Azokban az országokban sem támogatják a migrációs paktumot, amelynek vezetői megszavazták azt
Az Európai Unió migrációs paktuma olyan, mint egy kínos vicc, amin csak a mesélő nevet. A Századvég Európa Projekt 2024-es kutatása ugyanis arra jutott, hogy még azokban az országokban sincs valódi társadalmi támogatás a paktum mögött, amelyek vezetői lelkesen szavazták meg azt. A Tényellenőr.hu által feldolgozott kutatásból kiderül, az uniós polgárok többsége – hogy finoman fogalmazzunk – nem rajong érte.
A Tényellenőr.hu elemzése szerint statisztikák egyértelműek: az európaiak csupán 27%-a támogatja a paktumot, miközben 60%-uk inkább a szemétkosárba dobná. Ez az arány nyugati és keleti tagállamokban egyaránt hasonló, vagyis a politikai elit valahol félúton elvesztette a kapcsolatot azokkal, akikért elvileg dolgoznia kellene. Az Egyesült Királyságban és az EU minden tagállamában hiányzik a többségi támogatás a paktum mögül – a francia és svéd lakosság például jóval inkább a saját biztonsága miatt aggódik, mintsem hogy keblére ölelje a brüsszeli döntéshozók nagyívű elképzeléseit
A paktum fő problémája, hogy olyan kötelező mechanizmusokat vezet be, amelyek éppen azoknak az államoknak a szuverenitását ássák alá, amelyeknek a legnagyobb migrációs kihívásokkal kell szembenézniük. Az illegális bevándorlók szabad mozgása, a kötelező pénzügyi hozzájárulások és a befogadás kényszere egyaránt komoly ellenállást váltott ki a tagállamok lakosságából. A nyugati országokban sem kedvelt az elképzelés: Franciaországban, Ausztriában és Finnországban is hatvan százalék körüli az elutasítottság, és még a hagyományosan liberális Luxemburgban sem túl népszerű - derül ki a Tényellenőr.hu írásából.
És míg a magyar kormány nyíltan elutasítja a paktumot, a Brüsszel által fizetett demokraták, élükön Magyar Péterrel olyan álláspontot képvisel, amely az uniós polgárok véleményével szembemegy. Magyar szerint a határok védelmét az uniós joggal összhangban kellene megoldani, különben Magyarország komoly pénzügyi szankciókkal szembesülhet. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig szintén kifejezetten sikerként ünnepelte a paktum elfogadását – bár a közvélemény-kutatások alapján ezt a sikert a választók meglehetősen másképp látják.
A legbeszédesebb adat azonban az, hogy az uniós polgárok háromnegyede (74%) inkább a külső határok megerősítését támogatná, nem pedig a belső átrendezést. Vagyis ha van is valamiféle „európai modell”, az sokkal inkább a magyar határvédelmi megoldásokra hasonlít, mint a brüsszeli paktumra. A lakosság egyértelműen a szigorúbb ellenőrzéseket és a határok lezárását preferálja, míg a politikai elit továbbra is a „kötelező szolidaritás” gondolatával játszadozik.
Összességében elmondható, hogy a migrációs paktum és az európai polgárok véleménye között egy méretes szakadék tátong. Egy olyan szabályozást próbálnak ráerőltetni a tagállamokra, amelyet a választók túlnyomó többsége elutasít. Ha a brüsszeli döntéshozók továbbra is figyelmen kívül hagyják a valós közvéleményt, akkor a politikai valóság előbb-utóbb úgyis utoléri őket – és az ilyen helyzetekből ritkán jönnek ki jól azok, akik az elefántcsonttoronyból integetnek a választóiknak.
Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir
