Pesti Srácok

A médiatudatosság hiánya egyes generációk értelmi és érzelmi összeomlásához is vezethet

A médiatudatosság hiánya egyes generációk értelmi és érzelmi összeomlásához is vezethet

A digitális világ rohamos terjedésével a gyerekek egyre fiatalabb korban találkoznak különböző médiatartalmakkal, legyen szó televízióról, közösségi médiáról, videojátékokról, online híroldalakról vagy streaming platformokról. Ez a változás alapvetően átalakítja a tanulás, a szórakozás és a társas kapcsolatok formáit, ugyanakkor új kihívásokat is teremt. A gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szüleikkel és a kortársaikkal és egyre több időt felhasználói felületekkel. A médiatudatosság ma a valóságismeret elengedhetetlen része.

A médiatudatosság – vagyis annak képessége, hogy a gyermek kritikus szemmel, tudatosan és felelősen használja a médiumokat – napjainkban nélkülözhetetlen készség. Egy gyerek, aki médiatudatos, nem csupán passzív befogadó, képes felismerni a tartalmak mögött rejlő szándékokat, manipulációkat, reklámokat és álhíreket. Az elmúlt negyedszázadban a gyerekek jelentős részét a képernyő, a virtuális valóság nevelte fel. Ennek a következményeivel a társadalom minden területén szembesülünk.

médiatudatosság
A médiatudatosság legfontosabb része a befolyásolás szándékának a felismerése.


Médiatudatosság nélkül mentális egészség sincs

A modern technológiák nem elégítik ki az alapvető emberi igényeket, hanem csak lekötik a figyelmet, és a technológia irányítóinak igényei szerint "huzalozzák" át a fiatalok valóságérzékelését, külvilágra irányuló figyelmének irányait. A tudatosság ebben az esetben azt jelenti, hogy magának a médiának, amely már csak egy technológia amely válogatja számunkra a figyelmünk lekötésére alkalmas anyagokat, szándékot tulajdonítunk, tudjuk, hogy keresni akar rajtunk, hogy adatokat gyűjt rólunk és az elénk kerülő információkat eleve nem tekintjük ideológiailag semlegesnek, valamiféle "alapbeállításnak", különösen nem igaznak. 

E felismerések mentén született meg a Transzparens Újságírásért Alapítvány oktatóanyaga, amely részletes tájékoztatást kínál középiskolásoknak, s amely nemcsak megtanít védekezni a veszélyek ellen, hanem eszközt is ad a gyermekek kezébe a személyes fejlődéshez és önálló gondolkodáshoz.
A kezdeményezés a Mathias Corvinus Collegium (MCC) támogatásával valósult meg. A támogatás célja egy olyan fiatalokat megszólító szakmai anyag létrehozása volt, amely közérthető módon segít eligazodni a digitális és közösségi média világában, bemutatva annak működését, kockázatait és a tudatos használat lehetőségeit.

Az elkészült oktatóanyag több cikkből álló érdekes, reflexív szöveg, amely konkrét példákon keresztül foglalkozik az álhírek felismerésével, a közösségi média figyelemformáló hatásaival, az online manipulációval, valamint az adatvédelem és a biztonság kérdéseivel. Kiemelt szerepet kap benne a tényellenőrzés, amely nemcsak lehetséges cselekvésként, de szemléletként is megjelenik, különös tekintettel a tudományos és társadalmi témákhoz kapcsolódó félrevezető tartalmak felismerésére.

A program elsődleges célcsoportja a diákok, kivált a középiskolás korosztály (12-18 év közötti fiatalok), ugyanakkor az anyag pedagógusok és szülők számára is jól használható támogatást nyújt. A cél egy olyan médiatudatos szemlélet megformálása és erősítése, amely hosszú távon hozzájárul egy kritikusabban gondolkodó, információsan védettebb fiatal generáció felnövekedéséhez.
Az oktatóanyag itt érhető el.  A diákok számára kézre eső, lapozgatható, az ő nyelvükön megírt változat itt nyitható meg.
 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.