Higgadt hátteret írt Nagy János a meglepően szívélyes budapesti csúcstalálkozóhoz

Magyar ugar 2024. november 8. 17:12

Higgadtan Európai Politikai Közösség budapesti találkozójáról - ezzel a címmel posztolta ki Facebook-oldalára Nagy János, a miniszterelnök irodáját vezető államtitkár téziseit, melyekkel összegezte, milyen környezetben zajlott és milyen célt érhet el a budapesti diplomáciai csúcstalálkozó. Így talán jobban érthető az európai vezetők és Orbán Viktor rég nem látottan szívélyes informális egyeztetése és mai sajtótájékoztatója.

Világrendszer-váltás zajlik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusványosi beszédében, amit a széles közvélemény hitte is, meg nem is. Látván a nemzetközi fejleményeket, illetve az amerikai elnökválasztás egyértelmű eredményét a miniszterelnöknek ismét igaza lett. A kérdés innentől nem is az, hogy van-e világrendszer-váltás, hanem az, hogy ez inkább esély vagy inkább veszély a magyarok nemzeti közösségének.
Ha körülnézünk a világban, láthatjuk, hogy a hidegháborús időszakhoz hasonlóan a világ ismét blokkosodás irányába tart. Az orosz–ukrán háború mintha katalizátorként hatott volna a blokkosodás folyamatában.
A Nyugat és a Kelet ismét egymásnak feszül, a nagyhatalmak szervezkednek és helyezkednek, és sorra rakják fel az egyes sakkfigurákat a tábláikra. Jól szemlélteti mindezt, hogy a nyugati és a keleti világ aktuális csúcstalálkozói is milyen rendkívül közel esnek egymáshoz időben.
Tegnap, azaz november 7-én került sor az Európai Politikai Közösség (EPK) budapesti csúcstalálkozójára, amit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét vezető Magyarország rendezett.
Az EPK létrehozásának gondolatát – az európai stratégiai autonómia céljából – Emmanuel Macron francia elnök vetette fel még 2022-ben, aminek fő célja a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése. Minden évben két csúcstalálkozó megtartásáról állapodtak meg, Budapesten az ötödik találkozóra került sor.
Országunk történelmének legnagyobb diplomáciai eseményén a nyugati világ részéről több mint negyven állam- és kormányfője gyűlt össze a Puskás Arénában.
Többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, az újdonsült NATO-főtitkár, Mark Rutte is, de jelen voltak az Európa Tanács és az EBESZ képviselői is.
A keleti és déli világnak is megvan a maga egyeztető fóruma, a BRICS. Az együttműködési szervezet neve a tagállamok angol nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó: Brasil, Russia, India, China, South-Africa. A BRICS legutóbbi csúcstalálkozóját mindössze két hete, október 22. és 24. között az oroszországi (tatárföldi) Kazanyban tartották.
Itt sem voltak kevesen: több mint 30 ország képviseltette magát. Úgymint Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Vietnam, de a legmagasabb szinten vettek részt Ázsiából (Egyesült Arab Emírségek, Irán, Kazahsztán, Palesztina, Szaúd-Arábia), Afrikából (például Egyiptom, Etiópia, Kongó, Mauritánia) és Latin-Amerikából (például Bolívia, Nicaragua, Venezuela) is. Hat nemzetközi szervezet is jelen volt, köztük az ENSZ-főtitkár.
A BRICS célja – az EPK-hoz hasonlóan – a részt vevő államok közötti párbeszéd és az együttműködés elősegítése. A kazanyi csúcson egyértelműen látszódott, már csak rendező országként is, hogy Oroszország nemhogy nem szigetelődött el a nemzetközi közösségen belül, hanem komoly gazdasági és potenciális pénzügyi együttműködéseket kötött.
A miheztartás végett: a BRICS-nek csak a kilenc tagországa 2024-ben a világ népességének a 45 százalékát, a világ gazdaságának a 35,6 százalékát foglalja magába. Összehasonlításképpen a G7-ek (USA, Kanada, Franciaország, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország) államai a világ népességének a 10 százalékát, míg a világ gazdaságának a 30 százalékát képviselik.
A két szerveződés, az EPK és a BRICS tartalmában és formájában is sokban különbözik egymástól, de a gazdasági semlegesség jegyében mindkettő fontos hazánk jövője szempontjából.
Miközben a világrendszer-váltás jelei egyre erősebben mutatkoznak, Magyarország mindkét oldal felé nyitva áll, és igyekszik mindkét tömbbel a pragmatikus együttműködésre. A nyugati integráció, az Európai Unió és a NATO lojális és teljes jogú tagjaként a két blokk közötti előnyös együttműködést, kereskedelmet és békét keressük.
Magyarország kormánya ezért mindent megtesz azért, hogy egyfajta találkozási pont legyen a blokkok között, ahol együtt dolgozhatnak például a német autógyárak a kínai és koreai akkumulátorgyárakkal, miközben ebből a magyarok is profitálnak. Ugyanis ez nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés.
A jövő nem a háborúé, hanem a békés együttműködésé. Mi ezért dolgozunk.