A Momentum kicsi frontembere a Demokrácia Érzékelési Index megosztásával megint csak saját ostobaságát bizonyította
Tompos Márton "remek" politikai érzékkel képes lecsapni a napi aktualitásokra, persze csak azokra, amelyek - mindegy, hogy milyen formában vagy módon - Magyarországot és ezzel a magyar kormányt negatív színben tüntetik fel. Ugyanakkor ahhoz, hogy a hírből igazi liberális "siker" legyen, elengedhetetlen elem az is, hogy a momentumosoktól informálódó szavazópolgár a gondolkodást semmiképp se vigye túlzásba, sőt logikai képességekkel se rendelkezzen, csak annyira, amennyire a párt mantráját kell visszaböfögni. Mert a gondolkodás bármilyen szikrája egyből összezúzza a felépített, szivárványos világukat. És ez Tompos Mártonnál sem történt másképp.
A Momentum elnöke és országgyűlési képviselője napi szinten igyekszik hírt adni magáról, és ahogy fentebb írtuk, mindegy, hogy mivel, csak csapjon egy jó nagyot oda az országnak. Tompos természetesen megint a magyar demokrácia iránti aggodalmában ragadta meg a billentyűzet, hogy megossza velünk a 2025-ös Demokrácia Érzékelési Index legújabb eredményét azzal a felütéssel, hogy "HAZÁNKNAK ROSSZABB A MEGÍTÉLÉSE, MINT OROSZORSZÁGNAK". Nos, elöljáróban annyit, hogy Dunát lehetne rekeszteni a Demokrácia mérését végző szervezetekkel, amelyek többsége meglehetősen megkérdőjelezhető módszerekkel dolgozik. Ahogy attól sem várhatunk sokat, ha egyes országoknak kell megítélni egy másik, akár szomszédos országot, mert valljuk be, az objektivitás felett ilyenkor a szubjektivitás győz, amelyet viszont az aktuális politikai szimpátia alakít. Így a Tompos által megosztott felmérés nem más, mint egy a sok közül, egy olyan eredmény, amely valójában semmit sem bizonyít. De mi is ez a felmérés pontosan? Ez a Demokrácia Érzékelési Index (DPI) 100 országban végzett reprezentatív felmérést, amiben arra is rákérdeztek a különböző országokban, hogy az egyes országnak milyen a megítélése.
De mi az "örömhír", bocsánat a "tényközlés" és a "hírérték" ebben a felmérésben? Tompos ezt így fejti ki:
Hazánk hátulról a negyedik lett, Irakkal holtversenyben, összesen -10-es értékeléssel. Ennél még Oroszország is jobb, -9-es eredményt ért el. Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy míg a nagyobb országokról az összes résztvevő tagállamra rákérdeztek, addig a kisebbekre - így Magyarországra is - csak a szomszéd országoknál és a legfontosabb kereskedelmi partnereknél. Ez persze sokat nem javít a helyzeten.
Talán Tompos jobban tette volna, ha inkább csöndben marad és megtartja magának ezt a rendkívüli eredményt. Bár itt a szomszédos országok egymással kapcsolatos megítéléséről van szó, mégis ki vesz komolyan - Tomposékon kívül - egy olyan eredményt, amelyben egy uniós ország azonos megítélés alá esik Irakkal, azzal a közel-keleti állammal, amely ugyan névleg parlamentáris demokráciát vezetett be, de hatalmát és ezzel a jogérvényesítését valójában képtelen megszilárdítani és garantálni? Vagy egy olyat, ahol Oroszország előttünk végez, ahogy ezt itt is történt? Különös ez annak fényében , hogy Tomposék mindig a magyar demokrácia maradékának felszámolásáról beszélnek vagy arról, hogy a magyar kormány ezzel és ezzel a javaslattal a putyini útra lépett. Mos pedig mégis egy olyan felmérést osztanak meg, ahol Oroszország, a maga "putyini útjával" jobb megítélés alá esik hazánknál is. Igazából erre mondják azt, hogy vannak emberek, akik esetében nem kell megszólalni, mert a tettükkel saját magukat képesek megcáfolni, így minek a külön erőfeszítés? Márton is, ugyanezt tette. Megint. És ha ez nem lenne elég, hát itt van a következő kijelentése:
Ami a tanulság, hogy a szomszédját megtámadó bűnösnél csak az elvtelenségből és opportunizmusból mellé álló árulót szeretik kevésbé a nemzetközi közösségben - lásd Belarusz -21-es és Irán -25-ös értékelését.
