"Nem a Tisza árad, csak a pöce habzik" - Kedvenc idézetekkel ajánlja Nagy János Pilhál könyvét
Fotó: Hatlaczki Balazs
"A polgári újságírás számos kiváló tollú publicistával rendelkezik, ám aligha vitatható, hogy a különleges szófordulatok, meghökkentő jelzők és a kulturális utalások új tartalommal való megtöltésének egyik legnagyobb mestere Pilhál Tamás" - így méltatja könyvajánlójában Nagy János a Magyar Nemzet publicistáját. Pilhál legújabb, Az áruló című könyvében a rá jellemző módon egyszerre szórakoztatóan és keserűen mutatja be Magyar Péter ámokfutását hazánkban.
Elismerő szavakkal ajánlja Pilhál Tamás legfrissebb könyvét Nagy János. A Magyar Nemzet publicistája nemrég adta ki kötetét Az áruló címmel, amelyben bemutatja, hogyan verte át Magyar Péter először a családját, a barátait majd az egész országot.
„Ahogyan egy festőnek szüksége van modellre, úgy egy újságírónak is jó témára. Minden rosszban van valami jó, mert azáltal, hogy Magyar Péter immáron nemcsak a családját és a barátait triggereli, hanem az egész országot, Pilhál úr kiváló modellt kapott. Az elmúlt több mint másfél évben vezércikkek tucatjaiban, vitriolba oltott pennával írja le az áruló működését, fortélyos hazugságait és nagyotmondó hetvenkedését. Ahogyan a mester találóan fogalmaz a modelljéről: »Rémesen vicces az egész. Bár inkább rémes, mint vicces«”
– írta a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár.
"Az áruló - nekünk ebből is a legrosszabb jutott"
Pilhál olyan idézetekkel érzékelteti a Tisza vezetője megjelenésének komolytalanságát, minthogy:
- „Nekünk, magyaroknak az árulókból is a leghitványabbak jutottak.”
- „Ő aztán nem lesz alázatos szolga, dehogy. Persze hogy nem lesz az – hiszen már az. Árad a Tisza? Inkább csak az emésztő habzik.”
- „Péterünk kényes a szagokra, kifinomult szaglószerve van. Őt magát folyton orgona-, illetve nárciszillat lengi körül.”
- „Magyar Péter 2022-ben még csűrdöngölővel köszöntötte a negyedik kétharmadot, ám 2024-ben rögvest kijózanodott, amint kipenderítették az állami fincsiből. Pont azóta van diktatúra. Előtte minden frankó volt.”
- „Még szerencse, hogy az árulók röppályája olyan, mint a gerelyé. Arccal előre fúródnak a földbe.”
- „Az ember tényleg azt várja, mikor adják már rá a muszájdzsekit, hogy végre az övéi közt lehessen. Ahol végre mindenki bólogatna az okosságain.”
- „Nem kizárt, hamarosan – némi zöldhasúért – örökbe is lehet majd fogadni a Pétert, mint valami állatkerti vízilovat. Vagy nyuszit. Aztán majd azt is megideologizálja. Morális kötelezettséggé teszi. „Bontsuk le a NER-t répáról répára.”
- „Borul a fölkokárdázott Tisza-kübli: egyenesen a fényevő szekta vezérének a nyakába. A vak is látja, se nem jobboldaliak, se nem nemzetiek – globalisták és ügynökök.”
„Tovább is van, mondjam még? Inkább nem, viszont ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi arra, mégis hogyan próbálja az áruló az árulást teljesítményként csomagolni”
– zárta bejegyzését az államtitkár.
Pilhál Tamás: Az áruló (2025. Győr, Magánkiadás)
Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs
