Pesti Srácok

Három haramia: Ilaria Salis, Dobrev Klára és Magyar Péter mentelmi jogáról dönt ma az EP

Három haramia: Ilaria Salis, Dobrev Klára és Magyar Péter  mentelmi jogáról dönt ma az EP

Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén, várhatóan a déli órákban szavaznak Strasbourgban három magyarországi érintettségű ügyben is. Ilaria Salis, Dobrev Klára és Magyar Péter esetében az EP illetékes bizottsága, a Jogi Bizottság korábbi ülésein már elutasította a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmet, most az Európai Parlament dönt majd az ügyükben.

Mondhatni, Strasbourg a magyar képviselők botrányaitól lesz hangos kedden, amikor egyes EP-képviselők mentelmi jogáról tartanak szavazást. Mivel előzetesen nem kommentálnánk az Európai Parlament erkölcsi nívóját, ezért e beharangozó cikkben csak arra térünk ki, milyen indoklással is utasította el a mentelmi jogok tekintetében elsődlegesen illetékes Jogi Bizottság a felfüggesztés iránti kérelmet.

mentelmi jog SALIS, Ilaria
A mentelmi jog Ilaria Salis esetében fel sem merülhetne; fotó: Olivier Hoslet

Ilaria Salis mentelmi joga csinált antifa safe space-t csinált az Európai Parlamentből

A szélsőséges antifa Ilaria Salis esetében az Európai Parlament vonatkozó dokumentuma rögzíti, hogy a Fővárosi Törvényszék 2024. október 10-én, azaz majdnem egy évvel ezelőtt nyújtotta be a felfüggesztés iránti kérelmet. A Jogi Bizottság 2025. február 13-án hallgatta meg Ilaria Salist. A vonatkozó dokumentumok nem közlik a Fővárosi Törvényszék konkrét indoklását, helyette annak egy balliberális újragondolását rögzítik, ahogy a másik két esetbe is. Ezek értékelését már az olvasókra bízzuk. Mindenesetre a magyar hatóságok indoklásával „kapcsolatban” írják le,

  • egy Németországban létrehozott szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy erőszakos és összehangolt támadásokat hajtanak végre Budapesten szélsőjobboldali szimpatizánsok vagy ilyennek látszó vagy vélt, azonosítatlan személyek ellen, és e támadásokat 2023. február 11-ére és az azt megelőző és az azt követő napokra időzítették, a „Becsület napja” néven ismert, Budapesten évente megtartott rendezvény időpontjára, amelynek során az ostromlott náci csapatok 1945-ös kitörési kísérletéről emlékeznek meg, és amely egyben az európai neonáci szcéna találkozója
  • a kérelem szerint Ilaria Salis Magyarországra utazott, hogy részt vegyen ezekben az összehangolt támadásokban, és 2023. február 10-én és 11-én részt is vett azokban
  • jelentések érkeztek az úgynevezett Becsület napját ünneplő személyek által elkövetett rendbontásokról és erőszakos cselekményekről
  • a Fővárosi Törvényszék megjegyezte, hogy ennek ellenére nem volt tudomása olyan erőszakos cselekményekről, amelyeket a 2023. évi becsület napi megemlékezés résztvevői követtek volna el, és amelyek miatt bármilyen intézkedésre került volna sor, kivéve Ilaria Salis és az ügy két másik vádlottja ügyét

Azaz, az EP bizottsága bizonyos, de általuk nem igazolt náci renbontásról és erőszakos cselekedetekről ír, miközben ilyet csak az antifa követett el akkor Budapesten. 

A Bizottság ugyanakkor figyelembe vette Salis lejáratókampányát a magyar börtönkörülményekről. Mint írják, a Parlament megállapította, hogy Ilaria Salis ellen durva fogvatartási körülményeket és intézkedéseket alkalmaztak az ellene folytatott büntetőeljárás során.

Nehezményezik továbbá, hogy a magyar Fővárosi Törvényszéknek „nincs tudomása olyan erőszakos cselekményekről, amelyeket más résztvevők, különösen a 2023. évi úgynevezett becsület napi megemlékezés valamely résztvevője követett volna el, és amelyek miatt ellenük bármilyen intézkedésre sor került volna”. Azaz, eszerint a Fővárosi Törvényszéknek kellett volna a kamu náci őrjöngésről szóló „jelentések” igazságtartalmát igazolni. A Bizottság ugyankkor megállapította, hogy

  • a kérelem mögöttes célja Ilaria Salis elhallgattatása régóta fennálló politikai véleménye és aktivizmusa miatt – és különösen azért, mert ellenzi a Budapesten engedélyezett éves neonáci megemlékezést –, amelyek európai parlamenti képviselői elkötelezettségének és politikai tevékenységének is alapját képezik.

