Pesti Srácok

Baán László: Karácsony "Városháza parkja" a maga harminc darab dézsás növényével és murvás felületével igazi jelképe a képmutatásnak

Baán László: Karácsony "Városháza parkja" a maga harminc darab dézsás növényével és murvás felületével igazi jelképe a képmutatásnak

A Városháza park a maga harminc dézsás növényével és murvás felületével egy lélektelen helyszín, semmi köze nincs a zöldfelülethez, ugyanakkor igazi jelképe annak a képmutatásnak, amiről a fővárosi zöldpolitika szól, ami lényegében nem több Facebook-huszárságnál - fogalmazott portálunknak Baán László, a Városliget fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki nemrégiben fölkereste Karácsony Gergely öt évvel ezelőtti főpolgármesteri kulcsígéretét, azaz a Városháza parkot, amit az épület előtti parkoló felszámolásával hoztak volna létre. A miniszteri biztos kiemelte mindent elárul ennek a vezetésnek a képességeiről és szándékairól a megújult Városliget és a Városháza park párhuzama, "hiszen a saját udvarukat nem voltak képesek parkká, vagy legalább parkszerűvé varázsolni".

"Ha annak idején Karácsony Gergelynek és a köré szerveződő politikai aktivisták meg tudták volna akadályozni a Városliget átfogó fejlesztését, a Liget Budapest Projektet, akkor ma mindenki fejében csak az maradt volna meg, hogy valami szörnyűségnek sikerült gátat szabni. A Liget maradt volna ugyanolyan lepusztult, elhanyagolt állapotban, mint addig" - többek közt erről beszélt portálunknak Baán László miniszteri biztos Városligetben, a megújult és szombattól látogatható KRESZ-parkban, aki hozzátette,

A miniszteri biztos kiemelte, ezek az eredmények mind az elmúlt öt évben valósultak meg, addig azonban folyamatosan a főváros és egyes ellenzéki politikai akciók céltáblája volt a Liget Projekt.

PestiSracok facebook image

fogalmazott, ugyanakkor ez a pillanat számára akkor jött el, amikor nemrégiben meglátogatta az úgynevezett "Városháza parkot", amely Karácsony Gergely öt évvel ezelőtti főpolgármesteri programjának egyik kulcseleme volt, és célja szerint a Városháza lebetonozott parkolójának felszámolásával egy virágzó belvárosi parkot hoztak volna létre. Baán László megjegyezte, bár a kampány nyomására a parkolók valóban megszűntek, ennek ellenére a Városháza park nem más, mint egy sivár, murvás terület, mindösszesen 30 darab dézsás növénnyel a szélére tolva.

fogalmazott a miniszteri biztos. Baán László ugyanakkor kiemelte, a Liget Budapest projekt a rengeteg pozitív visszajelzés nyomán is igazolta, hogy érdemes volt kitartani, és igazolta, hogy mire képes a valódi zöldpolitika.

jelentette ki, kiemelve, hogy számtalan olyan város van az országban, vagy akár kerületi városvezetés, amelyek a kormánnyal nem egyező politikai színt képviselnek, de együttműködnek a mindenkori kormánnyal a saját városuk vagy városrészük érdekében, és ez a normális.

emelte ki. Megjegyezte, hogy a park megújításának kezdetén volt egy kemény magja a ligetvédő mozgalomnak, de általánosságban is sok aggódó kérdés merült fel az emberekben, ami egy ekkora léptékű fejlesztés esetében természetes. Az ugyanakkor, hogy a ligetvédő szervezetek később sem gyakoroltak önkritikát, és jelenleg nem a Városháza parkban vagy a Városháza parkért tüntetnek, az bizonyítja:

Baán László megjegyezte, ez már csak azért is igaz, mert ezek a csoportok soha nem tüntettek a Városligetben korábban tapasztalható áldatlan és méltatlan állapotok ellen.

emelte ki Baán László, aki kitért arra, egy elhangzott egy másik zöld ígéret Karácsony Gergely részéről, miszerint minden budapesti gyermek után egy fát ültetnek. Az elmúlt öt évben több mint 70 ezer gyermek született a fővárosban, de nyoma nincsen 70 ezer elültetett fának. Úgy vélte, ez az ígérgetés is láthatóan csak kampányfogás volt, holott például ez a 70 ezer fa tényleg hiányzik a fővárosból.

összegzett a miniszteri biztos.

Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)