Pesti Srácok

Higgadt hátteret írt Nagy János a meglepően szívélyes budapesti csúcstalálkozóhoz

Higgadt hátteret írt Nagy János a meglepően szívélyes budapesti csúcstalálkozóhoz

Higgadtan Európai Politikai Közösség budapesti találkozójáról - ezzel a címmel posztolta ki Facebook-oldalára Nagy János, a miniszterelnök irodáját vezető államtitkár téziseit, melyekkel összegezte, milyen környezetben zajlott és milyen célt érhet el a budapesti diplomáciai csúcstalálkozó. Így talán jobban érthető az európai vezetők és Orbán Viktor rég nem látottan szívélyes informális egyeztetése és mai sajtótájékoztatója.

  • Világrendszer-váltás zajlik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusványosi beszédében, amit a széles közvélemény hitte is, meg nem is. Látván a nemzetközi fejleményeket, illetve az amerikai elnökválasztás egyértelmű eredményét a miniszterelnöknek ismét igaza lett. A kérdés innentől nem is az, hogy van-e világrendszer-váltás, hanem az, hogy ez inkább esély vagy inkább veszély a magyarok nemzeti közösségének.
  • Ha körülnézünk a világban, láthatjuk, hogy a hidegháborús időszakhoz hasonlóan a világ ismét blokkosodás irányába tart. Az orosz–ukrán háború mintha katalizátorként hatott volna a blokkosodás folyamatában.
  • A Nyugat és a Kelet ismét egymásnak feszül, a nagyhatalmak szervezkednek és helyezkednek, és sorra rakják fel az egyes sakkfigurákat a tábláikra. Jól szemlélteti mindezt, hogy a nyugati és a keleti világ aktuális csúcstalálkozói is milyen rendkívül közel esnek egymáshoz időben.
  • Tegnap, azaz november 7-én került sor az Európai Politikai Közösség (EPK) budapesti csúcstalálkozójára, amit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét vezető Magyarország rendezett.
  • Az EPK létrehozásának gondolatát – az európai stratégiai autonómia céljából – Emmanuel Macron francia elnök vetette fel még 2022-ben, aminek fő célja a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd és a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítése. Minden évben két csúcstalálkozó megtartásáról állapodtak meg, Budapesten az ötödik találkozóra került sor.
  • Országunk történelmének legnagyobb diplomáciai eseményén a nyugati világ részéről több mint negyven állam- és kormányfője gyűlt össze a Puskás Arénában.
  • Többek között Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, az újdonsült NATO-főtitkár, Mark Rutte is, de jelen voltak az Európa Tanács és az EBESZ képviselői is.
  • A keleti és déli világnak is megvan a maga egyeztető fóruma, a BRICS. Az együttműködési szervezet neve a tagállamok angol nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó: Brasil, Russia, India, China, South-Africa. A BRICS legutóbbi csúcstalálkozóját mindössze két hete, október 22. és 24. között az oroszországi (tatárföldi) Kazanyban tartották.
  • Itt sem voltak kevesen: több mint 30 ország képviseltette magát. Úgymint Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Vietnam, de a legmagasabb szinten vettek részt Ázsiából (Egyesült Arab Emírségek, Irán, Kazahsztán, Palesztina, Szaúd-Arábia), Afrikából (például Egyiptom, Etiópia, Kongó, Mauritánia) és Latin-Amerikából (például Bolívia, Nicaragua, Venezuela) is. Hat nemzetközi szervezet is jelen volt, köztük az ENSZ-főtitkár.
  • A BRICS célja – az EPK-hoz hasonlóan – a részt vevő államok közötti párbeszéd és az együttműködés elősegítése. A kazanyi csúcson egyértelműen látszódott, már csak rendező országként is, hogy Oroszország nemhogy nem szigetelődött el a nemzetközi közösségen belül, hanem komoly gazdasági és potenciális pénzügyi együttműködéseket kötött.
  • A miheztartás végett: a BRICS-nek csak a kilenc tagországa 2024-ben a világ népességének a 45 százalékát, a világ gazdaságának a 35,6 százalékát foglalja magába. Összehasonlításképpen a G7-ek (USA, Kanada, Franciaország, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország) államai a világ népességének a 10 százalékát, míg a világ gazdaságának a 30 százalékát képviselik.
  • A két szerveződés, az EPK és a BRICS tartalmában és formájában is sokban különbözik egymástól, de a gazdasági semlegesség jegyében mindkettő fontos hazánk jövője szempontjából.
  • Miközben a világrendszer-váltás jelei egyre erősebben mutatkoznak, Magyarország mindkét oldal felé nyitva áll, és igyekszik mindkét tömbbel a pragmatikus együttműködésre. A nyugati integráció, az Európai Unió és a NATO lojális és teljes jogú tagjaként a két blokk közötti előnyös együttműködést, kereskedelmet és békét keressük.
  • Magyarország kormánya ezért mindent megtesz azért, hogy egyfajta találkozási pont legyen a blokkok között, ahol együtt dolgozhatnak például a német autógyárak a kínai és koreai akkumulátorgyárakkal, miközben ebből a magyarok is profitálnak. Ugyanis ez nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés.
  • A jövő nem a háborúé, hanem a békés együttműködésé. Mi ezért dolgozunk.

A kép és a szöveg forrása: Nagy János Facebook-oldala.

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.