Pesti Srácok

Hableány-katasztrófa: bevált a védelem taktikája, elfogultság miatt újratárgyalják az ügyet

Hableány-katasztrófa: bevált a védelem taktikája, elfogultság miatt újratárgyalják az ügyet

Jóváhagyta a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék azon határozatát, amellyel elfogultság miatt megsemmisítették a Hableány-katasztrófa elsőfokú ítéletét és hogy meg kell ismételni az elsőfokú eljárást.

A Fővárosi Ítélőtábla június 18-án megtartott tanácsülésen meghozott végzésében a vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és más bűncselekmény miatt Jurij Csaplinszkij ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2025. január 15. napján kelt – az elsőfokú bíróság 2023 őszén kihirdetett ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító – végzését helybenhagyta. Az ítélőtábla végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye, írja az Index.

 

Már négy éve érzékelhető volt a védelem időhúzása

 

A Hableány-katasztrófa okozásával vádolt ukrán hajóskapitány, Jurij Csaplinszkij védője látványosan időhúzásra játszik. A védelem pertaktikája már az első tárgyalási napokon kitűnt lapunk tudósítójának, napjainkra azonban már a kívülállók közül is egyre többen fogalmazzák meg, hogy a védelem egyértelműen húzza az időt - írta 2021. május 4-én a tárgyalás elején e sorok szerzője akkori lapjában, a Magyar Nemzetben.

A Hableány-katasztrófa legfiatalabb áldozata, a 6 éves koreai lány holtteste felett tisztelegnek a dél-koreai katonai mentők (Fotó: Horváth Péter Gyula)

Tóth M. Gábor, Jurij Csaplinszkij, a Viking Sigyn szállodahajó megvádolt kapitányának védője már ekkor, a harmadik tárgyalási napon egy 43 pontból álló, elsősorban a jegyzőkönyvvezetést kritizáló dokumentumot nyújtott be a bíróságnak, és indítványozta Németh Leona bírónő kizárását az ügyből.

Az időhúzást Gulyás Krisztián, sértetti jogi képviselő már 2021 májusában kifogásolta.

– Az eddigi tárgyalási napokon összesen 510 felszólalás volt, ez 14 ember között oszlott meg. Ennek a harminc százalékát tette ki csak a tisztelt bíróság. 37 százalékát a védelem, 26 százalékát a szakértők, ők voltak a középpontban, öt százalék maradt mindenki másra. [...] Csak néhány dolgot emelnék ki: vita arról, hogy a védelem covidos volt-e vagy nem, tolmács asszony volt a porondon, körbejártuk a kegyeleti jogsértést, […] a védelem vizsgáztatta a szakértőt, hogy tudja-e mi az, hogy (...itt egy idegen szakszót említett) és le tudja-e betűzni, de a nagy kedvencem […]:

tisztelt bíróság, az egész feladatom arról szól, hogy minősítsem a bíróság munkáját, ezt kellő tisztelettel teszem, de azért vagyok itt védőként.

– sorolta Gulyás Krisztián a példákat a védelem időhúzására. Gulyás az idézett utolsó mondatra még megjegyezte: – Olvasgattam én a Be-t [a Büntetőeljárásról szóló törvényt – a szerző], a 42. szakasz nagyon jól meghatározza a védő jogait és kötelezettségeit, de ilyet nem találtam.

 

Bevált a védelem taktikája

Négy év tárgyalás után tavaly ősszel született meg az elsőfokú ítélet annak ellenére, hogy Csaplinszkij védője folyamatosan a bírónő kizárást szorgalmazta.

A Viking Sigyn nevű szállodahajó 2019 május 29-én este utolérte és maga alá gyűrte a Hableány nevű turistahajót, amelynek fedélzetén 35 ember utazott. A tragédiában 27-en - 25 dél-koreai turista és a 2 fős magyar legénység - meghaltak, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A Sigyn ukrán kapitányát, Jurij Csaplinszkijt öt és fél év fegyházra ítélték, és hat évre eltiltották a vízijármű-vezetéstől. Ugyanakkor a kapitányt felmentették a cserbenhagyás vádja alól.

Elfogultság miatt megsemmisített ítélet

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2025. januárjában hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a dunai hajókatasztrófa miatt indult büntetőeljárásban. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokon eljárt bíró elfogult volt a per során. Arra nincs magyarázat, hogy pontosan mit is takar ez a megállapítás.

A Fővárosi Törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy a kerületi bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályszegést követett el: az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, ugyanis a büntetőeljárási törvény rögzíti, hogy egy ügyben bíróként nem járhat el például olyan személy, akitől az adott ügy elfogulatlan megítélése nem várható.

A Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyta tegnap a törvényszék határozatát - az eljárást előlről kell kezdeni. Hat év után sincs jogerős ítélet a Hableány-katasztrófa ügyében.

Egy ügy tárgyilagos megítélését garantáló magatartás hiánya – köznyelven: az elfogultság – egyrészt megmutatkozhat a bizonyítási eljárás során az eljárási cselekményekben, a bizonyítás mikéntjéhez és a tények alapjául szolgáló bizonyítékok bírói mérlegeléséhez kapcsolódóan, másrészt megjelenhet az ügyben született ítélet indokolásában, érvelésében is.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)