Pesti Srácok

Emlékgyűlés az 1988-as nagy Erdély-tüntetés évfordulóján - Máthé Áron: Ez a népi-nemzeti tábor nagy tette volt

A PestiSrácok-csapat szervezésében június 27-én, 17 órától emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, ahol felszólal Tőkés László, Máthé Áron és Zétényi Zsolt. Csurka István gyújtó hangú beszédét felolvassa Resetár Dániel, énekel: Fekete Bori. Az emlékgyűlést a PS TV Facebook-oldalunkon élőben közvetítjük! Az 1988-as, százezres tömeget megmozgató nagy Erdély-tünetés a rendszerváltoztatás nyitánya, a nemzeti összetartozás megvallásának bátor, feledhetetlen eseménye volt. Az emlékgyűlést rekonstruált transzparensekkel és (a korszellemnek megfelelően) egy kis jaffázással és fröccsözéssel igyekszünk még különlegesebbé tenni. Az évforduló előestéjén, csütörtökön 18 órakor tartjuk meg a szezon utolsó Polbeat-felvételét az R56 Gasztrosörözőben, melynek Bíró Zoltán, a tüntetés főszervezője, az MDF első elnöke, a Rendszerváltás Történetétét Kutató Intézet alapítója lesz a vendége.

Az emlékgyűlést a PS TV Facebook-oldalunkon élőben közvetítjük! 

1988. június 27-én zajlott a rendszerváltoztatás első olyan tömegdemonstrációja, amit már nem mert feloszlatni a kommunista hatalom. Ez volt a nagy Erdély-tüntetés, melyet a román diktátor, Nicolae Ceausescu őrült falurombolási terve és a külhoni magyarság megfélelmítése, üldözése ellen szerveztek. Kevéssel előtte, június 16-án még brutálisan szétverték az Orbán Viktor, Kis János és Tamás-Gáspár Miklós részvételével megtartott tüntetést a Batthyány Örökmécsesnél.

Óriási bátorság kellett tehát a nagy Erdély-tüntetés megszervezéséhez, s egyáltalán a részvételhez, mely végső soron hozzájárult az erdélyi magyar örökség jelentős részét fenyegető falurombolási terv megfékezéséhez és a Ceausescu-rezsim végleges nemzetközi elszigetelődéséhez. Százezer magyar ment ki a Hősök terére, dacolva a "Kádár-kolbászokkal".

A magyar nemzet ezen kiállása, az alulról építkező nemzeti mozgalom és a szervezők (köztük első helyen a lakitelkiek, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csurka István, illetve Zétényi Zsolt) és a főszervező Nagy László, továbbá a velük tartó fideszes fiatalok, demokratikus ellenzékiek bátorsága előtt szeretnénk tisztelegni azzal, hogy 2025. június 27-én pénteken a PestiSrácok-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány szervezésében látványos emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, 17 órától.

Felszólal TŐKÉS LÁSZLÓ, a romániai forradalom temesvári hőse, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, MÁTHÉ ÁRON, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és ZÉTÉNYI ZSOLT az eredeti tüntetés egyik főszervezője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke. CSURKA ISTVÁN 1988-as, akkor nemzetközi hírűvé vált bátor beszédét felolvassa RESETÁR DÁNIEL színművész, erdélyi és székely dalokat énekel: FEKETE BORI.

Várunk mindenkit szeretettel, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét! Az érdeklődőknek a szervezők a korszellemnek megfelelően egy kis jaffával, málnával, fröccsel kedveskednek, ülőhely is biztosított.

Részlet Csurka István beszédéből, melyet Bubik István olvasott fel a tüntetésen. A beszédet jelentésében az Állambiztonsági Szolgálat ügynöke jegyezte le - Forrás: ÁBTL

A Nemzeti Maximumért Alapítvány (volt OIKOSZ Alapítvány) többek között az 56-os Emlékparkot, a november 4-i Halhatatlanok napjákat, az Egy szabad országért fesztivált és a Modellváltás történelmi fesztivált szervezte és számos elismert dokumentumfilm gyártásával jeleskedett a közelmúltban. Ezúttal is igényes és aktuális módon szeretnénk emléket állítani a rendszerváltoztatás első nagy nemzeti-összellenzéki demonstrációjának.

A rendezvény célja nem a puszta megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás erősítése, a (részben) sikeres szabadságküzdelem jelentőségének és aktualitásának hangoztatása, kiállás a ma is jogaiért küzdő nemzettársainkért.

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

1956 óta a nagy Erdély-tüntetés volt a rendszerváltoztatás folyamatának legelső eseménye, amelyen megmutatkozott, hogy a trianoni diktátum és az elnyomó diktatúrák nem tudták szétszakítani a magyarságot. A nemzetpolitika helyes útjának megtartása okán is fontos megőrizni e felemelő és alulról építkező, bátor kiállás, a nagy Erdély-tüntetés emlékét.

Máthé Áron: Az Erdély-tüntetés a népi-nemzeti gondolkodók nagy tette volt

Illyés Gyula, Csoóri Sádnor, majd a lakitelki mozgalom alapítói mertek elsőként a nyilvánosság elé állni a román sovinizmussal szemben, Erdélyért. A Bethlen Gábor Alapítvány és a lakitelkiek szervezésében már a nyolcvanas évek elejétől jelentek meg fontos munkák, kezdeményezések a külhoni magyarságért, melyet az akkori MSZMP is eltűrt, mert már nekik is ciki volt, amit a román elvtársak művelnek - mondta el a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, történész a PestiSrácok.hu-nak adott, fent látható videóinterjúban. Máthé Áron hozzátette: a nagy Erdély-tüntetés kétségtelenül a rendszerváltoztatás nagyon fontos eseménye, amire érdemes emlékezni.

Huth Gergely: Az alulról építkező nemzeti mozgalmak megléte tesz minket immunissá a megosztással szemben

A főszervező, a PestiSrácok főszerkesztője minderről azt mondta a Demokratának adott nagyinterjúban:

A nagy Erdély-tüntetés üzenete ma is aktuális. Azt gondolom, hogy a nemzeti összetartozást erősíteni kell ebben a helyzetben, azt a fajta alulról építkező erőt, amely 1988-ban megmutatkozott, fel kell szítanunk magunkban. Azt az erőt ugyanis ma is birtokoljuk, a megemlékezéssel segíteni szeretnénk, hogy felszínre törjön, érvényesüljön ma is. Ki kell állnunk magunkért és a sajátjainkért! 

A teljes interjú ITT olvasható el a Demokratában.

Ajánljuk még az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kiváló archívumát és a Rendszerváltást Kutató Intézet gyűjteményét.

Erdély-tüntetés a falurombolás ellen, 1988. június 27-én. Fotó: Fortepan
Erdély-tüntetés a falurombolás ellen, 1988. június 27-én. Fotó: Fortepan

Alább a Magyar Televízió eredeti tudósítása látható a NAVA archívumából.

 

 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.