Orbán Viktor: Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van (Videó)
Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés őszi ülésszaka. A kormányfő beszámolt az árvízi védekezésről, és köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a munkálatokban.
Ha baj van, a magyarok példásan összefognak
– hangsúlyozta a kormányfő. Mint mondta, a 2013-as árvízzel szemben a magyar állam hatékonyabb és szervezettebb lett, továbbá jó döntés volt a védelmi vonalak kiegészítése az elmúlt években. Jelezte, hogy 435 milliárd forintot szántak az elmúlt években árvízvédelemre. Ismertette, hogy a közeljövőben a vízügyi hatóság az árvízi jelentését a kormány elé terjeszti, ezt követően döntenek a további árvízvédelmi fejlesztésekről.
Megállapíthatjuk, hogy egy évtized alatt Magyarország megerősödött
– jelentette ki Orbán Viktor. Jó döntés volt szerinte kiegészíteni a védművonalakat. Hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyeket 2013 óta hajtottak végre.
Elmondta azt is, a kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország Program, folytatta Orbán Viktor a napirend előtti felszólalását. Az Egészségablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni. A Gondosóra programot is egyre többen használják a miniszterelnök szerint, és elindult a Digitális Állampolgárság Program, amely segítségével egyetlen gombnyomással foglalható időpont a kormányablakokba.
A kormányfő felszólalásában úgy vélekedett, a gazdaság stabil, hiszen gazdasági növekedésben a 11. helyen áll az Európai Unió országai között. Hozzátéve: a cél az 1. hely lenne. Ismertette továbbá, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság: 4,7 millió ember dolgozott a nyáron. Bruttó 636 ezer forint lett az átlagkereset a nyáron, és 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon.
Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van
– jelentette ki a miniszterelnök.
Igaz lehet szerinte az a mondás, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él. A magyar növekedési ütem másfélszerese az uniós átlagnak, de a miniszterelnök szerint ezzel nem lehetünk elégedettek. Gazdaságunkban továbbra is teljes a foglalkoztatottság, aki dolgozni akar, az talál is munkát. A bruttó átlagkereset 14 százalékkal nőtt, míg a reálbér-növekedés 9 százalék volt.
A gazdasági semlegesség politikája
Új gazdaságpolitika nélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni. A korábban egységes világgazdaság folyamatosan szétválik egy nyugati és keleti oldalra – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint csak akkor maradhat fenn a magyar állam, ha képesek vagyunk a világkereskedelem számára versenyképes termékeket eladni. Orbán Viktor elmondta, a mögöttünk hagyott hónapok csak tovább növelték bajt, mert Brüsszelben olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot megosztó politikát.
Brüsszel választhatná saját versenyképességének a javítását, beszállhatna az egyre élesebb versenybe, de sajnos nem ezt teszi. Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan. Új gazdaságpoltiikára van szükség, a gazdasági semlegesség politikáját kell felépíteni. Mindenkibvel fenn kell tartani a gazdasági kapcsolatot. Kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni. Mindent ami fegyveres konfliktus, vagy kereskedelmi háború felé mutat, azt el kell kerülni
– tette hozzá.
Magyarországnak mindenből a legjobb kell. Az új semleges gazdaságpolitika újeszközöket követlel és ezeket a következő hónapokban vetjük be, egymást követő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési és pénzügyi akciótervre van szükség. Munkáshitel, tőkejuttatás a kkv-knak, a gyermekek után járó adókedvezmények megkétszerezése, és a 13. havi nyugdíj véglegesítése – ezek lesznek legfőbb lépése
– fogalmazott a miniszterelnök.
Brüsszel főterére fogjuk szállítani a migránsokat!
Orbán Viktor a migrációról azt mondta, hogy a szabad utazás korszaka a végéhez közeledik, pedig csak annyi kellett volna, hogy a kezdet kezdetén nem engedik be a migránsokat.
A legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak. Még mindig nem késő észhez térni. Aki megvédi Európa határait, azt megbüntetik. Nekünk azért kell fizetni, mert megvédtük a határokat, Salvinit börtönbe akarják zárni. Brüsszel főterére fogjuk szállítani a migránsokat, ha azt akarják
– jelentette ki Orbán Viktor.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője visszautasította, hogy a baloldal kioktassa a kormányoldalt az 1956-os forradalomról.
A politikus - aki a DK-s Gyurcsány Ferenc után szólalt fel - azt mondta: azzal telt el a nyár, hogy egy "narcisztikus hazudozót" hallgattak, a parlament első ülésén pedig hallgatnak "egy másikat".
A Fidesz frakcióvezetője Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának 1956-ról és az orosz-ukrán háborúról szóló szavaira utalva hangsúlyozta: Orbán Balázs "lehet, hogy olyat mondott, amit nem lehet mondani, de korrigálta a szavait."
Szerinte azonban még ez sem ok arra, hogy a baloldal, amely életében és holtában is gyalázta Wittner Máriát és más '56-osokat, és amely 2006-ban a "tömegbe lövetett", egyáltalán szólásra emelkedjen a parlamentben. Hangsúlyozta: a háborúpárti baloldali politika mindennel szembe megy, ami a magyar érdeket képviseli.
Orbán Viktor: sikerüljön jobban az őszi ülésszak folytatása, mint hogy ma elkezdődött.
Kanász-Nagy Máté (LMP) a szociális ágazatban dolgozók helyzetének javítását szorgalmazta napirend előtti felszólalásában.
Arról beszélt: a magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, általában a szociális rendszer "nem teljesít olyan jól, ahogy teljesíthetne", és ennek nem az ott dolgozók tevékenysége, hanem az állam működési zavara, elsősorban a bérek alacsony volta az oka.
Hozzátette: míg 14 éve a nemzetgazdasági átlagnak kétharmada volt, most alig több, mint a fele az ágazatban dolgozók bére, nagyon sokan bruttó 300-350 ezer forintból kénytelenek megélni, és amikor nyáron "babráltak valamit az ágazati pótlékkal", akkor sem szabadították ki az ágazatot "a közalkalmazotti bértábla fogságából". Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány törekvése, hogy a nemzeti összterméknél nagyobb mértékben emeljék a nehéz szociális helyzetben lévőkre fordítható összegeket; 2010-ben 325 milliárd forint állt rendelkezésre szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti célokra, míg ma 1463 milliárd ez az összeg.
Megemlítette: 2010-ben, a 13. havi juttatás elvétele után 137 ezer forint volt a bruttó átlagbér a szociális szférában, míg napjainkban 435 ezer forint körüli az átlag; ez 216 százalékos emelés, és a kormány célja a további növelés. Szólt arról is: ma egymillióval több ember dolgozik, mint másfél évtizede, márpedig akinek van munkája és bére, kevésbé szorul rá a támogatásra, ritkábban kerül kiszolgáltatott helyzetbe.
Folyamatosan, évről évre voltak emelkedések, szinte nem volt olyan esztendő, amikor a szociális ágazatban dolgozók bére ne emelkedett volna
- mondta az államtitkár.
Megemlítette azt is: bevezették a gyermekek otthongondozási díját, emelték az ápolási díjat is, valamint 18-ről 48 százalékra nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága. Mi Hazánk: mit akarnak Vitnyéden építeni? Toroczkai László (Mi Hazánk) egy Vitnyéd melletti építkezés ügyében kérdezte a kormányt.
Információi szerint menekülttábort építenek, amely a környékbeliekben és a határ másik oldalán Burgenlandban is ellenérzést váltott ki - mondta.
Bejelentette, hogy október 5-én a Mi Hazánk tüntetést tart a helyszínen az építkezés ellen, konkrét választ várva arra, hogy mi épül a Győr-Moson-Sopron vármegyei településen. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy 2015 óta ugyanazt mondja a kormány az illegális migrációról: megvédik a külső határokat, semmiféle migránsgettót vagy tábort nem hoznak létre, a menekültügyi, idegenrendészeti eljárásokat az ország határán kívül szeretnék lefolytatni.
Vitnyéden sem lesz menekülttábor, ezt már többször is egyértelművé tették
- szögezte le.
Kiemelte: az egykori iskolaépületet az azt illegálisan használó beköltözők lelakták, ezért volt szükség a felújításra, és az épületben a jövőben a rendészeti oktatásban résztvevőknek biztosítanak táborozási lehetőséget.
Párbeszéd: a Fidesz nem az emberek érdekeit szolgálja
Tordai Bence (Párbeszéd) a kiemelt beruházásokról szóló törvény hatályon kívül helyezését sürgetve, és az annak érdekében kezdeményezett népszavazásról beszélve úgy fogalmazott: a Fidesz kormány politikája nem az emberek érdekeit szolgálja.
