Pesti Srácok

Huth Gergely: Hús-vér polgári körök kellenek!

Huth Gergely: Hús-vér polgári körök kellenek!
Orbán Viktor, Tőkés László és Németh Zsolt a 34. Tusványoson - Fotó: Hatlaczki Balázs
Fotó: Hatlaczki Balazs

A magyar út politikájának győzelme nagyban függ a kormánypárti, nemzeti érzelmű magyarok harci kedvétől, kiállásától. Ezért is nagy öröm, hogy valóra válik, amit e hasábokon már oly sokszor szorgalmaztam: a polgári körök újraszervezése! - írta Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetben.

Huth Gergely a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában a digitális polgári körök életre hívása apropóján arra figyelmeztetett:

Egyáltalán nem mindegy, ez milyen formában történik meg. A Harcosok Klubja szükséges eszköz volt a Fideszt támogató aktivistahálózat megerősítéséhez, s jó fegyver a Soros-hálózat digitális nyomulásának semlegesítésére. Nem alkalmas ugyanakkor a politikai tértől távolabb álló nemzetiek felrázására. A digitális polgári körök ugyanakkor jó megoldást adhatnak.

„Megmaradni magyarnak, megvédeni szabadságunkat és gyarapítani az erőnket egy digitalizált világban is” – írja a hitvallásában az első DPK, amelyhez olyan hiteles személyek csatlakoztak – a miniszterelnök mellett –, mint Lánczi András, Schmidt Mária vagy éppen Nagy János, aki amellett, hogy Orbán Viktor irodáját vezeti, gyalogosan járja a „magyarföldet”, hogy minél több gondolatot és építő kritikát gyűjtsön a polgároktól.

Éppen ez a kulcsa az új mozgalom sikerének: kiemelten fontos, hogy a digitális tér minden előnyét kihasználjuk, de nem rekedhet meg a kezdeményezés egy újabb kommunikációs projekt szintjén!

 Szükség van a profilok mögött álló hús-vér emberekre, a Nagy János és a nagyjánosok lábában gyűlő kilométerekre, hogy a régi polgári körök mintájára tényleg olyan alulról építkező erő jöjjön létre, amely – ha olykor kritikus és úgy székelyesen, őszintén oda is böki a véleményét – a közös célunkban megingathatatlanul elkötelezett.

„Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” – József Attila szavait az alapítóknak is érdemes megszívlelniük. S ha már a magyar útról beszélünk, álljon itt végül Szabó Dezsőnek a nemzeti egység feltételeiről 1935-ben leírt gondolata: „Nem jelentheti a nemzeti egység a közéleti kritika elnyomását. Ellenkezőleg: a nemzeti egység őszinteségének, egészségének és erejének jele a szabad kritika!”

Így kell hozzáállni az újraszerveződő polgári körökhöz, az abban tevékenyen részt vevő honfitársainkhoz!

 

Budapest ostromakor, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. 

A külhoni magyarok hazafias kötelessége a voksolás 2026-ban!

"Tanulnunk kell a történelemből! A két világháború között a magyar út programján dolgozó népi értelmiségiek, az 1943-as szárszói találkozó elkeseredett felszólalói megpróbálták felrázni az országot, de a csapdahelyzetbe került akkori vezetőknek már nem maradt esélyük a teljes összeomlás kivédésére. 

Most még időben vagyunk, most még elkerülhetjük, hogy idegen érdekek mentén újra – s talán végleg – feláldozza magát a magyarság. Ez 2026 tétje, nem kevesebb! Úgyhogy hiába fanyalognak a fanyalgók, lesz miről vitázni a következő nyolc hónapban.

Életbevágóan fontos, hogy a kimaradás, a sajátos magyar út hívei megmozduljanak, hogy újjászervezzük közösségeinket, határon innen és túl. Utóbbit így érzékeltette Hoppál Péter kormánybiztos a Tusványoson a Pesti­Srácoknak adott gyorselemzésében: „Fantasztikus erőforrás és óriási lehetőség, hogy az újrahonosítás és a 2010 óta végrehajtott nemzetpolitika révén Orbán Viktor egy 15 milliós kultúrnemzet vezetőjeként tárgyalhat a nemzetközi politika porondján, és védheti a magyar érdeket.”

Sajnos székely és más külhoni magyar fia­talokból egyre többször tör elő a félsz és a dacos távolságtartás abban a kérdésben, hogy ők beavatkozhatnak-e kis-Magyarország úgymond belügyeibe. Pedig nem lenne szabad bedőlni a nihilista, baloldali propagandának, hiszen hazafias kötelesség és a túlélés egyetlen záloga a kölcsönös kiállás egymás mellett! Ez nem egy féloldalas viszony, mert az anyaország is csak velük, veletek együtt lehet nagy és erős. Lehet, hogy éppen a határon túliak révén parlamentbe jutó, várha­tóan két képviselő szavazatán múlik a nemzeti politika folytatása!

Orbán Viktor ezt így fogalmazta meg: „Minden magyar választás a külhoni magyarok számára jelenti a legnagyobb kockázatot. Mindig két sors közül lehet választani. […] Mi azt mondjuk, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek nincsenek, ezért a nemzeti kormányra mindig lehet számítani, kiállunk a magyarokért, küzdeni fogunk önökért is, és azt kérem, hogy önök is álljanak ki a saját jövőjükért.” Nem kérdés, hogy minden külhoni magyar állampolgárnak ott a helye a választáson!

Szeretném úgy érteni Orbán Viktor gondolatait, hogy ez a kiállás kijár a határon túli magyarság arra érdemes vezetőinek is, így például Erdélyben megakadályozzák a harcosabb nemzeti vonal kiszorítását az ottani közéletből" - érvelt a PestiSrácok.hu főszerkesztője.

A teljes írás, mely részletesen elemzi Orbán Viktor nagystratégiáját is, ITT olvasható el a Magyar Nemzetben.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.