Pesti Srácok

Magyar Péterék svájci bicska kérdőívet csináltak, csak éppen arra nem jó, amire szánták

Magyar Péterék svájci bicska kérdőívet csináltak, csak éppen arra nem jó, amire szánták

Ingyen tanács: időben el kell dönteni, hogy közvélemény-kutatást, vagy választási kampányt folytatunk, esetleg adatbázist építünk! A Nemzet hangja egy különös hibriddé lett, ami mindent is akar, de a nem megfelelően kiválasztott célhoz rendelt alkalmatlan eszköz lett belőle.

Mivel foglalt a név, ezért Magyar Péter kivételesen nem saját magáról nevezett el valamit. Legyünk empatikusak, egy ilyen figurának ez nem lehetett könnyű! Pedig milyen jól csengett volna Magyar Péter szájából a Magyar Hangja elnevezés. Lett helyette Nemzet Hangja, ami egyszerre közvélemény-kutatásnak alkalmatlan belső hangulatfelmérés, pénzesőt ígérő kampányeszköz és ügyetlen adatbázis-építés.

Rengeteg idióta összeesküvés-elmélet terjed a mai napig Donald Trump 2016-os, első elnökválasztási győzelmének okairól. Az egyik szerint orosz dezinformációk segítették hatalomra, a mások a szélsőjobb mindent leuraló háttérhatalmát tették felelőssé. A fősodor egy része viszont a közösségi médiumokat és a Facebookra dolgozó brit gyökerű céget, a Cambridge Analyticát vádolta. A titok nyitja állítólag az úgynevezett big data volt, ami annyit takar, hogy mivel a Facebook-on mindenki regisztrált és egész nap azon lóg (amúgy nem), ezért minden egyes szavazópolgárról tökéletes mentális térképet lehet rajzolni, benne nemcsak a politikai vonzódásaival, hanem vágyairól és félelmeiről is. Trump kampánycsapata pedig a Cambridge Analytica segítségével személyre szabott politikai hirdetésekkel találta meg a társadalom széles rétegeit. Szélsőséges példa: a rasszista déli ültetvényes sarjnak a rabszolgaság újbóli bevezetését ígérte, míg szomszédjának, a fekete felsőbbrendűség hívének pedig a fehérek kiirtását. És ezt senki nem vette észre, csak utólag. Ez természetesen egy meglehetősen zavaros és primitív magyarázat Trump győzelmére, de a haladó libsizmus dühödt képviselőit kielégítette, így a kitalációból választási kampányok során javasolt eszköz lett.

A Tisza Párt egészen hasonló elképzelések mentén vágott bele a Nemzet Hangjába. Egy országos lefedettségű adatbázist szerettek volna, benne névvel, címmel és telefonszámmal, hogy pl. ki akar háborúzni Ukrajnáért és ki nem. Hogy majd a választási kampányban egyiket azzal az ígérettel kecsegtessék, hogy egy jól elhelyezett iksz után tankozhat Oroszországban, a másikat közben megnyugtatják, hogy dehogy is vágyunk egy újabb doni katasztrófára.

PestiSracok facebook image

Ehhez csupán olyan kérdéseket kellett volna feltenni, amelyek valódi törésvonalak mentén születtek, hogy aztán a törésvonal mind a két oldalára lehessen célzottan lőni. De Magyarék nem elégedtek meg ennyivel, ők kampányolni is akartak, onnantól meg az eldöntendő kérdések helyét átvették a vonzó, pénzesővel kecsegtető ajánlatok. Pl. akarja-e Ön, hogy a pénzfát megrázva 3000 milliárd forintot szórjunk szét a lakosság körében, újszülött csecsemőtől az élemedett korú nyugdíjasokig bezárólag. És ehhez még hozzátettek egy adag közvélemény-kutatásnak látszó kérdést, mert mégis csak illett megerősíteni a különböző intézetek teljesen légből kapott számait, melyek szerint a Tisza Párt 270 százalékon áll, Magyar Péter népszerűsége pedig 800-on.

Két nézőpont: Magyar Péter vasárnapi "nagygyűlése" drónfelvételen és ugyanaz a "tömeg" a TISZA Párt hivatalos fb-oldalán

A párt saját bevallása szerint óriási, papírforma győzelmet arattak, hiszen 1 millió 137 ezer 266 ember töltötte ki a kérdőívet, amit 12 ezer önkéntes gyűjtött össze az össze (9 fős községekig bezárólag) mind a 3155 magyar településen. Mivel ez nyilván képtelenség, ezért maradjunk annyiban, hogy megerősítő, önbizalomépítő adattábla-gyártás zajlott, aminek közvetlen és közvetett haszna abban merül ki, hogy a független-objektív sajtó győzelmi jelentéseket tehet közzé.

És még egy megjegyzés. Ha a Republikon azt méri, hogy a magyar társadalom 58 százaléka támogatja rövid vagy hosszabb távon Ukrajna uniós integrációját, abban elméletileg benne vannak a fideszesek is. Szóval, ha csak a tiszások körében mértek, akkor ott bátrabb végeredményt kellett volna produkálni, hiszen a fideszesek erősen felfelé torzítják a nemeket meg a sohákat. Tehát a rendesen, szakmailag kifogástalanul hamisított közvélemény-kutatásban az ellenzékiek között 70-80-90 százalékokat illett volna kimérni papíron.

(A szerző szívesen megmutatja, hogyan kell kérdezőbiztos és kérdezett nélkül összerakni egy hitelesnek tűnő táblázatot.)

Vezető kép: a Nemzet Hangja vasárnapi "eredményvárója" - Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.