Orbán Viktor: újra feltesszük a világtérképre Magyarországot és Budapestet, 2024 a magyarok éve lesz! (VISSZANÉZHETŐ)
„A 2024-es év bár nem is kezdődhetett volna rosszabbul Novák Katalin és Varga Judit távozásával, mégis a magyarok éve lesz” – fogalmazott Orbán Viktor 25. évértékelőjében. A miniszterelnök a Várkert bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott: „újra feltesszük a világtérképre Magyarországot és Budapestet, mint a Kárpát-medence megkerülhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi gravitációs pontját. Ebben a térségben újra meg és kikerülhetetlenek leszünk, mert mi adjuk a legjobb ajánlatokat, és aki velünk együttműködik, az jól jár.” Hangsúlyozta ugyanakkor: Novák Katalin lemondása helyes volt, és „megerősít bennünket”, erőt ad ahhoz, hogy az alapjaitól fésüljék át az egész gyermekvédelmet, hogy egy sokkal jobb törvényt tehessenek le az Országgyűlés asztalára.
A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul Novák Katalin köztársasági elnök lemondásával – kezdte 25. évértékelő beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: ez a rémálom mindenkit megviselt.
Mindannyian úgy láttuk őt a köztársasági elnöki tisztségben, mint aki oda való. A magyarok jobbik énjét, a jó tulajdonságainkat testesítette meg. Családanya, aki kedves és felkészült, aki nem a férfiakkal szemben és nem az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani a rátermettségét
– fogalmazott, hozzátéve: Novák Katalin mutatott rá, hogy a nők érzelem- és gondolatvilága nélkülözhetetlen és pótolhatatlan az élet minden területén, így a politikában is.
Távozása bár helyes, de nagy veszteség Magyarország számára
– jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök kitért arra: a lemondás oka, hogy egy gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény leplezéséért elítélt embernek elnöki kegyelmet adott, e döntését a magyarok döntő többsége nem fogadta el, Novák Katalin pedig a nemzet megbillent egységét úgy tudta csak visszaállítani, hogy elismerve hibáját lemondott. A miniszterelnök szólt Varga Judit lemondásáról is, amely szerinte az államélet törvényeinek elkerülhetetlen következménye. Orbán Viktor kiemelte:
a gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után, kegyelemnek ilyenkor helye nincs. Ezért a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket.
A lemondás körüli vita kapcsán ugyanakkor megjegyezte:
a távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve.
Alapjaiból kell átfésülni a gyermekvédelem rendszerét, hogy jobb törvény születhessen
Úgy vélte, a lemondás elégtétel és példa is lehet az egész ország számára, esélyt adott hazánknak megerősödve kikerülni a krízisből. Ezért a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni,
át kell fésülni és ki kell egészíteni a gyermekeink védelmét hivatott jogszabályainkat az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig.
Kiemelte:
az áldozatok kálváriája kötelez bennünket. Arra kötelez, hogy megerősítsük a gyermekvédelmi intézményeink vezetését és felügyeletét, az ott dolgozókra vonatkozó előírásokat és korlátozásokat.
A vizsgálat után készülő új gyermekvédelmi törvénycsomagot az Országgyűlés elé kell terjeszteni, ahol majd a baloldal is megmutathatja, valójában mennyire fontos számukra a gyermekvédelem.
Öt éve újabbnál újabb nehézségek jönnek, de 2023 extra nehéz év volt
Orbán Viktor az évértékelésre térve felidézte: 2019 volt az utolsó békeév, 2020-ban jött a koronavírus-járvány, 2022-ben kitört az orosz–ukrán háború.
Ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és embert próbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk. Ez mindenkit megvisel, egyenként is, családjainkat is, és a nagy közös családunkat, a magyar nemzetet is
– fogalmazott. Kiemelte: a munkahelyeket, a nyugdíjakat sikerült megvédeni, sikerült visszaadni a 13. havi nyugdíjat, amit még a baloldal vett el az emberektől, ráadásul a liberális közgazdászok szerint az ebben a világgazdasági helyzetben olyan költségvetési luxus, amit Magyarország nem engedhet meg magának. A miniszterelnök arról is szólt, hogy a gazdasági növekedés ütemét nem sikerült fenntartani, ahogyan az alacsony költségvetési hiányt sem. A rekordmagas inflációt ugyanakkor 25 százalékról sikerült 4 százalék alá szorítani, a költségvetési hiányt csökkenő pályán tartani, a minimálbért 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbért 10 százalékkal emelni.
