Karácsony Gergely úgy eltüntette a város pénzét, hogy közben semmi nem épült (Videó)

Hozzátette, hogy a jelenlegi városvezető semmit nem tud felmutatni: nem épített egyetlen kilométer villamos- vagy metróvonalat sem, továbbá 4 és fél év alatt sem sikerült klimatizálni a 3-as metrót. Úgy folytatta: csökkentették a BKK járatainak számát, valamint leszereltek 3000 kukát, és 2 milliárdot vontak el a köztisztaságért felelős cégtől.

– szorgalmazta bejegyzésében Szentkirályi Alexandra.

De tényleg, hová tűnt a pénz?

A főváros állandó csődjét elnézve érdemes összegezni, hogy ha egyszer nem nagyon épült semmi a fővárosban, akkor hová is tűntek a pénzek.

Mint ismert, még tavaly áprilisban Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartott a főváros anyagi helyzetéről, és bejelentette, hogy a jobboldali sajtónak megint igaza lett: Budapest csődbe ment a baloldali városvezetésnek köszönhetően. A főváros vezetése pár hónap alatt felélte a Tarlós István által hátrahagyott költségvetési többletet, de Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nem ebben látja a problémát: szerinte a kormány 148 milliárdot vett el Budapesttől, ez okozza a nehézségeket. A Tarlós István által hátrahagyott 180 milliárd forintról sorsáról – ami az általa említett összegnél önmagában jóval nagyobb –, valamint a rekord iparűzésiadó-bevételekről azonban nem tett említést.

Mindenesetre a főváros fizetőképességének folyamatos biztosítása érdekében áprilisban egy úgynevezett túlélőprogramot állítottak össze Karácsonyék. Ennek következő eleméről határoztak a Fővárosi Közgyűlés ülésén, amelynek részeként a BKK 24 milliárd forintos hitelt vesz fel, Kiss Ambrus bevallása szerint is nagyon magas kamatterhek mellett. A hitelfelvételről szólva a főpolgármester-helyettes elmondta, hogy az első négy hónapban a működési kiadások 58 százalékát a közösségi közlekedés, illetve − mint fogalmazott − a kormány finanszírozása tette ki. Ez alatt a szolidaritási hozzájárulást értette, amely ellen keresetet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéken. Mint mondta: a hitelfelvétel önmagában is nagy teher, a 24 milliárd után 673 millió forint kamatot kell fizetni. Ez azonban nem vetette vissza a baloldali képviselőket: 17 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 9 tartózkodás mellett a közgyűlés elfogadta a módosítást, ezzel pedig a BKK eladósítását.

Lánchíd

Bár Karácsonyék azt állították, hogy alacsonyabb árat sikerült kialkudni a híd felújítására, mint az előző városvezetésnek, hamar kiderült, hogy ez óriási csúsztatás. Bár a korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna, addig most valóban „csak” 27 milliárdért végzik el a híd felújítását. Csakhogy a korábbi közbeszerzés tartalma jóval túlmutatott a Karácsony-féle műszaki projekten; tartalmazta például a Széchenyi tér felújítását is. Így végül is – Tarlós István korábbi főpolgármester tájékoztatása szerint – nemhogy olcsóbb lett a Karácsonyék által megvalósított hídfelújítás, hanem jelentősen drágult: a korábbi tenderben erre a részre 21,8 milliárd forint volt előirányozva, míg Karácsonyék 26,7 milliárdos árban tudtak megegyezni. Bár a felújításra szánt pénz megvolt a főváros kasszájában, Karácsonyék nem léptek; késlekedésüknek eredménye a jelentős drágulás, valamint hogy a munka végül csak másfél éves csúszással, 2021 júniusában indult el.

Széna tér

Nemcsak a valódi gigaprojektek okoznak komoly fejtörést a főváros vezetésének: a Széna tér felújítása egy fontos, de a Lánchídnál jóval egyszerűbb projekt – lett volna. Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es önkormányzati választást követően a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat. Ráadásul itt is hasonló forgatókönyv valósult meg, mint a Lánchíd esetén: majdnem kétszer annyi pénzért, alacsonyabb műszaki tartalommal készülhetett el a tér. A Fővárosi Önkormányzat először 750 millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kivitelezéssel megbízott II. kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Ehhez képest a Fővárosi Közgyűlés szeptemberben elfogadott egy, a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult – vagyis az eredeti összeg közel duplájára.

Biodóm–Hermina-garázs

A biodóm és általában a Liget-projekt harcos ellenzéke volt Karácsony Gergely, aki a főváros kontójára is hergel a Városliget fejlesztése ellen. A projekttel kapcsolatban korábban többször is elhangzott, hogy a főváros kormányzati forrás híján január 1-jével magára hagyja az építményt. Kiss Ambrus legutóbb novemberben jelezte, hogy még vizsgálják e lépés lehetőségét. A felvetésre, miszerint nem a főváros ötlete volt a biodóm, Tarlós István is reagált: szerinte a biodóm az állatkert ötlete volt, és a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyva kapta meg a teljes feladatot.

– fogalmazott a korábbi főpolgármester. A Karácsonyék által nehezményezett költségnövekedések kapcsán Tarlós felidézte: lett volna hol fognia a költségvetésen az új vezetésnek, hiszen az önkormányzati választást követően a beruházásra ott volt még hatmilliárd forint maradvány, továbbá a kormány felajánlotta az elhagyható Hermina-garázs forrását is, ami hétmilliárd forint volt.

19 milliárd ki az ablakon

Mindez azt jelenti, hogy ha a Lánchíd felújításával nem állnak le másfél évre aligha indokolható módon, és az utolsó ajánlatnak megfelelően elkezdik, ott maradt volna ötmilliárd. A biodóm és a Hermina-garázs forrásai együtt már 18 milliárd forintnál is többet tesznek ki, míg a Széna tér felújítása szintén több mint félmilliárddal drágult. Ez az összeg pedig már önmagában alkalmas lenne a költségvetésen tátongó rés betömésére. Arról a 180 milliárdról nem is beszélve, amivel Karácsonyék átvették a fővárost 2019-ben.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu