Hiába van egyre több bizonyíték, sőt már vádemelés is történt, Karácsony szerint még mindig kamu a Városháza-ügy. Ebből két dologra következtethetünk, az egyik, hogy a főpolgármester olyan gátlástalanul hazudik, hogy ha abból van érdeke, azt mondaná, hogy ég hupilila, a másik, hogy Karácsony ebben az ügyben is mindössze egy balek, aki azt sem tudja, hogy mit csináltak a nagyfiúk a háta mögött. Jó, legyen három lehetőség: lehet, hogy GeLgőnk balek és hazudik egyszerre.
Budapest hercege a napokban történt vádemelés kapcsán „kamunak” nevezte a Városháza ügyet, a Magyar Nemzet által megismert vádiratból ennek éppen az ellenkezője derül ki. A Fővárosi Főügyészség egyébként a főpolgármester nyilatkozata után közleményben jelezte, hogy „a nyomozó hatóság közel három és fél éven keresztül számos nyomozati cselekményt végzett a városházát és más ingatlanokat érintő – a társadalom széles érdeklődését kiváltó – korrupciós ügyben”. Az ügy komolyságát a vádhatóság egyebek mellett azzal érzékeltette, hogy az eljárás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként. Végül négy embert vádoltak meg: Berki Zsoltot, Gansperger Gyulát, Berki Józsefet és Bodnár Dezsőt, akikre letöltendő szabadságvesztést kért az ügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmény miatt.
Róluk és a bűncselekményekről egyelőre azt érdemes leszögezni, hogy az ügy kapcsán nyilvánvalóvá vált: a Karácsony Gergely vezette fővárosban baloldalhoz köthető emberek jutalékos, azaz korrupciós rendszert működtettek, amely több kétes ingatlanbizniszt is érintett. Az ügyletek után a szereplők kenőpénzt kértek. A botrányt évekkel ezelőtt az úgynevezett Anonymous-hangfelvételek robbantották ki, amelyek nagyban segíthették az eljárást. Rátérve a vádiratra, az ügy 2020-ra, 2021-re vezethető vissza, amikor Karácsonyék meghatározták az értékesítendő, vagy más módon hasznosítandó ingatlanok körét. A fővárosi vagyonkezelő cég pedig dönthetett a hasznosítás mikéntjéről.
Lássuk magát a dolgot
Az ügyészségi vádirat három ingatlanról tesz említést, az egyik a Nagytétényi út 347-351. alatt található önkormányzati telek, amelyet végül 101 millió forintért adtak el. A vád szerint ennél a biznisznél bukkant fel először Berki Zsolt, aki az ügy elsőrendű vádlottja, és akiről megírtuk, hogy a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. A testvére, a szintén vádlott Berki József kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkezik – ez nem is csoda, hiszen a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Visszatérve Berki Zsoltra: róla a vádirat kiemeli, hogy önkormányzati jogosultság nélkül, különböző érdekcsoportokkal tárgyalva keresett befektetőket önkormányzati ingatlanok értékesítésére. A fenti ingatlan is ezek közé tartozott és az ügyészség szerint Berki Zsolt ismeretlen forrásból szerzett arról tudomást, hogy a fővárosi vagyonkezelő az ingatlanra pályázatot ír ki. Berki a vételárról is tudomással bírt és ezek alapján tett korrupciós ajánlatot a másodrendű vádlottnak - Bajnai Gordon harcostársának -, Gansperger Gyulának, akinek felvázolta az önkormányzati ingatlanok pályáztatási rendszerét. Felajánlotta azt is, a vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál lévő, döntéshozó pozícióban lévő kapcsolatai segítségével az ingatlant úgy hirdetik meg, hogy a pályázaton mindenképp Gansperger vállalkozása nyerjen.
Mindezekért a vételár tíz százalékát kérte cserébe. Valójában csak a baloldali üzletember Gansperger cége indult a pályázaton, az ingatlan 101 millió 600 ezer forintért kelt el, Berki Zsolt érdekeltségében lévő cégnek pedig átutalták a jutalékot, a vételár tíz százalékát, azaz 10 millió 160 ezer forintot.