Tehát a Jogi Bizottság úgy vélte, hogy nem azért indult eljárás Ilaria Salis ellen, mert a gyanú szerint ártatlan embereket vert, hanem a politikai aktivizmusa miatt. Sőt kifejezetten azért, hogy, mint idézzük, az eljárással

aláássák Ilaria Salis európai parlamenti képviselőként folytatott politikai tevékenységét (aki a bűntett elkövetésének idején még nem is volt EP-képviselő).

Mindezek összebiggyesztése után a Bizottság arra jutott, hogy az Európai Parlament nem töltheti be egy bíróság szerepét, ezért elutasította a felfüggesztési kérelmet. Ami mondjuk azért is érdekes, mert egy bíróság viszont betölthette volna a bíróság szerepét, a döntésükkel ugyanakkor ezt megakadályozták. Következik az Európai Parlament.

 

A pedofilozás Brüsszelig is elért

A Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2024. augusztus 29-én nyújtotta be egy magánvádas per alapján. Dobrev Klárát 2025. január 29-én hallgatta meg a Jogi Bizottság. A felfüggesztés iránti kérelem indoklásában szerepel, hogy 2024. február 22-én Dobrev Klára közzétett egy fényképet tett közzé a közösségi médiában, amely Magyarország miniszterelnökét és a magánvádlót ábrázolta egy olyan felirattal együtt, amely szerint a magánvádló „is bűnös a pedofilbotrányban”. A Bizottság itt is megállapítja, hogy

  • Dobrev Klárát a magyar kormány hangos ellenzőjének és kritikusának tekintik
  • a magánvádló Magyarország volt elnökének testvére, aki a kormányzó politikai párt tagja
  • ebből arra lehet következtetni, hogy a magánvádló fél kötődik Magyarország kormányzó politikai hatóságainak legszűkebb köreihez.

A Jogi Bizottság azt ugyanakkor kiemeli, hogy Dobrev Klára az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagja volt, amely "rendszeresen foglalkozik büntetőjogi kérdésekkel, többek között a gyermekek védelmével és kapcsolódó bűncselekményekkel, például pedofíliával". Tehát, ez ködösen azt jelentheti, hogy Dobrev Klára "szakértő", így bárkit pedofilváddal illethet? Mindenesetre a Jogi Bizottság végül itt is arra a következtetésre jut, hogy a felfüggesztés iránti kérelem csak arra szolgál, hogy Dobrev Klára EP-képviselői munkáját aláássa. Ezért is utasították el.

 

Így legalább már az egész Európai Parlament tud az emlékezetes bulikáról

És szavaz az Európai Parlament Magyar Péter telefonrablós esetéről is, amellyel kapcsolatban Magyarország legfőbb ügyésze 2024. szeptember 26-án fordult az Európai Parlamenthez. Magyar Pétert 2025. június 24-én hallgatta meg az Jogi Bizottság. A kérelem indoklása szerint

  •  2024. június 21-én Magyar Péter egy budapesti klubban volt, ahol a sértett felismerte, és videót készített róla
  • Magyar Péter és a sértett között kisebb dulakodás alakult ki, amelynek során Magyar Péter úgy próbálta megállítani a felvételkészítést, hogy kivette a telefont a sértett kezéből, a telefont betette a saját zsebébe, és elsétált
  • a kettőjük között ezután másodjára is vita alakult ki, ami azzal zárult, hogy a biztonsági őrök eltávolították őket a klubból
  • annak ellenére, hogy a sértett kérte a telefon visszaszolgáltatását, Magyar Péter állítólag szándékosan a Dunába ejtette a sértett fél telefonját
  • a helyszínre hívott rendőrbúvárok kiemelték a Dunából a 130 000–150 000 HUF értékű telefont, és működőképes állapotban visszajuttatták azt a sértettnek

A Jogi Bizottság megállapításai szerint a szerintük „állítólagos” bűncselekmény azért sem képezheti egy felfüggesztés alapját, mivel

  • Magyar Péter a Tisza Párt (Tisztelet és Szabadság Párt) elnöke, valamint a 2024-es európai választásokon a párt listavezetője volt
  • Magyar Péter hangos ellenzője a magyar kormány – többek között az Unióval kapcsolatos – politikájának és álláspontjának
  • a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások lefolytatásának következetlenségei, többek között a legfőbb ügyész hiányos válasza arra vonatkozóan, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva,

Mindezek szerintük aggályokat vetnek fel, hogy „az eljárás mögött az érintett képviselő hírnevének megsértésére irányuló szándék állhat”. 

Különös módon a Jobi Bizottság azt nem értékelte, mennyiben feleltethető meg egy képviselőtől elvárt viselkedési normáknak az emlékezetes incidens. Itt valójában nem a telefon értéke volt a lényeg, hanem maga a cselekedet, hogy Magyar Péter, mint felkent képviselő egyszerűen megengedte magának, hogy elvegye egy másik ember személyes tulajdonát, azzal lazán elsétáljon és a Dunába dobja azt. 

Ráadásul Magyar Péter azt is megígérte, hogy nem bújik a mentelmi jog mögé. Hát ez sem így lett. Várjuk az Európai Parlament döntését az esetében is.