Pesti Srácok

Ursula és Friedrich együtt tettek hitet Európa teljes elhülyítése mellett

Ursula és Friedrich együtt tettek hitet Európa teljes elhülyítése mellett

Európa királynője kapta az idén a Nemzetközi Nagy Károly-díjat, az elismerést odaítélő alapítvány tudatta, hogy a választás idén azért esett az Európai Bizottság elnökére, mert meghatározó szerepet játszott az uniós tagállamok egységének megőrzésében, a koronavírus-járvány kezelésében, az Oroszországgal szembeni közös kiállásban, valamint a zöld átállás, a Green Deal előmozdításában. Mivel ezt valószínűleg komoly ábrázattal adták elő, adódik a következtetés, hogy az alapítványban kizárólag kretének ülnek, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a díjazott, a német kancellár és a spanyol király még náluk is nagyobb baromságokat hordott össze, emelve ezzel az ünnepélyes pillanatok fényét.

Ursula von der Leyen meghatottságában meghirdette a független Európa-tervét, mint mondta, ez sokak számára ijesztő lehet, de azt nem részletezte, hogy mégis mitől lehetne független egy komplett kontinens, benne egy huszonhét tagú nemzetközi közösséggel. Ursula megemlítette Oroszország ukrajnai háborúját, amely szerinte jól mutatja, hogy a világot újra birodalmi hatalmak és birodalmi háborúk alakítják. Jó napot kívánunk! Egy apró kérdés: az emberiség történetének melyik időszaka volt az, amikor nem birodalmak akarták leuralni, amit és akiket csak le lehet?

A nemzetközi helyzet fokozódik

Az Európai Bizottság elnöke szerint geopolitikai feszültségek vannak, és még ebben az évtizedben új világrend fog kialakulni, és nekünk, európaiaknak részt kell vennünk ennek alakításában. Ursula nem vette volna észre, hogy az új világrend kialakulása már megkezdődött? Európa elitjének menthetetlen elhülyülése miatt pedig előállt az a helyzet, hogy az Európai Unió, vagy akár annak tagállamai egyre messzebb kerülnek attól, hogy ennek az új világrendnek a nyertesei lehetnének. Okulásul megismételjük: ez a nő az Európai Bizottság elnöke.

PestiSracok facebook image

Fülöp is mondani akart valamit, de nem sikerült

Az ünnepségen részt vett, és felszólalt VI. Fülöp spanyol király is, aki határozottan kiállt az európai egység mellett, Ursula von der Leyent pedig az európai szellem megtestesítőjének nevezte. Az uralkodó szerint

– bármit is jelentsen ez, de azért próbáljuk meg dekódolni! Tehát Európának nem Európára van szüksége, az Európát benépesítő, valaha felemelő nemzetekre sincs szüksége, de szüksége van közös cselekvésre. Hatástanulmányokkal, zsíros fizetséggel kecsegtető munkacsoportokkal, bónuszokkal – gondoljuk mi. Fülöp esetében még az életkora sem ad magyarázatot a fentiekre, így inkább a svédasztalos büfé kínálata lehet a kiváltó ok.

Friedrich is felszállt a hülyeségvonatra

Friedrich Merz német kancellár a díjátadón mondott beszédében kijelentette, hogy Németország kész kulcsszerepet vállalni egy erősebb, békésebb és biztonságosabb Európa megteremtésében.

– hangsúlyozta. Merz szerint Németország ezt a feladatot teljes elkötelezettséggel, szövetségeseivel és szomszédaival szoros együttműködésben kívánja teljesíteni. A német kancellár von der Leyenhez fordulva kijelentette: Ön hangot ad Európának a világban.

Ez a pali egyébként az a Friedrich Merz, aki a hozzá hasonló szélhámosokkal együtt arra készül, hogy nukleáris rakétákkal lőné az oroszokat, ténylegesen kirobbantva ezzel egy olyan láncreakciót, amely teljes pusztulással fenyegetné civilizációnkat. A történelem fagyija visszanyalt, a németek is megkapták a Gyurcsányukat, kár, hogy ez nem csak az ő bajuk.

És akkor nézzük meg, hogy Ursulát mely érdemei miatt ismerték el! Meghatározó szerepet játszott az uniós tagállamok egységének megőrzésében – indokolt az alapítvány. Ez ugye az az acélos egység, amely miatt épp széthullóban van az Európai Unió, és egyre több tagállamban erősödnek a kilépést támogató hangok. Nagy Károly-díj járt azért is, hogy olyan hatékonyan kezelte a Covid-járványt. A kitüntetés nem homályosíthatja el, hogy Ursulát már a sajátjai is színvallásra késztetnék az sms-ekben, okosba' rendelt vakcinák ügyében, ami – amennyiben valakik tényleg feltárnák a történteket – mintapéldája lehetne a maffia-jellegű nemzetközi korrupciónak. Az oroszokkal szembeni kiállás, mint indok, elfogadható lehetne, ha nem tudnánk, hogy ez a fóbia kényszerítheti térdre Európa teljes gazdaságát. Annak érdekében, hogy Európa gazdasága biztosan térdre rogyjon, nem elég kizárni a muszkát, kell hozzá a Green Deal is, hogy majd azt nézhessük, hogy hasít el mellettünk Afrika.

A végére pedig itt a magyarázat: a Nagy Károly-díjat globalisták hozták létre, globalistáknak ítélik oda, a független, erős Európa pedig nem egyéb, mint ócska politikai marketing. Talán erre mondják, hogy Nagy Károly meg forog a sírjában.

Fotó: AFP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.