A Városháza-botrány
A vád szerint Berki Zsolt a fent említett befolyásos kapcsolataira hivatkozva több befektetőnek is azt állította, hogy az ingatlan eladó, annak értékesítésében ő eljárhat és több érdeklődőnek részletes ismertetőt küldött, azt a látszatot keltve, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarja a budapesti önkormányzat és közgyűlési döntés is született erről. Berki 2020 augusztusában a Westend bevásárlóközpontban találkozott is egy ingatlaniroda képviselőjével, akivel szerződést is kötött, de az illető a nyomozás adatai szerint nem tudott arról, hogy a Városháza valójában nem értékesíthető, így Berki és cége, a Northern Rock Kft. sem járhat ebben közre. A nő a szerződés aláírása, négyszázmilliós jutalék reményében, a Berki által átadott információkkal együtt több potenciális befektetőt is megkeresett és részükre továbbította a Berki Zsolt által küldött dokumentációt, benne az ingatlan értékesítési szándékával – olvasható a vádiratban. Azt is leírták, hogy Berki a Városháza értékével kapcsolatban más-más összegeket mondott, az egyik esetben például 32 milliárd forintot, illetőleg 100 millió eurót. Utóbbit ajánlotta azoknak a befektetőknek, akikkel 2021 őszén találkozott egy VI. kerületi irodában és akinek szintén befolyásos fővárosi kapcsolataira hivatkozott. A találkozón részt vett Berki Zsolt testvére, Berki József is. Őt azzal vádolják, hogy megerősítette testvére elmondásait. Nevezetesen azt, hogy a döntéshozókat befolyásolva elérik: a Városháza eladásakor személyre szabott pályázatot írjanak ki. Nem derült ki az eljárás során, hogy ebben az esetben Berkiék mennyi korrupciós pénzt kértek. Ezt az ajánlatot a befektetők végül visszautasították.
A vádirat arra is kitért, hogy Berki Zsolt 2020 végén, illetve 2021 elején ugyancsak tárgyalásokat folytatott a Városháza eladásáról egy ingatlanforgalmazással foglalkozó érdekkörrel. Ekkor is befolyásos kapcsolatokra hivatkozott, és 100 millió euró körüli eladási összegről beszélt, kétmilliárd forintos jutalékért, azaz korrupciós pénzért cserébe. Az üzletet azonban itt sem ütötték nyélbe. Hasonló módon fuccsolt be a vád szerint Berki Zsolt terve azzal a befektetői körrel is, amellyel 2021. február 18-án Gansperger Gyula és a negyedrendű vádlott, Bodnár Dezső társaságában találkozott. A téma itt is a Városháza, illetve több más ingatlan eladása volt. Ezekkel kapcsolatban 2021 októberéig havonta tartottak megbeszéléseket.
A Városháza vételárát Berkiék 40 milliárd forintban határozták meg, amelynek a tíz százalékárt kérték cserébe. A jutalékos rendszert üzemeltető kör a befektetőket tájékoztatta a Városháza és a több, szóba került ingatlan adottságáról, műszaki adatairól, valamint egyeztettek a pályázatok részleteiről. Természetesen itt is hivatkoztak a fővárosi vagyonkezelőnél és az önkormányzatnál döntéssel rendelkező kapcsolataikra. Az ügyészség még egy terület eladási kísérletét emelte be a vádiratba, ez pedig a XI. kerületben található Tétényi út 63.–Etele út 53. szám alatti ingatlan.
2021 februárja és októbere között Berki Zsolt, Gansperger és Bodnár Dezső egyeztettek a befektetővel az ingatlan eladásáról, illetve arról, hogy mindenképp az illető cége nyerjen a pályázaton. Gansperger és Bodnár azt állította a potenciális vevőnek, hogy az ingatlanok kapcsán Berki Zsolt van kijelölve. A vád szerint Berki pontosan nem meghatározható forrásból megtudta, hogy az ingatlanra pályázatot írnak ki, sőt, a feltételeket és a vételárat is ismerte, ezek alapján szabta meg a – vádiratban nem ismertetett – korrupciós ajánlatát, amit a befektető végül visszautasított.
Többen vehettek részt a bűncselekményekben?
