Pesti Srácok

Csak kimutatta a foga fehérét a baloldal evangéliumi szónoka– Gyurcsány szerint ocsmány a katolicizmus

Csak kimutatta a foga fehérét a baloldal evangéliumi szónoka– Gyurcsány szerint ocsmány a katolicizmus

Mindig bűzlöttek Gyurcsány Ferenc evangéliumi szónoklatai, a baloldal hordóprófétája rendre oktat minket vallásról, keresztény erkölcsről, most azonban a kommunista manifesztó újragondolásával kikelt az „ocsmány politikai katolicizmus, a klerikalizmussal” szemben. Rákosi Mátyás elégedetten simít végig egy búzakalászt.

A katolicizmus, ha tetszik, ha nem, legalább a VII. századtól kezdve politikai, tekintve, hogy fizikai államalakulattal rendelkező entitás. Ráadásul mint az európai jogi-kulturális szövet alapja, a katolicizmus alapjaiban határozta meg Európa politikai profilját, s mint azt egy korábbi cikkemben már kifejtettem, meghatározza azt a mai napig, akár tetszik ez a baloldali világjobbítóknak, akár nem. innentől kezdve önmagában az egyház politikai szerepvállalásának jogos mivoltának megkérdőjelezése is értelmét veszti.

Egy egészen másik dimenzióból tekintve a kereszténység, s benne a katolicizmus, emberek millióinak szoros hit- és társasági közössége, egy olyan igazodási pont, amely a család szentségére építve, a társadalom alapkövének számító családközösségeket szervezi egy (akár politikai) szinttel magasabban. Nem meglepő hát, hogy a társadalmi kötelékrendszereket gordiuszi csomónak látó, s azt átvágni kívánó kommunisták szellemi örökösei a mai napig a társadalom alapvető építőköveinek esküdt ellenségeiként lépnek fel.

Gyurcsány Ferenc ráadásul ezt a tevékenységet az elmúlt években egyel magasabb szintre emelte, verses tanmesékben próbált (ex-?) ateista, (ex-?) kommunistaként kioktatni mindenkit kereszténységből, keresztényi etikából. Végül azért csak kimutatta a foga fehérjét Gyurcsány is. Most ugyanis Bese Gergő (volt) atya ügyével rúgott Magyar Péterbe, de főleg a keresztény közösségbe. a DK elnöke szerint ugyanis

PestiSracok facebook image

Tehát a (politikai) katolicizmus ocsmány, és fojtogató klerikalizmussal kell felvenni a harcot. Éppen úgy, mint a negyvenes évek végén.

Fotó: MTI/Purger Tamás

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!