"Nyíltan zsarolnak, ma már nem is titkolják, hogy hazaárulók" – Van-e élet az USAID leleplezése után?
Amióta Donald Trump leleplezte az USAID működését, a csontvázak mellett a kérdések is tornyosulnak a szervezet működésével kapcsolatban. Mit lehet tenni a külföldi befolyásszerzés kísérletei ellen, milyen stratégiát kell Magyarországnak követnie ahhoz, hogy ezeket a globalista támadásokat ne csak kivédje, hanem jól célzott offenzívát indítson ellene. Az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezeket a kérdéseket megfogalmazva szervezett konferenciát Igazság IV. Szuverenitás és szabadság néven, hogy elemző, újságíró és politikus közösen szálljon szembe a globalista hálózattal. Az eseményen portálunk főszerkesztője, Huth Gergely is megosztotta magvas gondolatait a témáról.
Miközben egyre több és több illegitim finanszírozás derül ki az USAID és más Soros-hálózat háza táján, elkezdtek sokasodni a kérdések, és persze felvetődött annak az igénye, hogy saját, a szuverenitásunkat megvédő stratégiát hozzunk létre.
Ezeket a lépéseket a magyar kormány már megkezdte a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával, és bár óriási leleplezéseket eredményezett a Lánczi Tamás vezette szervezet munkája, a feladathalmaz továbbra is tornyosul a globalista finanszírozás megakadályozásának szemétdombján.
Hogy milyen fokokat kell még megugrania Magyarországnak és a magyar kormánynak, illetve hogyan működik a nemzetközi baloldali hatalomgépezet, arról az Alapjogokért Központ és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közös konferenciája adott magyarázatot.
Szánthó Miklós, a szervezet főigazgatója például beszédében elárulta, egy maffiaszerűen felépített polipot lát a globalista hálózatokban, amelynek csápjai bárhova, bárhogyan és bármikor elérik a kiszemelt áldozataikat. De ahogyan mondani szokás, nem kell félteni minket, magyarokat.
Ahogyan Szánthó is rámutatott, a magyar egy ösztönnép: ösztönösen szeretjük a hazánkat és ösztönösen is reagálunk, ha valaki veszélyezteti szuverenitásunkat.
És bizony azok az agresszorok, akik kísérletet tettek a nemzetben való gondolkodásunk kiirtására, egytől egyig elnyelte a süllyesztő, ami figyelmeztetés Brüsszelnek.
Brüsszel téved, ha azt hiszi, hogy zsarolással, pereskedéssel, a pénzek visszatartásával eltántoríthat minket attól, hogy harcoljunk a globalista hálózattal szemben
– ezt már Hidvéghi Balázs, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője jelentette ki a konferencián.
Siratják elveszett hegemóniájukat
Persze a baloldali sajtóorgánumok igyekeznek rossz fényt vetni a nemzeti kormányokra azzal, hogy „követelik vissza” a szerintük elveszett „sajtószabadságukat.” Szánthó szerint azonban mindez csak kommunikációs trükk.
A baloldaliak valójában nem a demokráciáért aggódnak, hanem visszasírják az eddig „szent és sérthetetlen” hegemóniájukat. Ugyanis tudják, más országokkal szemben rajtunk nem fogtak és nem is fognak ki az algoritmusok, és nekünk is van platformunk, hogy felerősítsük a jobboldali hangokat, és érvényesítsük érdekeinket
– mondta az Alapjogokért vezetője.
Ám szerinte ez még kevés. Ahhoz, hogy ne csak védekezzünk, hanem ha kell támadjunk is, Magyarországnak ki kell fejlesztenie az úgynevezett Soft Power képességét.
Vagyis egy országnak azon tudását, hogy kultúrájából, politikai eszméiből és stratégiájából fakadóan befolyással bírjon a világban zajló folyamatokra, azok menetére, amelynek kialakításához politikusokra, elemzőkre, újságírókra és influenszerekre is egyaránt szükség van
– magyarázta Szánthó.
Látványos erőszak helyett sunyi, alattomos zsarolás
Ugyanakkor a stratégia kiépítéséhez elengedhetetlen a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője által emlegetett finanszírozások feltárása. Lánczi Tamás elmondta, a nehézséget elsősorban az adja, hogy a kommunisták nyers erőszakát a „morális zsarolás” váltotta fel, teljesen személytelen platformok mögé bújnak, majd jóemberkedést hazudva fokozatosan verik be „újerkölcsüket” az emberek fejébe. S ha kifogásolod ezeket, akkor jön egy bizottsági határozat vagy egy elnöki rendelet, amivel igazolják szerepük fontosságát bűnelkövetéseik törvényesítésével.
