Lázár beszéde a digitális polgári körök tökéletes közös hitvallása egyben
Becsicskulunk mi is, vagy merünk-e hazafiak lenni? - idézte Huth Gergely Lázár János a hétvégi DPK-nagygyűlésen elmondott beszédét a Magyar Nemzetben, hozzátéve: az elmúlt években kissé elhanyagolt nemzeti tábor gondolatai és törekvései ezúttal Lázár János kerek, kiáltványként is felfogható gondolatmenetében tükröződtek vissza leginkább.
A PestiSrácok főszerkesztője a Tudatos polgár című publicisztika-sorozatában rávilágított: Lázár János érdekes és fontos személyiség. Az egész jobboldal csodálta a kilencvenes években a néhai Rapcsák András hódmezővásárhelyi polgármestert, aki az országban visszatérő komcsi világ ellenére, a komcsik által lepusztított alföldi mezővárosban bámulatos fejlődést tudott elérni. Lázár tőle, mellette tanult, majd a városvezető halála után átvette a marsallbotot, és ciklusokon át helyben, illetve a Fideszben, az Országgyűlésben, majd a kormányban egyre magasabbra tört, cseppet sem érdemtelenül. S talán éppen a túl fiatalon jött siker és a túlzott önbizalom okozta átmeneti vesztét, hiszen 2018-ra a kormányon belül komoly konfliktusokba került, ráadásul olyan elhamarkodott nyilatkozatokat tett, amelyekből a sajtó azt a következtetést vonta le, hogy az akkori kancelláriaminiszter Orbán Viktor utódaként tekint önmagára.
Majd így folytatta:
Mint leghűségesebb olvasóim tudják, régóta megmondtam már, hogy a Fidesz olyan, mint a nyolcvanas évek lávalámpája a Videoton Color Star tévé tetején. Az elnökön kívül a potentátok kisebb-nagyobb színes gömbök benne, amelyek hol felfelé, hol lefelé áramlanak, de aztán mindig visszatérnek. Én is tartok egy ilyen lámpát az irodámban, eredeti Fidesz-narancs színekben pompázót. Igaz, az esetemben egyelőre nem igazán működik, de az is igaz, hogy nem is vagyok Fidesz-tag, lehet, másik lámpát kellene használnom.
Mindenesetre Lázár János kifizette a tanulópénzt, keményen dolgozott, s mindenféle hálátlan feladatot elvállalt, most például miniszterként kész megzabolázni a MÁV nevű hydrát
Így, éppen ötvenéves korára valóban oda jutott, hogy ki lehet mondani: Szijjártó Péter mellett ő képviseli a legszenvedélyesebben és leghitelesebben azt az életművet, amit Orbán Viktor és a mögötte álló közösség az elmúlt harminc évben felépített és sikerre vitt.
Az sem mellékes, hogy Lázárnak – másokkal ellentétben – nem voltak kitérői a liberális, vagy neokon külvilágba, mindig a klasszikus népi-nemzeti irányvonalat vitte. Ott volt például a Horthy Miklós újratemetésének harmincadik évfordulóján tartott kenderesi megemlékezésen.
Nem véletlen tehát, hogy ő lett az év nagy visszatérője, s ilyen minőségében mondta el szombaton az avatott körökben azóta is (természetesen digitálisan) kézről kézre adott beszédét
írta Huth Gergely, majd felidézte Lázár legfontosabb gondolatait. Végül levonta a következtetést:
A tudatos polgár című cikksorozatomat 2022 végén épp azzal a gondolattal indítottam el itt a Magyar Nemzetben, hogy a kormányzás, a közhatalommal megbízottak köre nem távolodhat el a néptől. Hiszen 2002-ben a polgári körök mozgalma a nemzettel való szövetségkötés jelmondatával bontott szárnyat, s Orbán Viktor az azóta eltelt bő huszonhárom évben mindig támaszkodhatott erre a szövetségre, amely 2010-re győzelemre vitte és azóta is támogatja ezt a politikát.
Ezért is sürgettük sokan a megmaradt polgári egyesületek felkarolását, a polgári körök hálózatának újragondolását és újraindulását. Nem kell mondani, milyen nagy öröm, hogy ez végül meg is történt.
A teljes írás a Magyar Nemzetben ITT olvasható el.
