Pesti Srácok

Bütyök legyőzi a hétfejű NER-sárkányt (Műelemzés)

Bütyök legyőzi a hétfejű NER-sárkányt (Műelemzés)

A mára méltán érdektelenségbe fulladt, egykor a belpesti éttermiség által aléltan csodált ARC-kiállítás egyik ékköve az idén a Bütyök legyőzi a hétfejű NER-sárkányt – szerintünk – munkacímű alkotás. Duzzogva vesszük majd tudomásul, ha nem nem nyeri meg a közönség, szakmai, illetve minden-díjat.

Az alkotás némileg hajaz a Magyar Televízió egykori Magyar Népmesék nevű sorozatának képi világára, ami leginkább a jobb felső sarokban látható lángoló vár képében érhető nyomon. A sziNbóleum (by Hofi Géza) valószínűleg a hatvanpusztai luxi-uradalom történetét meséli el, amely mindegy, hogy kié, mindegy, hogy ki építi, akkor is Orbáné. A tűz ugyanakkor utalhat a fideszes politikusok szeretetteljes meglincselésére is, arra azonban semmiképp, hogy Bütyöknek egykor távoznia kell az égő házból.

Bütyök legyőzi a hétfejű NER-sárkányt. Forrás: Facebook
Bütyök legyőzi a hétfejű NER-sárkányt. Forrás: Facebook

Sárkányölő Szent Györgyként Bütyök bátran száll szembe a fenevaddal, nemes küzdelmének egyediségét mutatja meg, hogy lova úgy lép, ahogy a lovak nem tudnak lépni, és ha tudnának, akkor sem lenne értelme a mozdulatnak. A feNE(R)vad kétségbeesésének biztos jele azonban, hogy több feje is a nyelvét nyújtogatja, a Lázár-fej pedig mindjárt egy villásat. Azt olvasóink képzeletére bízzuk, hogy a már levágott végtag kihez kapcsolódhatott korábban, nekünk egyelőre nem sikerült megfejtenünk. A szörny gonoszságára utal, hogy az Orbán és a Lázár-fejnek vámpírfogai vannak. A művész kevés támpontot adott arra, hogy a sárkány alatt található halom az ellopott közvagyont szimbolizálja-e, vagy a szörny egyszerűen csak befosott Bütyök láttán. A jelenet drámaiságát csak kiemeli, hogy a már levágott fejjel együtt hét végtagból négy – Szjjártó, Orbán, Deutsch és Lázár – mosolyog, ami jelentheti azt is, hogy nem veszik komolyan Bütyököt, de arra is utalhat, hogy jövőjük biztosítása érdekében már hajlandók a kapitulációra.

Nem merünk nem egyetérteni az alkotást közhírré tevő Ceglédi Zoltánnal, amikor a publicista azt írta:

Azt szeretem az ARC kiállításon, hogy a művészi érték mindig találkozik a rétegzett mondandóval, minőség a minőséggel - és mindezeken túl inkluzív és pártsemleges, mindenkit elgondolkodtat, bevon, nem egy-egy politikai szereplő mellett agitál.

Azt mi tesszük hozzá, hogy az ARC stílustalanságain évtizedek óta elaléló célközönség jövő tavasszal ugyanolyan szomorú lesz, mint amilyen négy évente szokott lenni az utóbbi időkben, és ez még akkor is igaz, ha az elemzett mű irónia. 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.