Pesti Srácok

Jogi kisokossal okosodhatnak a kényszerprájdozók

Jogi kisokossal okosodhatnak a kényszerprájdozók

Bár egyre több celeb, illetve magát annak gondoló fontoskodó kürtöli világgá, hogy boldogan kifizeti a Pride-törvény hatályba lépésének nyomán kivethető kétszázezer forintos bírságot, sőt még boldogabban kisegítenek rászorulóbb prájdozókat, a 444 mindenesetre összeállított egy hiánypótló kisokost azoknak, akik részt akarnak venni a vonagláson vonuláson, de mégsem szeretnék kiperkálni a kétszáz ropit.

A kisokos jogászatice közelíti meg a kiszabható bírság kérdését, ebben pedig segítséget nyújtott a 444-nek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője. Mertek volna mást kérdezni az ügyben, mint azokat, akik a Magyarországra (is) begyűrűző LMBTQ-propaganda mögött álló entitások jól fizetett zsoldosai. Valószínűleg fordítva lehetett, nem voltak kérdések, hanem a TASZ átküldte a 444-es fiúknak/lányoknak/másoknak, hogy mit kell lehozni. Na, de a technikai részletek taglalása helyett nézzük, mit tudhatnak meg az erre fogékonyak a kisokosból!

A lelkes szabályszegőket felkészíti arra, hogy miképp húzzák az időt abban az esetben, ha a rendőrség látókörébe kerülnek, egyúttal meg is nyugtatja őket, hogy ha valaki először követ el ilyesmit, akkor az enyhítő körülménynek számít. A kisokos érezhetően orwelli világot próbál vizionálni, mivel az ígéret szerint az érintetteket nem kell igazoltatnia a rendőrségnek, mert arcfelismerő rendszerrel azonosítják őket. Arról a TASZ nem világosította fel fel a fiúkat/lányokat/másokat, hogy arcfelismerni azokat lehet egy ilyen rendszerrel, akik valamiért már szerepelnek abban, például közismert focihuligánokat. Hasonló ez, mint az ujjlenyomat, leginkább azt az embert lehet beazonosítani vele, aki már valamiért szerepel a hatóságok adatbázisában. Azt nem tudja a rendszer, hogy az a sarkon beforduló ember Kis Béla Alsó-Bélatelepről, aki még soha nem követett el semmilyen törvénytelenséget.

A kisokos a rendőrségtől a bíróságokon, az Alkotmánybíróságon át eljut egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig, ameddig elmehetnek azok, akik kapnak mondjuk egy ötvenezer forintos csekket. Lehet, hogy lesz közöttük ilyen, nem lepődnénk meg. A rothadó diktatúra bűze lengi körül azt a körülményt is, hogy aki az idei után jövőre is kimenne a Pride-ra, és újra lekapcsolnák a zsaruk, akkor az visszaesőként súlyosabb bírságra számíthatna.

PestiSracok facebook image

Amúgy ezt a természetellenes LMBTQ és mindenféle propagandát a követői zúdították a többségükben épelméjű emberekből álló társadalmakra, a folyamatos, és egyre erőszakosabb terjeszkedésük pedig kiválthat néha válaszreakciókat, ilyen a parlament keddi döntése is. Szerintem akárhányan is csődülnek ki júniusban a budapesti Pride-ra, a rendőrség mélán végigszemléli majd az egészet, vigyázva, hogy az új O1G-t meglelő lázadóknak nehogy bajuk essen. A kisokos felhívta a figyelmet arra is, hogy a szervezők azért nem lehetnek ilyen nyugodtak.

Fotó: PS/Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)