Nem a helyben lakók egészségét, biztonságát, nyugalmát, de nem is a környezet, a kulturális örökség, a demokrácia vagy az önkormányzatok védelmét szolgálja, hanem a nagybefektetők érdekeit
- tette hozzá.
Sérelmezte, hogy a nehézipar telepítését erőltetik Magyarországra, amelyhez nincsenek meg a megfelelő adottságok - jelentette ki.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára válaszában rámutatott, hogy a magyar építészetről szóló törvénnyel a kormány szigorított a jogszabályi háttéren. Emlékeztetett: a 2006-ban a baloldali kormány által elfogadott korábbi törvény szerint elég volt 90 millió forintos beruházás és 15 munkahely teremtése a kiemeltté váláshoz.
Az új kiemelési rendszerben van közcélú és magáncélú kategória. Magánberuházás kiemeltté nyilvánításához az uniós vagy állami támogatás mellett kormányzati stratégiai megállapodásra, vagy legalább százmilliárd forintos beruházási határra és legalább száz új munkahelyre van szükség - jegyezte meg.
Jobbik: a biztonság nem lehet kérdés Sas Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta: a közbiztonság mindenkinek közös érdeke.
Azonban a nemzetközi biztonsági helyzet folyamatosan romlik, és Magyarországon is nő a bűncselekmények száma. Miután több, a közelmúltban történt bűncselekmény is részletesen ismertetett, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elleni hatékony fellépést sürgette.
Az ellenzéki politikus a rendvédelmi illetményalap növelését is szorgalmazta, valamint azt javasolta, hogy a rendőrök és a katonák szolgálati időn kívül is hordhassanak fegyvert, ez alanyi jogon járjon nekik. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában több ellenzéki politikus tetteit sorolva azt kérte, hogy az ellenzéki politikusok ne támadjanak rendőrökre és ne álljanak ellen az intézkedésnek.
A közbiztonságról szólva jelezte: 2010-ben még éves szinten 447 ezer bűncselekmény történt, míg tavalyra 178 ezerre csökkent számuk.
A szándékos, befejezett emberölések száma 131-ről 70-re csökkent, és az elmúlt öt évben minden olyan bűnözőt elfogtak, akik szándékosan öltek
- ismertette.
Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy Ukrajnában csaknem ezer napja dúl háború és a konfliktust katonai úton lehetetlen lezárni.A teljesen értelmetlen öldöklésnek egyetlen valós alternatívája a béke; a magyar kormány és a Fidesz-frakció a háború kitörése óta a béke oldalán áll
Amit eddig Brüsszel és az Amerikai Egyesült Államok csinált, az egyáltalán nem vezet a konfliktus lezárása felé - hangoztatta, hozzátéve, a fegyverszállítások nem hozták közelebb a háború végét, csak az azonnali tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése jelenthet megoldást, Orbán Viktor miniszterelnök is ezért kezdett békemisszióba idén nyáron
Beszámolt az ENSZ-közgyűlésen létrejött Béke barátai országcsoportról, amelynek Magyarország is tagja és fő célja, hogy mielőbb meg kell kezdeni a béketárgyalást. A kormánypárti politikus úgy látta, óriási jelentősége lesz a novemberi amerikai elnökválasztásnak: Donald Trump győzelme kulcsfontosságú a háború befejezése szempontjából, ő lehet a béke legnagyobb reménye
- fogalmazott.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, a Szovjetunió szétesése óta Ukrajna lélekszáma a több mint ötvenmillióról mára 25-30 millióra csökkenhetett.
A háború miatt Ukrajna embervesztesége eléri a milliós nagyságrendet - tette hozzá, úgy folytatva, Magyarország részben ezért, részben pedig azért, mert saját biztonságát is fenyegetve érzi a háború miatt, a kezdetektől a békét sürgeti. Szerinte Magyarország nyugati partnereivel a fő vita arról szól, hogyan érjék el a békét: fegyverrel, harccal, háborúval vagy diplomáciával. Közölte, Magyarországhoz egyre közelebb van a front, de ha "valamifajta fegyverszünet" és békekötés lenne, a front minimum nem jönne közelebb, de lehet, hogy még távolodna is az országtól.
Magyarország ezért továbbra is a békét tartja diplomáciájának középpontjában, erről folyamatos konzultál
- jelezte.
Fotó:MTI/Máthé Zoltán