Vágtat a zöld átállás, Magyarország Európa élvonalába tör
A miniszterelnök kiemelte, hogy 2019 óta ráadásul sokat változott a világ: a zöld energia korszaka már nem kopogtat az ajtón, hanem „berúgta azt”. Úgy vélte, a jövő a zöld energiáé, illetve azoké, akik ésszerűen és gyorsan átállnak rá. Orbán Viktor szerint a zöld átállás Magyarországnak épp kapóra jön, mert hazánk két legyet üthet egy csapásra.
Élhetőbb lesz az országunk, és kiszabadulhatunk a monarchia szétesése óta gyötrő energiafüggőségünkből is
– hangsúlyozta, kiemelve: ennek megvalósulásához Paks II., de a naperőmű-kapacitást is növelni kell.
Naperőmű-fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet; lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk. Minden tervet és rekordot megdöntöttünk. Már több mint 5600 megawatt napelemes kapacitással rendelkezünk
– emelte ki, hozzátéve: az energiafogyasztás 15 százalékát már napelemekkel állítjuk elő. A miniszterelnök kiemelte: lesz elegendő energia a magyar gazdaság fejlesztéséhez, a megtermelt zöld energia tárolására, amely még problémát jelent. Százmilliárd forintot fordít erre a kormány, így csak néhány év kérdése, és életünk minden szegletében, még személyes életterünkben is mindenhol ott lesznek az energiatároló eszközök: autóinkban, a házainkban, a munkahelyeken, a gyártelepeken, az ipari parkokban. A miniszterelnök kitért arra, hogy a zöldenergia-beruházások nagyrészét, amelyek gyakran eurómilliárdokra rúgnak, késhegyre menő küzdelemben szerezi meg hazánk olyan ellenfelek elől, mint Franciaország, Németország vagy Spanyolország, ráadásul a dollárbaloldal sem a semmiért kapja a fizetését külföldről. Ugyanakkor kiemelte:
időtlen idők óta most először nem követői vagyunk egy technológiai forradalmi átalakulásnak, hanem globális éllovasai.
Orbán Viktor elmondta: e törekvés megmenti a magyarországi autógyárakat is, amelyekből egyre többet zárnak be Európa-szerte. Ismertette: a magyar autóipari termelés mértéke több mint 13 ezer milliárd forint volt, hazánk hatalmas szak- és mérnöki tudást halmozott fel, amelyet nem szabad veszni hagyni.
Van néhány dolog, amiben világszínvonalon vagyunk sikeresek: ilyen a gyógyszeripar, a vetőmagtermelés, az élelmiszeripar, az infokommunikáció és az autógyártás. Ezért a magyarországi zöld autóipari átállás hatalmas technológiai és politikai siker
– hangsúlyozta.
Újra feltesszük a világtérképre Magyarországot és Budapestet
A középtávú tervekről szólva Orbán Viktor kiemelte: a helyzet világos, a magyarok jobban élnek, mint a Gyurcsány-korszakban, de nem olyan jól, mint ahogy a kormány és az emberek szeretnék. Hozzátette:
azt akarjuk, hogy Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen, erős, biztonságos, jómódú, amelyre elismeréssel tekintenek a világban.
Ehhez egy megfogalmazott terv kell, amely szerint
- az elsők között értjük meg és látjuk át a világrend változását;
- mi alkalmazkodunk leggyorsabban a megváltozott helyzetekhez;
- kimaradunk a háborús és szankciós politikából, és ellenállunk a blokkosodásnak, ami maga az új hidegháború;
- nyitunk és kereskedünk;
- utakat, hidakat, vasutakat építünk, repteret fejlesztünk;
- újabb Nobel-díjasokat kitermelő oktatást építünk;
- a növekedni akaró és külföldön is eredményes magyar cégeket támogatjuk;
- a hagyományosan erős iparágainkat aládúcoljuk, és teljesen új, a világon is vezető iparágakba fektetünk.
Úgy összegzett:
újra feltesszük a világtérképre Magyarországot és Budapestet, mint a Kárpát-medence megkerülhetetlen politikai, gazdasági, kulturális és kereskedelmi gravitációs pontját. Ebben a térségben újra meg és kikerülhetetlenek leszünk, mert mi adjuk a legjobb ajánlatokat, és aki velünk együttműködik, az jól jár.
Orbán Viktor szólt arról is: hazánk szomszédai biztosak lehetnek, hogy a magyarokra számíthatnak, hiszen 1500 iskolában tanulnak Ukrajnából menekült családok gyermekei, hazánk segített két, földrengésben elpusztult horvátországi iskola újjáépítésében, magyarok segítették az oltási kampányt Szlovákiában, és a nagy hiány idején is több százezer adag oltóanyagot adtunk a cseheknek.
Fontos észben tartani, ki támad és ki támogat
A tervekhez ugyanakkor a miniszterelnök szerint arra is figyelni kell, „honnan számíthatunk támogatásra, honnan távolságtartásra és honnan támadásra”. Orbán Viktor szerint a lengyel választási eredmények hátráltathatják Magyarország érvényesülését, azonban a Svédországgal fennálló vita a lezárás felé közeledik: a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén az Országgyűlés ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását. Keserű tapasztalatnak nevezte ugyanakkor, hogy Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk, miközben Európa nyugati fele sikertelenséggel küzd. Mint fogalmazott,
az afrikaiak azt mondják, ismerd ki a fát, mielőtt nekitámaszkodsz. Húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Mára jól kiismertük, és kétséges, hogy nekitámaszkodhatunk-e.
Brüsszel Ukrajna-stratégiája megbukott, miközben hazánk a béke melletti álláspontjával éppúgy egyedül maradt, mint korábban a migráció ellenzésével, de pont ugyanúgy lesz igaza a háború ügyében is.
A brüsszeli válságkezelés klasszikus. Amerikának klassz, a többieknek kuss
– jegyezte meg, hozzátéve: „a nyomásgyakorlás olyan szintre érkezett, hogy a nagykövetek a parlamentbe járnak ellenőrizni, vajon jól viselkedik-e a dollárbaloldal”. Mindeközben az Ukrajnának négy évre szánt 50 milliárd euróról kiderült, hogy nem lesz elég, az Egyesült Államok egyre csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát, félő tehát, hogy a terhek egyre növekvő része arra az Európára hárul, „amelynek gazdasága egyébként is ágynak esett”.
Nem babra megy a játék, bele fogunk gebedni, és rámehet az egész kontinens
– hangsúlyozta a miniszterelnök. Ebben a helyzetben, hogy ne rántsák magukkal Magyarországot is a háborúpárti erők, a miniszterelnök szerint kőbe kellene vésni: a közös hitelfelvétel többé nem járható út Magyarország számára.
Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket
A miniszterelnök kitért arra, hogy az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot, amelynek köszönhetően az egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s élelmiszert sóznak az emberekre.
Brüsszelben nemcsak tücsköt-bogarat beszélnek, hanem azzal is etetnének minket. A tüntető traktoros gazdák is azt mondták nekem, hogy egye ezeket a divatos brüsszeli izéket az, akinek két anyja van
– idézte fel. Hozzátette: az Európa-szerte tiltakozó gazdák csak annyit szeretnének, „ha nem a brüsszeli folyosókon szaladgáló klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal íratnák a kötelező erejű jogszabályokat”. Mint megjegyezte,
rejtély, hogy miért csak a magyaroknak tűnik föl, hogy az Európai Unió a világ üvegházhatású gázkibocsátásának alig 7 százalékáért felelős, az Egyesült Államok és Kína együtt 40 százalékért.
Brüsszel magára hagyta az európaiakat
A migráció kapcsán Orbán Viktor idézte az Európai Határvédelmi Ügynökség vezetőjét, aki szerint semmi sem tartóztathatja fel az embereket a határok átlépésében. A valóságban a migráció komoly biztonsági kockázat, ráadásul az antiszemitizmus melegágya is, „kifordítja az európai társadalmak gyökereit az európai talajból”. Úgy vélte, a nyugati országok jól élnek, gazdagok, amíg van pénzük, az ideig-óráig elfedi a bajt, de az európai versenyképesség máris megroggyant, amelynek a középosztály lecsúszása lesz az eredménye, „és akkor a demokráciának is kicsengettek”. A miniszterelnök úgy vélte,
Brüsszel magára hagyta az európaiakat, mivel sohasem volt ekkora távolság a brüsszeli politika, és az európai emberek érdekei és akarata között.
Kiemelte: Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt. Hozzátette: a 2024-es év sorsfordító választási év lehet Európa, de Amerika számára is, Magyarország számára pedig nagy esélyek nyílhatnak meg, amiben sokat játszana közre, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe, és békét csinálna itt, Európa keleti felén. Végezetül úgy összegzett:
újraéledő nagyság Amerikában és Európában konnektivitás, erősödő szlovák, osztrák, szerb, magyar térségi együttműködés és brüsszeli szuverenista fordulat. Ezt kérjük év végén a karácsonyfa alá.
Majd hozzátette: Európában valódi változást csak egy új európai jobboldal hozhat, amelynek a magyarok is részei.
Vezetőkép: MTI/Koszticsák Szilárd
