"Mr. Olló" ezúttal a Tisza sikerét vizionálja, de biztos, ami biztos, újbóli összefogást javasol
A balliberális oldal egyik felkapott közvéleménykutatóját, Pulai Andrást faggatták a minap az egyik internetes podcastben. Arról ugyan nem esett szó, hogy a műszerei korábban beharangozott újrakalibrálása miként sikerült, az viszont biztos, hogy komoly ellentmondásokba ütközött az egyébként baráti kérdésektől tarkított beszélgetés során.
Érdekes videó jött szembe velem a minap, amikor az egyik ismert videómegosztón jártam. Kedvenc – és 2022 tavasza után számomra örökös pálmavivő – közvéleménykutatómmal, Pulai Andrással készített interjút a független és objektív (magyarra fordítva: balliberális) média egyik ősbölénye, Sebes György. Bokros teendőim miatt talán meg sem nyitom a beszélgetést, ha a hangzatos címe nem kelti fel az érdeklődésem. Így hangzott: „A Tisza egyértelműen vezet a Fidesz előtt!”
Egyből felrémlett előttem a 2022-es választási hajrá, amikor – talán pár nappal a voksolás előtt – ugyanez a Pulai András ezerrel bizonygatta egy megszólalásában, hogy „zárul az olló”, napról-napra csökken a kormánypártok előnye az ellenzéki összefogással szemben, s ha a tendencia folytatódik, akkor kormányváltással is zárulhat majd a szavazás. Az eredményt ismerjük: az olló olyannyira zárult, hogy minden korábbinál erősebb felhatalmazást kapott Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP.
Nos, „Mr. Olló” még ezt is tetézni tudta, amikor 2022 őszén a nem csupán független és objektív, de emellett polgári és konzervatív Magyar Hang-podcast vendégeként elmondta:
„Az olló az tényleg zárult, aztán egyszer csak kinyílt. Hiába, az ollók már csak ilyenek, egyszer zárulnak, aztán meg kinyílnak.”
Igaz, ezek után azért annyit önkritikusan mégiscsak hozzátett, hogy minden közvéleménykutatónak, így nekik is, újra kell kalibrálniuk a műszereiket.
Némiképp sajnálom, hogy Sebes György interjújában nem hangzott el a kérdés, hogy ezzel a bizonyos újrakalibrálással miként is állnak Pulai Andrásék, de valahol megértettem, hogy a kérdező nem vitte el ebbe az irányba a beszélgetést. Ugyanis meglehetősen hamar megtudhattuk, hogy Orbán Viktor láthatóan fél, kapkod, ezért szerepel annyit és ezért nyilvánul meg annyiszor, félelmének alapja pedig az, hogy a Tisza egyértelműen és szignifikánsan vezet a kormányzópártok előtt.
Hogy ezt már újrakalibrálás után mérte a Publicus Intézet, vagy még az újrakalibrálás előtt, végül is nem derült ki. Annyi azonban bizonyos, hogy Pulai András némiképp óvatosabb, mint 2022 tavaszán volt. Abban ugyan kötötte az ebet a karóhoz, hogy a Tisza komoly előnye egyértelmű, ám a tőle lassan megszokottá váló – és legyünk igazságosak: a közvéleménykutatók esetében amúgy is rendre tetten érhető – logikai bukfencek azért ezúttal is felszínre törtek.
Egyfelől tehát váltig állította, hogy a Tisza komoly előnnyel vezet, miközben a jelenleg Parlamentben lévő ellenzéki pártok közül a DK és a Mi Hazánk esélyes csupán átlépni az öt százalékos küszöböt, a többi pártnak harangoztak… Ennek ellenére a műsor utolsó része azzal zárult, hogy Pulai András az ellenzéki oldal összefogásának szükségességét hangoztatta, kiemelve, hogy csak így lehet esély a bizonytalan, ám a Tiszával nem rokonszenvező szavazókat becsatornázni. Azért itt felmerül a kérdés, hogy ha egyszer akkora a Tisza-előny, amit Pulaiék oly’ régóta mérnek, akkor miért kellene a „lejárt lemezzé” vált erőkkel összefogni?
Ennél is nevetségesebb, furcsább, amint Orbánnak kvázi felhánytorgatja, hogy megnyilvánul. Ez amolyan klasszikus „nyuszika és sapkája” effektus, mert ha Orbán nem nyilvánul meg, akkor megkapja, hogy elbújik és sunnyog, mert biztosan titkol valamit, ha meg felszólal a Parlamentben és nyilatkozik a médiában, akkor meg félelmében szerepel annyit. Legalábbis „Mr. Olló” értékelése szerint, aki Orbán nyilvános szereplései mögött a miniszterelnök Magyar Péter miatti félelmeit véli felfedezni.
Érdekes, hogy éppen a legegyszerűbb magyarázat nem jut eszükbe ezeknek a felkent elemzőknek: azért nyilatkozik, mert van mondanivalója, és azért van mondanivalója, mert a kormány dolgozik, intézkedéseket vezet be, Orbán pedig miniszterelnökként igyekszik elvégezni a munkáját.
Mindenesetre igazán tanulságos volt megnézni Pulai Andrást. Különösen, amikor kijelentette, hogy érdemes hallgatni rájuk, közvéleménykutatókra. Miután ezt a rá jellemző hamiskás mosoly kíséretében tette, elgondolkodtam, hogy vajon poénnak szánta, vagy komolyan mondta ezt az önfényezést. Merthogy mi 2022 tavaszán tapasztaltuk, mennyire érdemes is hallgatni rájuk… Az viszont szembetűnő volt, hogy Pulai – hasonlóan 2022 tavaszához – ezúttal is a kormányváltásban reménykedve beszélt.
A remény kérdésében ugyanakkor nagyon sokan azonosulunk Pulaival. Hozzá hasonlóan ugyanis mi is reménykedünk, csak vele ellentétben mi nem a kormányváltásban, hanem abban, hogy mostani tiszás víziójával ugyanúgy felsül majd, mint amikor magabiztosan állította, hogy egyre csak zárul az olló.
Vezető kép: YouTube/Klikk TV (képernyőfotó)