Pedig ami legális, nem feltétlenül lesz legitim
– mondta Lánczi Tamás.
Lényegében így működött a legfelső szinteken tanyázó állami donor, az Egyesült Államokban feltárt USAID, amely Donald Trump érkezéséig akkorára duzzadt, hogy 2023-ra már 57 milliárd dollárral gazdálkodhatott. És ahogyan Hidvéghi is rámutatott, ebből finanszírozta főleg a közép-kelet-európai térség baloldali médiumait, így Magyarországon a Partizánt, a 444.hu-t, a Lakmuszt, a K-Monitort, a Telexet, a Magyar Narancsot, a Klubrádiót vagy éppen a Magyar Hangot.
A hálózat működése belső szemmel
Felvetődik hát a kérdés, hogy ezek után formálható-e az USAID olyan humanitárius segélyszervezetté, amely nem szól bele a nemzetek demokratikus működésébe. Bayer Zsolt a konferencia kerekasztal-beszélgetésén egyértelműen nemmel felelt.
Mert ami eleve rossz, az nem javítható. (...) Bhutánban menstruációs program finanszírozására adott pénzt a szervezet, hogy az ottani nők tudatosan menstruáljanak. Tényleg? Könyörgöm, Bhutánban száz évig eléltek anélkül, hogy hallottak volna a tudatos menstruálásról!
– mondta a Magyar Nemzet publicistája.
Bayer egyike azon jobboldali személyeknek, akiknek „volt szerencséje” belülről látni a baloldali Soros-hálózatok működését. Huszonévesen ugyanis csalogató volt a számára, hogy egy bizonyos Ungváry Tamás azért hívta, mert lehetősége volt Soros-ösztöndíjjal elutaznia Japánba. Ráadásul abban az időszakban úgy egyengethette írói pályafutását, hogy az egyik novelláját nem más, mint Kornis Mihály méltatta.
Azt éreztem akkor, hogy én vagyok az írók „number one”-ja. Aztán amikor elutasítottam a Demokratikus Chartát, és mindent amit jelképezett, hirtelen átkozták a nevem. Kornis felhívott, és üvöltve közölte, hogy belőlem sosem lesz író, és mi a büdös életben nem fogunk tudni politikát csinálni. Az ösztöndíjas lehetőség és a kiátkozás között egy hónap telt el
– idézte fel az időszakot a publicista.
Talán éppen a hitet, az erős meggyőződést használja ki a hálózat?
Bohár Dániel, a Megafon riportere ugyanis felvetette, a baloldali újságírók közül többen tényleg erős meggyőződéssel vallják, hogy idegenkedniük kell a saját hazájuktól, ehhez nem kell feltétlenül elvtelennek lenni. Bayer erre azt válaszolta, az ávéhások közül is sokan hittek abban, hogy a jó oldalon állnak, pedig kulákokat vertek agyba-főbe az Andrássy út 60-ban.
Vagyis eljutottunk arra a szintre, hogy lényegtelen, erős hittel, vagy egyszerűen elvtelenül árulják-e el Magyarországot a baloldal „értelmiségei.”
És ne higgyük azt, hogy a hazaárulást, vagy éppen az egyéb hazugságokat titkolni akarják. Huth Gergely, portálunk főszerkesztője elmondta, már arra se törekednek a baloldali újságírók, hogy elhiggyük az ő függetlenségüket.
Elmesélte, Bodoki Tamás, az Átlátszó főszerkesztője például azt igyekezett megmagyarázni, hogy a valójában a Soros-féle Open Societytől kapott 40 milliárd forintjuk és az ugyanekkora mikroadományként feltüntetett összeg között semmi összefüggés nincs.
És persze az is kimeríti a gonoszság fogalmát, hogy a Soros-pénzt nem akármire kapja az ember, amiről Huth Gergely egy kiváló példát hozott fel.
Hol van Mesterházy Attila, Szűrös Mátyás vagy Szili Katalin, akik bocsánatot kértek a korábbi bűnökért? Sehol. Teret a nyilvánossághoz ugyanis csak a hazaárulásért kapsz
– mutatott rá a PastiSrácok.hu főszerkesztője.
Kiemelt kép: Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatójának előadása a konferencián - Fotók: PS/Hatlaczki Balázs
