Pesti Srácok

Korányiék kiakadtak, hogy nem tömhetik tovább az ellenzéket

Korányiék kiakadtak, hogy nem tömhetik tovább az ellenzéket

Erre mondják, hogy betalált. Az Országgyűlés elé került a közélet átláthatóságáról szóló jogszabály, amelynek a lényege röviden annyi, hogy a jövőben nem lehet pénzért elárulni a hazát. Miután a kedvezményezettek már telesírták a baloldali sajtót (vagyis önmagukat), a Tényellenőr felhívta a figyelmet, hogy megjelent a finanszírozó is: a Márki-Zay Péter 2022-es kampányát támogató Action for Democracy (A4D) nevében Korányi Dávid adott ki közleményt, amelyben elítéli a törvénytervezetet. Nevezhetnénk ürgeöntő jogszabálynak is a javaslatot, hiszen sorra dugják ki a fejüket a fényre az érintettek.

Ahogy az várható volt, gyorsan reagált az amerikai székhelyű, Korányi Dávid vezette Action for Democracy a múlt héten parlament elé került, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatra – számolt be a Tényellenőr. A szervezet éles hangvételű közleményben fejezte ki aggodalmát és elutasítását a működésük egyetlen értelmét, vagyis a választások külföldi befolyásolását ellehetetlenítő jogszabálytervezettel kapcsolatban.

A közlemény szerint a törvényjavaslat „egzisztenciális fenyegetést jelent a független civil társadalomra, a médiaszabadságra és a demokratikus értékekre Magyarországon”. De főleg azokra a civilekre, akik dollárért cserébe bármilyen külföldi szolgálat nevében eljártak eddig idehaza – tesszük hozzá.

A szervezet úgy véli, a javaslat túllép még az orosz és a grúz „külföldi ügynök” törvényeken is, és lényegében kriminalizálja a civil szervezetek működését hazánkban. Az Action for Democracy határozottan felszólította a magyar kormányt, hogy álljon el az ilyen típusú „elnyomó intézkedésektől”, és ne folytassa az autoriter konszolidáció irányába tett lépéseket.

PestiSracok facebook image

A szervezet elutasító reakciója nem meglepő annak fényében, hogy az Action for Democracy aktívan részt vett a 2022-es magyarországi választásokhoz kapcsolódó civil hálózatok kiépítésében és működtetésében. A Nemzeti Információs Központ korábbi jelentései szerint a szervezet jelentős összegekkel támogatta az ellenzéki kampányhoz köthető szereplőket és cégeket, feltehetően Soros Györgytől származó forrásokból.

Konkrétan:

  • a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom 1,8 milliárd forintnyi dollárt,
  • az Ezalényeg nevű blogot kiadó Oraculum 2020 Kft. több mint 1 milliárd forintot,
  • a DatAdat Kft. pedig 147 millió forintot kapott az Action for Democracy közreműködésével.

A DatAdat cégcsoport – amely a 2022-ben az amerikai támogatások fő kedvezményezettje volt, olyan ismert politikai háttéremberek érdekeltségébe tartozik, mint Dessewffy Tibor, Bajnai Gordon, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám. A magyar állami szervek értékelése szerint az amerikai szervezet magyarországi tevékenysége nemzetbiztonsági és szuverenitási aggályokat is felvet.

Az Action for Democracy azóta sem vonult vissza a magyar közéletből. A Tényellenőr értesülései szerint a szervezet 2023-ban, közvetlenül Magyar Péter politikai színrelépése előtt, több mint 1,3 millió dollárral – több mint 500 millió forinttal – támogatta az Estratos Digital nevű vállalatot. Az Estratos digitális kampányok és adatkezelés terén aktív, és neve már korábban is feltűnt a Talpra Magyarok adatkezelési tájékoztatójában, amely a Tisza Párt egyik elődszervezetének számít.

Mindezek fényében a civil szervezetek működését érintő törvényjavaslat, valamint az arra adott nemzetközi reakciók tovább fokozhatják a magyar közéletben már amúgy is jelen lévő feszültségeket.

Fotó: Beliczay László/MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.