Berkiéket az ügyészség többek között többrendbeli befolyással üzérkedéssel vádolta meg. A befolyással üzérkedés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a terhelt úgy kér valaki(k)től jogtalan előnyt, legtöbb esetben pénzt, hogy azt állítja, ezért cserébe hivatalos személyt, döntéshozókat fog befolyásolni, adott esetben megvesztegetni. Sokszor azonban egy-egy politikus, vagy döntéshozó nem is tud arról, hogy az ő nevükkel „házalnak” így. Ugyanakkor ennél a pontnál érdemes visszakanyarodni Karácsony magyarázkodása után kiadott és cikkünk elején már említett ügyészségi közleményre. A vádhatóság ugyanis kiemelte, hogy a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben nem volt elegendő bizonyíték. Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte. Az ügyben több kérdés is felmerül. Ilyen például: honnan voltak a vádlottaknak konkrét, belső információi a vételárakról, kiktől kapták az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat a pályázatok kiírása előtt?
Itt fontos megemlíteni, hogy Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a fővárosi vagyonkezelő ügyintézője és Berki Zsolt közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek.
A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve
– nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet. Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról – korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról – egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna. Kiss ezt visszautasította és tagadta, hogy ismerné azokat az embereket, akik ilyet állították róla.
Kit hagytunk ki?
A megvádoltakon kívül akad még egy szereplő, akiről meglehetősen sok szó esett a Városháza-botrány kapcsán, az illetővel mégsem foglalkozik a vádirat. Ő Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezetője. Először is az Anonymus által nyilvánosságra hozott hangfelvételek egyikén Barts hangja is hallható, amint a Városházáról tárgyal a potenciális befektetőkkel. A szívélyes beszélgetésről készült hanganyag olyannyira nem nyerte el Karácsony Gergely tetszését, hogy 2021 végén még fegyelmiben részesítette Bartsot a tárgyalás miatt. Önmagában a főpolgármester magatartásából ugyanakkor nem szabad kiindulni, Karácsony ugyanis nem sokkal később majdnem tízmillió forintos prémiumot adott a vagyonkezelő vezetőjének.
Sokkal árulkodóbbak a hangfelvételek. Gansperger az egyiken ezt mondta Berki Zsolt és Barts Balázs kapcsolatáról:
A faszi úgy mozgott az én pályázatom alatt ott a fővárosi vagyonkezelő zrt.-ben, mintha ő lenne a vezérigazgató. <...> Felhívta a pénzügyi vezető hölgyet, hogy adja ki az igazolást nekem, küldje el, mert a Gansperger úrnak szüksége van rá. És b...szd meg, jött.
A ma már negyedrendű vádlott Bodnár pedig ezt ezzel egészítette ki:
Olyannyira jó kapcsolatot ápol, hogy amikor vártunk a találkozásra, akkor a Barts Balázs maga jött ki a Zsolt elé. És <…> nem csak, hogy kezet fogott, hanem majdnem, hogy földig hajolt. Magyarul a Zsolt <…> tenyeréből eszik.
További furcsaság, hogy a Nagytétnyi úti ingatlan esetében nem Barts Balázzsal, hanem Berki Zsolttal kellett megbeszélnie Ganspergernek, hogy mikor írják alá a szerződést. Az ingatlan értékesítéséről ugyanakkor Bartsnak tudni kellett, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjeként ő felügyelte az ügyletet. Mindezek ellenére Barts Balázzsal nem foglalkozott az ügyészség.
Bajnai is felbukkant
A Városháza-botrány és a hanganyagok kapcsán nem hagyható ki, hogy a rögzített beszélgetések egyikén Bajnai Gordon hangja is hallható. A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetésekben egyébként arról is esett szó, hogy a főpolgármester jogi főtanácsadójának, Tordai Csabának fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, ő láttamozza” azokat, ugyanakkor „nem pénzezik”. Ám utóbbinak ellentmondhat, hogy egy másik bűnügyben, a Karácsony fémjelezte 99 Mozgalom félmilliárdos kampányfinanszírozási botránya miatt kétszer is volt házkutatás az ügyvédi irodájában.
