Áttörés az uniós politikában? – Érkeznek a források, megállapodás lehet az Erasmus-ügyben
Granada, 2023. október 5.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) az Európai Politikai Közösség (EPC) harmadik csúcstalálkozóján Granadában 2023. október 5-én. Az Európai Tanács soros elnökségét betöltõ Spanyolország kormánya 47 állam, valamint az EU-s intézmények vezetõit hívta meg az EPC tanácskozására.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az Európai Bizottság újabb kétmilliárd eurót szabadított fel a Magyarországnak járó, eddig befagyasztott kohéziós forrásokból -írta közösségi oldalán Zsigmond Barna Pál, fideszes országgyűlési képviselő, így összesen 12,2 milliárdot kapunk. Mindeközben úgy tűnik, hogy az Erasmus program ügyében is jöhet a különalku, ami azt jelenti, hogy hamarosan újra az unió finanszírozhatja a diákok csereprogramját, amit az magyar egyetemek alapítványi átszervezése körüli aggodalmaik miatt állítottak le. Mindezek hátterében feltehetően az áll, hogy közelednek az EU-s választások, a konzervatívok pedig igencsak jól állnak az előrejelzések szerint, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig szeretne a székében maradni, de ehhez támogatókra van szüksége. A támogatók szívéhez viszont a pénzen keresztül vezethet az út.
Tegnap még arról volt szó, hogy 2 milliárd euró kohéziós forrást szabadítanak fel Magyarország számára, minekután az Európai Bizottság elfogadta a magyar kormány önértékelését az oktatási és képzési rendszer, valamint a nemek közötti egyenlőség területén. Ma pedig már arról szólnak a hírek, hogy Magyarország már összesen (az előző 10,2 milliárddal együtt) 12,2 milliárd euró kohéziós forrást hívhat le.
A "pénzdömping" itt nem állt meg. Ugyanis a Népszava cikke szerint különmegállapodás születhet az Európai Bizottság és Magyarország között az Erasmus program ügyében. A történetek előzménye, hogy 2022 végén felfüggesztették az Erasmus és a Horizont Európa programban való részvételét az alapítványi egyetemek diákjainak, mert kifogásolták, hogy a kuratórium egyes tagjai kormánypárti politikusok. A kormány annak érdekében, hogy a diákok ne essenek ki a csereprogram adta lehetőségekből, saját zsebből finanszírozta a programot. Ezzel párhuzamosan viszont igyekeztek megegyezni az unióval.
Úgy tűnik, hogy végül ez most sikerül, hiszen a Népszava számolt be róla, hogy már csak néhány kérdésben kell megállapodnia a feleknek, hogy újra támogassa a bizottság a programot.
A lap szerint e kérdések közül a legfontosabb azt tartalmazná, hogy milyen szempontok alapján válasszák ki a kuratóriumi tagokat az alapítványi egyetemeken. Az erről szóló megegyezés megkönnyítené a többi – például a kinevezés időtartamára vonatkozó – vitás pont lezárását. Egy, a tárgyalásokra rálátó forrás szerint Bóka János EU-ügyi miniszter februári brüsszeli tárgyalásai „konstruktívnak” bizonyultak, vagyis elképzelhető, hogy akkor sikerült elérni az előrelépést. A Népszava szerint az Európai Bizottság most arra vár, hogy a kormány további konkrét törvényjavaslatokkal álljon elő az összeférhetetlenség megszüntetésére.
Az egyetemek túlnyomó többsége eddig nem érezte meg az Erasmus felfüggesztését, mivel érvényben voltak a korábban megkötött hosszú távú szerződéseik az EU-val. Idén szeptembertől azonban ezek kifutnak, így most már tényleg problémát jelenthetne, ha nem indítják újra a felfüggesztett programot.
Ursula von der Leyen politikai helyezkedése állhat a háttérben?
Mint ahogyan arról korábban már írtunk, a Politico szerint egyre biztosabb, hogy a konzervatívok nyerik a júniusi EP választást és Ursula von der Leyen is velük kötne szövetséget. Ugyanakkor Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládba tartozik a Fidesz is, akik szavazta nélkül nem lehetett volna 2019-ben az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen. A másik támogató párt az Európai Néppárt, amely szintén von der Leyen támogatja és már az EU négy vezető intézménye közül hármat ki is szemelt, amelyet jelenleg szocialisták és liberálisok uralnak.
A közvélemény-kutatások az EPP-től jobbra álló pártok előretörését jósolják a júniusi választásokon, ahol Marine Le Pen pártja, az AfD és a spanyol Vox lehetnek a nagy nyertesek. Ezek a pártok pedig történetesen a magyar kormánypártok európai szövetségesei. Egy magyar soros elnökséggel párosítva, ez kiváló perspektíva.
Mindezek fényében pedig nem csodálkoznánk, hogy a problémák és konfliktusok feloldására törekszik Ursula von der Leyen, amiért majd ő is kérhet esetleg valamit.
Forrás: Index, Facebook, fotó: MTI
