Puzsér most tudta meg, hogy egy ex-fideszest imád
Robi, vigyázz, ezek a véredet akarják! Szegény Puzsér egyetlen percet tölt félig józanul a monitor előtt, egy kicsit cs@sztetni kezdi a zsebmessist, erre a saját kommentmezeje követeli a fejét. Kishíjn megsajnáltuk, míg el nem olvastuk a cikkét is. Tartsanak velünk egy metafizikai mélyrepülésre a "polgári" elmezavar bugyraiba!
Általában vannak titkos, bűnös örömök, amik a propagandista szakmával járnak. Szerény személyem elmerül a Mérce neokommunista kiáltványaiban, amikből még Trockij is barna inget húzna, vagy kielemzi Rácz Bandera ügynöki tevékenységét, míg Ambrózy kolléga megpróbálja értelmezni Puzsér monitorra hányt betűlevesét. Néha azonban cserélünk, és most én kaptam azt a metafizikai homályt, ami Robi szavait borítja.
A fenti bekezdés után kellett egyet szusszanom, mert nem egészséges éhgyomorra végigolvasni egy teljes Puzsér esszét. Ide olvasóink mentális egészsége érdekében az Index szemléjét linkeljük, nekik nagyobb gyakorlatuk van benne, hogy megküzdjenek. Szóval. Lássuk a leggazdagabb magyarországi csöves politikai megfejtését.
Puzsér kiábrándult Bütyökből, majd felfedezte, hogy fideszes volt
Adekvát lenne azt mondanunk, hogy ha valaki szidja Bütyköt, akkor azzal egyetértünk, és szeretjük. Namost. Puzsért nem fogjuk szeretni és nem értünk vele egyet, bár Bütyköt továbbra is sokkal jobban utáljuk. Puzsérral már azért is nehéz egyetérteni, mert az elmúlt két évet azzal töltötte, hogy megpróbálta írásban és szóban összefoglalni azt a mély fizikai vágyat, amit Magyar Péter felé érez. De most kiábrándult.
Kiábrándult, mint Magyar a nemzeti oldalból. De ne szaladjunk ennyire előre. Szóval. Az alapvetés az, hogy Puzsi összeszedett tíz pontot, amiért annyira már mégsem szereti a zsebmessiást, akiről egyébként korábban az alábbi, őrült prófétához illő stílusban nyilatkozott:
Mer' lázad, mer' lázad a lénye az ellen, ami lett. Dehát ott áll, előtte hömpölyög a százötvenezres tömeg. Ott van, ott van a nagyszerű siker
(Bővebben erről ITT számoltunk be.)
A pontok egyesével egyébként igazak. A gond csak az, hogy pont ezek miatt imádta eleinte Puzsi is Magyart. Mert mik szerepelnek köztük? Például a politikai pedofília, amiért korábban éppen Robi dicsérté az egekbe a zsebmessiást, mer' meg tudja fogni a fiatalokat. Meg az államférfiúi "emelkedettség" hiánya. Eddig nem azért kellett szeretni, mert ő a nép gyermeke?
De a kedvencünk: az identitás hiánya. Tehát a "szélsőközép" prófétájának azzal van baja, hogy Magyar Péter nem tudja, hogy jobbos, vagy balos (segítünk: vérbalos, komcsi kis díszkonzi a Bütyök, ne legyenek kétségeink).
Majd Puzsi felfedezte, hogy Magyar Péter fideszes volt. Mi már úgy egy éve szajkózzuk, hogy Bütyök az a fajta slim-fit konzervatív hobbi fideszes, akit azért dobtak ki a NER-ből, mert ez a közösség nem tűri meg. Erre Puzsérnak most feltűnik, hogy "dehát ez NER-es volt ez az ember".
Tényleg b@zzeg?
Konklúzió
Magyar Péter gyorsabban hullik a porba, mint bármelyik elődje. Puzsi ugyanis ha másban nem is, abban jó, hogy hamarabb hátrál ki választott messiásai mögül, mint a többi baloldali beszélő fej. Vonát először körbecsüngte, aztán megtaposta. MZP-t is szerelmes csókokkal kísérte karrierje elején, aztán a választás előtt már közveszélyesnek tartotta.
Bütyök még a választásokig sem húzta ki, őt már eldobta, már most csalódott benne.
Mi már csak egy kávét kérünk. A kaktusz-teáét vigyék Puzsérnak, az Inga mögötti konténereknél megtalálják, arra szipog (természetesen csak bánatában).