Szép üzenet ez a magyar kormánynak is. És ezzel ő maga rántja le a leplet arról, hogy Magyarország kapott pontszámának több köze van az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjához, mint a demokráciához. Hiszen a magyar kormány Ukrajnának az uniós csatlakozásával összefüggő és a háborúra vonatkozó álláspontja nemcsak a magyar ellenzék, hanem számos szomszédos ország számára sem népszerű. Sajnos, Márton "véletlenül" kihagyta az Egyesült Államok negatív értékelését, amely például - Magyarországhoz hasonlóan - Kolumbiánál, Indiánál vagy Szaúd-Arábiánál is rosszabb, mínusz 5-ös értékelést kapott. Csodálatos! Mennyit rontott az USA azóta a saját indexén mióta nem a mindenben liberális demokrata kormányzat van hatalmon. De ne feledkezzünk meg Ukrajnáról sem, aki megint csak lehagyott minket is, és az Egyesült Államokat is, ahogy tette ezt már korábban is.
Mi a következtetés? Az, hogy megint bebizonyosodott, hogy nem maga a demokrácia létezése vagy érvényesülése a lényeg, hanem az, hogy mindig, minden esetben az adott ország vezetése kövesse azt a főirányvonalat, amelyet más országok megszabnak. Az ettől történő eltérés pedig szigorúan tilos, és retorziót von maga után. És mint tudjuk rossz hírek vagy a hazugságok egy adott országról mindig gyorsabban terjednek, főleg ha ezt egyes ellenzéki politikusok a saját hatalmuk növelése érdekében még triplájára is nagyítják.
De ha már szóba jött Szaúd-Arábia, akkor szeretnénk azt tanácsolni Mártonnak, hogy a posztjai előtt néha egyeztessen is a kollégákkal, ugyanis Cseh Katalin tavaly még így beszélt - a minket is megelőző - Szaúd-Arábiáról:
Szaúd-Arábiának sem azért volt fontos Cristiano Ronaldo, N'Golo Kanté vagy Rúben Neves leigazolása, mert annyira fontos volt nekik élőben látni ezeket a világsztárokat. Hanem azért, mert ezzel akarják javítani Szaúd-Arábia emberi jogi aggályok, brutális kivégzések és demokratikusnak legkevésbé sem nevezhető hatalomgyakorlás miatt megtépázott reputációját.
2021-ben a politikus pedig ezt írta:
Szaúd-Arábiában a mai napig rendszeresek a kivégzések. Ez önmagában is felháborító és elfogadhatatlan, azonban a kiskorúak kivégzése olyan gyakorlat, aminek soha nem is szabadott volna léteznie.
Ugye, mennyire "hiteles" és "objektív" a felmérésnek ezen eredménye? Momentumos szemmel minden bizonnyal, ha kimazsolázzuk belőle azokat a dolgokat, amelyekkel a saját véleményünket akarjuk alátámasztani. A valóság pedig a legkevésbé sem számít.
Akár itt véget is érhetne Tompossal való utazásunk, de a pártelnök nem bírta ki, hogy a határon túli magyarságot ne keverje bele, és azt írta:
Az anyaország után először a kárpátaljai, majd a felvidéki, most pedig az erdélyi és partiumi magyarokat eláruló kormányt el kell takarítani. Ez most már létkérdés.
Írja az az ember, akinek a határon túli magyarok sosem voltak igazán fontosak, akinek pártja és ő maga is - mind Szlovákiában, mind Romániában - nem a magyar pártok, hanem a másik, szlovák vagy román párt jelöltjeit támogatták a választásokon. Mert számukra a magyarság, a magyar nemzet nem erkölcsi és lelkiismereti kérdés, csupán hideg számítás. A számukra követendő igazodási pont pedig távol esik a magyar lakta vidéktől, és messze Európa nyugati részén van. A magyarok számukra most is csak azért fontosak - ahogy Magyar Péteréknek is -, mert lehetőséget, szavazatokat látnak benne, éppen ezért valós érzelmekre ne is számítsunk. A Momentumot is csak annyiban érdekelte, illetve érdekli a kárpátaljai magyarság, amennyiben azzal Oroszországot és a magyar kormányt mocskolhatják. Nincs ez most sem másképp az erdélyi magyarsággal kapcsolatban sem, akik mostani romániai elnökválasztáson is arra szavaztak, akikre az anyaországiak is voksoltak volna.
Forrás: Tompos Márton Facebook oldala
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PS
