitöltők többsége inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy az ilyen tartalmakat, legyen az hagyományos médiafelületen vagy a közösségi médiában, korlátozni, de minimum jelölni kellene.
Kiemelt kép:
A fogyasztást nem büntetnék súlyosabban, segítenék az elterelést (Fotó: maryjuana.com.br)
