Pesti Srácok

Képmutatóak a tótok? Neee, ezt nem gondoltuk volna

Képmutatóak a tótok? Neee, ezt nem gondoltuk volna
Robert Fico hajlamos mindenkinek mást mondani ugyanarról az ügyről
Fotó: TASR

Ahogyan fenntartásokkal kell kezelni a magyargyűlölő román, George Simion hangzatos brüsszeli kritikáját, és Orbán Viktor melletti "kiállását", úgy érdemes tisztes távolságot tartani a régi önmagához hű tót kormányfőtől. Robert Fico a Benes-dekrétumok kényszeres ragaszkodása után most a képmutató nyilatkozataival nyitja ki a bicskát a zsebünkben.

Hiába igyekszik a magyar kormány együttműködésre törekedni a Robert Fico vezette Felső Magyarországgal, izé, Felvidékkel, vagyis Szlovákiával, be kell látni, a miniszterelnök nem változik. Hogy miért nem?

Egyrészt elfogadtatta a pozsonyi parlamenttel, hogy fél éves börtönnel büntetik azokat, akik csak szóba merik hozni a Benes-dekrétumok igazságtalanságát. Ez a művelet ismerős lehet a korábbi kormányfői időszakából: 2008-ban, vagyis csaknem tizennyolc éve megerősítette a Benes-dekrétumok érvényességét, így a második világháborút követő magyar és német/sváb földelkobzásokért nem lehetett és a mai napig nem lehet kárpótlásért folyamodnia a leszármazottaknak. Most pedig már vitát sem lehet nyitni a tótok rablásáról. 

De ez nem volt elég Robert Ficónak, máris jön egy újabb érdekes sztrapacskaszagú megnyilvánulás a részéről. A tót kormányfő nyíltan bírálta Washington katonai intervencióját, majd azt mondta, ez a második világháború utáni világrend felbomlásának újabb bizonyítéka.

„A nemzetközi jog egyre kevésbé érvényesül, az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül alkalmazott katonai erő pedig azt mutatja, hogy a nagyhatalmak ma már következmények nélkül teszik, amit saját érdekeik diktálnak. Egy kis ország miniszterelnökeként kötelességem határozottan elutasítani a nemzetközi jog ilyen jellegű felrúgását”

– mondta a szlovák miniszterelnök, valamint kijelentette, várja az unió válaszát. 

A kijelentések hangzatosak, már-már elolvadok a gyönyörtől, csakhogy van egy kis bökkenő: Szlovákia közben éppen történelmi jelentőségű energetikai megállapodásra készül az Egyesült Államokkal. A tervek szerint ugyanis a szlovák kormány még idén aláírhatja azt az atomerőművi beruházásról szóló szerződést, amely az ország valaha volt legnagyobb projektje lehet, és érdemi elmozdulást jelentene a hagyományosan orosz orientációjú nukleáris együttműködéstől a Mandiner beszámolója szerint.

Valljuk be, kicsit olyan ez, mint amikor az akkor még liberális vezetésű csehek versenyezni akartak, legalábbis retorika szintjén a balti államokkal az oroszellenességben, ám kiderült, 

mindkét atomerőművükbe új generációs, orosz üzemanyagot szereztek be, méghozzá a Roszatom moszkvai leányvállalatától, a TVEL-től.

Látva Fico reakcióját és a különös hasonlóságot képmutatás terén, nekünk csak egy kérdésünk maradt: lehet, hogy mégsem bomlott fel Csehszlovákia 1993-ban?

Kiemelt kép: TASR

 

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!