Pesti Srácok

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba
Fotó: Soós Lajos

„Félmillió határon túli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója együtt. Nem kevés!” – hazudta DK-s Molnár Csaba a Facebookon. Persze, nem, nem annyi. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője mégis a választók szándékos megtévesztésével azt sugallja: a határon túli magyarok fogják eldönteni a választást, emelik hatalomba Orbán Viktort, teszik tönkre az igazi magyarok életét. A DK érvelését nagyon cáfolni nem érdemes, sokkal inkább marad kérdésnek, mi szükség van egy végre kialakuló nemzeti minimumot megpróbálni szétrombolni...

A Demokratikus Koalíció (DK) mára az egyetlen olyan magyarországi párt maradt, amely egy igen fajsúlyos nemzetpolitikai eredmény megkérdőjelezését tette választási kampánya központi témájának. Jelesül, hogy a határon túli magyarság közjogi értelemben is a magyarság része.

DK VARJU László; MOLNÁR Csaba; DOBREV Klára
A DK a határon túliak jogfosztásával kerülne a parlamentbe; fotó: Soós Lajos

Ha vágyott nemzeti minimumokat keresünk, amelyekben legalább képesek voltak pártszinten is kiegyezni az eltérő oldalak, akkor ez éppen olyan. Ez nyilvánvalóan tükrözi a kérdés társadalmi elfogadottságát is. Van természetesen egy szűk magyar kisebbség, amely tudatlanságból, vagy csak merő rosszindulatból, esetleg felhergeltségtől hajtva maga is úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság ne vehessen részt szavazatával a magyarság jövőjének alakításában, de ha ők alkotják egyszersmind a DK szavazótáborát is, hát elenyészően kevesen vannak. Némileg szégyenkeltő is volna, ha a DK-t pont egy ilyen kampány juttatná mégis a parlamentbe.

A DK hülyének nézi a választókat

Nem is csak arról van szó feltétlenül, hogy egy demokráciában ne lehetne valakinek az a véleménye, hogy a határon túliak ne szavazzanak. Csak, akkor ezeket racionális érvek támasszák alá. A Demokratikus Koalíció ellenben azzal a hazugsággal hergeli azt, aki hagyja magát, hogy a határon túli szavazatok döntik el a választások kimenetelét. Dk. Molnár Csaba fenti otromba kijelentésével is ezt igyekszik valahogy alátámasztani. Hiszen mit is állít Dk. Molnár? Hogy ötszázezer levélszavazat ugyanannyit ér mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged választóinak szavazata. Ha, a számokat nézzük, a 2024. évi választási névjegyzék alapján választásra jogosult volt

  • Debrecenben 159 344 fő
  • Szegeden 126 142 fő
  • Miskolcon 121 214 fő
  • Pécsen pedig 111 202 fő.

Ez összesen 517 902 választópolgár. Csakhogy az utóbbi több mint félmillió választó egyéni és listás szavatokat is leadhat, míg a levélszavazók csak pártokra szavazhatnak. Alapesetben az említett négy városban tíz egyéni választókerület van, így 10 képviselői helyről máris dönthetnek. Ezen felül a párlistás szavazáson a választói részvételtől függően alsó hangon még 4-5 mandátum sorsa múlik rajtuk. Ez a hangsúlyozottan a legalacsonyabb becslés 14-15 mandátumot jelent.

A határon túli szavazati jog elsősorban szimbolikus értékű

A határon túli levélszavazatok teljesen más kérdés. Alapul véve a 2022-es országgyűlési választásokat, akkor 456 ezer határon túli (illetve magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgár regisztrált levélszavazóként, ugyanakkor a választásokra végül 318 ezer levélszavazat érkezett be. Ezek közül is érvényes 264 ezer volt. Ez a szám összesen két mandátum sorsa felől döntött a 199-ből 2022-ben.

  • Jól látszik, mennyire nagy volt a levélszavazatok „erodálódása”, azaz 2022-ben csak alig több mint az előzetesen regisztrálók fele adott le érvényes szavazatot. Ez különben sajnálatos, hiszen az lenne egy demokráciában a legideálisabb, ha minél több érvényes szavazat érkezne be. 

De, gondolkodjunk a DK fejével, és mondjuk azt, hogy idén hasonló arányban lesznek érvényesek a levélszavazatok, mint az említett négy városban leadott listás szavazatok. Ez akkor is azt jelentené, hogy az említett négy város alsó hangon 14 mandátumról dönt, az összes határon túli magyar a Kárpát-medencében és azon túl pedig 4-ről. Tehát csak az említett négy város minimum négyszeres súllyal van jelen a választási rendszerben. Ha az összes 199 mandátumot nézzük, a levélszavazatok alapján a határon túli választóknak 2 százaléknyi arányú beleszólása van a választásokba. És ezt irigyli el a DK! Ez az üzenet, ez a cél, amelyet a magyar jövőhöz hozzá akarnak, hozzá tudnak tenni.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy a határon túli magyarok szavazata ne lenne fontos vagy ne érne semmit. De a DK által vitatott arányosság és beleszólás kérdését a jelenlegi rendszer legalábbis kiállja. 

Megéri ezért beülni a parlamentbe?

Dk. Molnár Csabáról pedig most, hogy az egymondatos hazugságát a számok hosszas elemzésével kellett megsemmisíteni, legalább vonjunk le néhány következtetést. Magunkban. A kvalitásáról. Az emberi minőségéről. A pártjáról. A nemzethez való viszonyáról. Egymondatosakat. Azokat, amelyek már joggal feszítenék szét egy cikk kereteit. De, attól még igazak.

És, még egyszer, szégyen lenne, ha a DK ezzel a nemtelen, hazug kampánnyal jutna a parlamentbe. De még ha bejutnak is, onnantól négy évig lesz rajtuk annak a szégyennek a bélyege, minek köszönhetően ülnek ott.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)