Pesti Srácok

"Az Istennel való találkozás a legfontosabb üzenetet hozza el, mégpedig azt, hogy szeretlek!” - Kozma Imre atyára emlékezünk

Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője. Imre atyával a PestiSrácok.hu többször is készített beszélgetést, interjút, s az atya számos alkalommal meglátogatta szerkesztőségünket, a Pesti TV stúdióját (még a gesztenyéskerti búcsúbulin is felszólalt), vagy éppen a Revolution'56 Szabadságharcos Sörözőt, hogy az újságírókat és a közélet iránt érdeklődő fiatalokat életre szóló jó tanácsokkal, útmutatással lássa el. Ezekből idézünk, rá emlékezve.

Kozma Imre atya az utolsó olyan katolikus papok egyike, akik végigélték a kommunista hatalom egyházüldözését és a rendszerváltás utáni keresztény egyházak újjászületését. Nevéhez fűződik a Máltai Szeretetszolgálat szerepvállalása 1989-ben a keletnémet menekültek és az erdélyi–romániai forradalom áldozatainak, rászorultjainak megsegítésében.

Kozma Imre atya volt az utolsó ember, aki Magyarországon beszélhetett a kitoloncolt Mindszenty József hercegprímással, esztergomi érsekkel mint egyszerű káplán egy Dorog melletti bányászfaluban. Szerinte a magyar katolikus egyház a bolsevista üldöztetések, mártírhalált halt papok ellenére azért maradhatott fent, mert hittek a Szent István-i küldetésében. Kozma atya az Isten és ember közötti találkozásról így elmélkedett korábban a Pesti Srácok Polbeat című műsorában:

PestiSracok facebook image

A Máltai Szeretetszolgálat alapítójaként a rendszerváltoztatás óta jelen volt Kárpátalján, a segélyszervezet már a két évtizeddel ezelőtti tiszai árvízkor 100 házat épített újjá. Az atya a helyben szerzett tapasztalatokból is kiindulva egyetértett felvetésünkkel, hogy a háborúnak vannak túszai is, köztük a kárpátaljai magyarok és ruszinok, akikre most a korábbinál is több szenvedést és megaláztatást mér az ottani kormányzat:

Imre atya PestiSrácok 10 éves születésnapi buliján, a Gesztenyéskertben (mely egyben a Pesti TV búcsúbulija is volt), 2022. májusában - Fotó: PS

A Polbeat törzsnézőivel beszélgetve azt is kifejtette, hogy keresztény, magyar emberként hogyan állhatunk hozzá a háborúhoz: "ezt a kérdést nem az egyház és a hívek rendezhetik el, mert ez egy politikai kérdés. Mi kialakíthatjuk a magunk állásfoglalását, de a keresztény válasz ebben a helyzetben sajnos egy nagyon halovány válasz, miszerint a “rosszat rosszal nem lehet gyógyítani”. Természetesen a keresztények békére vágynak, viszont ebbe a háborúba nem tudunk beleszólni."

- fogalmazott. Kozma Imre atya arról is elmélkedett, miért rendkívüli ajándék, hogy Szent István király országa vagyunk: "Európában évszázadokon keresztül az egyetlen jogállam a Szent István-i Magyarország volt. A mi keresztény örökségünk alapvetően Szent Istvánból fakad, aki nemcsak apostoli király, hanem apostol volt, nem véletlenül küldött neki a pápa, mint a hit emberének, kettős kereszttel ékesített koronát" - mondta Imre atya.

Imre atya a Revolution'56 Szabadságharcos Sörözőben, kollégáinkkal és olvasóinkkal

- zárta gondolatait. Kozma atya hivatása a zugligeti Szent Család-templomban teljesedett ki. Fiatalok vallásos nevelésével foglalkozott, és elsőként hozott létre Zugligetben szociális hálót az idősek számára. Nem véletlen, hogy alapítója lett a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, és mint apostoli protonotárius, 1989. augusztus 14-e és november 14-e között végrehajtotta a maga egyházi és politikai rendszerváltását, amikor a zugligeti Szent Család-templom plébánosaként menedéket nyújtott több tízezer keletnémetnek. A kis paplakban egymásnak adták a kilincset a magas rangú nyugatnémet külföldi diplomaták, miniszterek; Kohl kancellár egyértelműen kifejezte, hogy a német újraegyesítésben, a berlini fal leomlásában vezető szerepet játszottak a magyarok.

Az atya legutóbb márciusban volt Stefka István műsorának vendége. Az akkor készült beszélgetést ITT találják. Nyugodjék békében!

Imre atya, fájó szívvel, tetteidből és szavaidból erőt merítve búcsúzunk !

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.