Pesti Srácok

SZBU-s halálkommandót küldene a jobboldaliakra a Reddit

SZBU-s halálkommandót küldene a jobboldaliakra a Reddit

Furán építik ezek a szeretetországot. A fotelforradalmárok jelenleg ott tartanak, hogy ha összejönne nekik a kormányváltás, akkor gyorsan kinyírnának mindenkit, aki nem Magyar Péterre szavazott a demokrácia és a jogállam jegyében. Ehhez pedig kik lennének alkalmasabbak, mint az SZBU bérgyilkosai?

Megszoktuk, hogy fenyegetnek. Őszintén szólva nem is igazán érdekel minket, mert amikor naponta kapunk egy üzenetet arról, hogy hogyan végeznének ki minden szerettünkkel egyetemben, akkor legyintünk, mert tudjuk, hogy ez együtt jár azzal, hogy jobboldali médiamunkások vagyunk. A legújabb eset is csak azért kiakasztó, mert most egy külföldi ügynökséggel gyilkoltatnának le minket. Az pedig, hogy a hazai libertálibok SZBU-s bérgyilkosokkal végeztetnék el a piszkos munkát rosszabb a fenyegetésnél. Az hazaárulás. Azért már haragszunk.

SZBU-s bérgyilkosokal magyarok ellen
SZBU-s bérgyilkosokal magyarok ellen

A fenti képernyőkép a magyar internet egyik magyarellenes csoportjából származik. A Reddit Hungary már egy jó párszor bizonyította, hogy a legsötétebb gyűlölködő prolik melegágya, nem meglepő tehát, hogy megint ott akarnak kivégezni minket. 

Az SZBU bekaphatja

Namost. Ha valaki idegen hatóságokkal akar magyarokat megöletni, az nem egyszerűen egy gyűlölködő barom, hanem gyáva és hazaáruló. Amikor arról írtunk, hogy a libertálib fotelkommandó már azt tervezi, hogy öngyilkos merénylet keretében mészárol "nereseket", akkor még legalább maguk intézték volna a dolgot.

A fenti poszt (amit azóta egyébként töröltek, de az internet nem felejt, a felhasználónevek meg könnyen visszafejthetőek), szerzője azonban ebben az egy mondatban mindent összefoglalt magáról és arról, amit a Tisza hazaszeretetéről tudni kell. Ők ugyanis inkább Ukrajnát szolgálják, mint Magyarországot. Ők ugyanis Kijev hűséges csicskái, akik annyira gyűlölik a saját nemzetüket, hogy ukrán ügynökökkel gyilkoltatnák meg azokat, akik nem értenek velük egyet.

Ők ugyanis gyáva, hazaáruló, senkiháziak.  Félünk tőlük? Nem. Nem hívjuk a zsarukat, nem teszünk feljelentést, pedig ez bőven kitölti a közösség elleni izgatás fogalmát. Már csak azért sem félünk, mert továbbra is mi vagyunk a többség, és mi vigyázunk egymásra. Ők meg, legfeljebb addig tartanak, amíg Ukrajna, és ott már ketyeg az óra.

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.