Pesti Srácok

Emlékgyűlés az 1988-as nagy Erdély-tüntetés évfordulóján - Máthé Áron: Ez a népi-nemzeti tábor nagy tette volt

A PestiSrácok-csapat szervezésében június 27-én, 17 órától emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, ahol felszólal Tőkés László, Máthé Áron és Zétényi Zsolt. Csurka István gyújtó hangú beszédét felolvassa Resetár Dániel, énekel: Fekete Bori. Az emlékgyűlést a PS TV Facebook-oldalunkon élőben közvetítjük! Az 1988-as, százezres tömeget megmozgató nagy Erdély-tünetés a rendszerváltoztatás nyitánya, a nemzeti összetartozás megvallásának bátor, feledhetetlen eseménye volt. Az emlékgyűlést rekonstruált transzparensekkel és (a korszellemnek megfelelően) egy kis jaffázással és fröccsözéssel igyekszünk még különlegesebbé tenni. Az évforduló előestéjén, csütörtökön 18 órakor tartjuk meg a szezon utolsó Polbeat-felvételét az R56 Gasztrosörözőben, melynek Bíró Zoltán, a tüntetés főszervezője, az MDF első elnöke, a Rendszerváltás Történetétét Kutató Intézet alapítója lesz a vendége.

Az emlékgyűlést a PS TV Facebook-oldalunkon élőben közvetítjük! 

1988. június 27-én zajlott a rendszerváltoztatás első olyan tömegdemonstrációja, amit már nem mert feloszlatni a kommunista hatalom. Ez volt a nagy Erdély-tüntetés, melyet a román diktátor, Nicolae Ceausescu őrült falurombolási terve és a külhoni magyarság megfélelmítése, üldözése ellen szerveztek. Kevéssel előtte, június 16-án még brutálisan szétverték az Orbán Viktor, Kis János és Tamás-Gáspár Miklós részvételével megtartott tüntetést a Batthyány Örökmécsesnél.

Óriási bátorság kellett tehát a nagy Erdély-tüntetés megszervezéséhez, s egyáltalán a részvételhez, mely végső soron hozzájárult az erdélyi magyar örökség jelentős részét fenyegető falurombolási terv megfékezéséhez és a Ceausescu-rezsim végleges nemzetközi elszigetelődéséhez. Százezer magyar ment ki a Hősök terére, dacolva a "Kádár-kolbászokkal".

A magyar nemzet ezen kiállása, az alulról építkező nemzeti mozgalom és a szervezők (köztük első helyen a lakitelkiek, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csurka István, illetve Zétényi Zsolt) és a főszervező Nagy László, továbbá a velük tartó fideszes fiatalok, demokratikus ellenzékiek bátorsága előtt szeretnénk tisztelegni azzal, hogy 2025. június 27-én pénteken a PestiSrácok-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány szervezésében látványos emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, 17 órától.

Felszólal TŐKÉS LÁSZLÓ, a romániai forradalom temesvári hőse, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, MÁTHÉ ÁRON, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és ZÉTÉNYI ZSOLT az eredeti tüntetés egyik főszervezője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke. CSURKA ISTVÁN 1988-as, akkor nemzetközi hírűvé vált bátor beszédét felolvassa RESETÁR DÁNIEL színművész, erdélyi és székely dalokat énekel: FEKETE BORI.

Várunk mindenkit szeretettel, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét! Az érdeklődőknek a szervezők a korszellemnek megfelelően egy kis jaffával, málnával, fröccsel kedveskednek, ülőhely is biztosított.

Részlet Csurka István beszédéből, melyet Bubik István olvasott fel a tüntetésen. A beszédet jelentésében az Állambiztonsági Szolgálat ügynöke jegyezte le - Forrás: ÁBTL

A Nemzeti Maximumért Alapítvány (volt OIKOSZ Alapítvány) többek között az 56-os Emlékparkot, a november 4-i Halhatatlanok napjákat, az Egy szabad országért fesztivált és a Modellváltás történelmi fesztivált szervezte és számos elismert dokumentumfilm gyártásával jeleskedett a közelmúltban. Ezúttal is igényes és aktuális módon szeretnénk emléket állítani a rendszerváltoztatás első nagy nemzeti-összellenzéki demonstrációjának.

A rendezvény célja nem a puszta megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás erősítése, a (részben) sikeres szabadságküzdelem jelentőségének és aktualitásának hangoztatása, kiállás a ma is jogaiért küzdő nemzettársainkért.

Fotó: E. Várkonyi Péter/MTI

1956 óta a nagy Erdély-tüntetés volt a rendszerváltoztatás folyamatának legelső eseménye, amelyen megmutatkozott, hogy a trianoni diktátum és az elnyomó diktatúrák nem tudták szétszakítani a magyarságot. A nemzetpolitika helyes útjának megtartása okán is fontos megőrizni e felemelő és alulról építkező, bátor kiállás, a nagy Erdély-tüntetés emlékét.

Máthé Áron: Az Erdély-tüntetés a népi-nemzeti gondolkodók nagy tette volt

Illyés Gyula, Csoóri Sádnor, majd a lakitelki mozgalom alapítói mertek elsőként a nyilvánosság elé állni a román sovinizmussal szemben, Erdélyért. A Bethlen Gábor Alapítvány és a lakitelkiek szervezésében már a nyolcvanas évek elejétől jelentek meg fontos munkák, kezdeményezések a külhoni magyarságért, melyet az akkori MSZMP is eltűrt, mert már nekik is ciki volt, amit a román elvtársak művelnek - mondta el a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, történész a PestiSrácok.hu-nak adott, fent látható videóinterjúban. Máthé Áron hozzátette: a nagy Erdély-tüntetés kétségtelenül a rendszerváltoztatás nagyon fontos eseménye, amire érdemes emlékezni.

Huth Gergely: Az alulról építkező nemzeti mozgalmak megléte tesz minket immunissá a megosztással szemben

A főszervező, a PestiSrácok főszerkesztője minderről azt mondta a Demokratának adott nagyinterjúban:

A nagy Erdély-tüntetés üzenete ma is aktuális. Azt gondolom, hogy a nemzeti összetartozást erősíteni kell ebben a helyzetben, azt a fajta alulról építkező erőt, amely 1988-ban megmutatkozott, fel kell szítanunk magunkban. Azt az erőt ugyanis ma is birtokoljuk, a megemlékezéssel segíteni szeretnénk, hogy felszínre törjön, érvényesüljön ma is. Ki kell állnunk magunkért és a sajátjainkért! 

A teljes interjú ITT olvasható el a Demokratában.

Ajánljuk még az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kiváló archívumát és a Rendszerváltást Kutató Intézet gyűjteményét.

Erdély-tüntetés a falurombolás ellen, 1988. június 27-én. Fotó: Fortepan
Erdély-tüntetés a falurombolás ellen, 1988. június 27-én. Fotó: Fortepan

Alább a Magyar Televízió eredeti tudósítása látható a NAVA archívumából.

 

 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.