Pesti Srácok

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba
Fotó: Soós Lajos

„Félmillió határon túli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója együtt. Nem kevés!” – hazudta DK-s Molnár Csaba a Facebookon. Persze, nem, nem annyi. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője mégis a választók szándékos megtévesztésével azt sugallja: a határon túli magyarok fogják eldönteni a választást, emelik hatalomba Orbán Viktort, teszik tönkre az igazi magyarok életét. A DK érvelését nagyon cáfolni nem érdemes, sokkal inkább marad kérdésnek, mi szükség van egy végre kialakuló nemzeti minimumot megpróbálni szétrombolni...

A Demokratikus Koalíció (DK) mára az egyetlen olyan magyarországi párt maradt, amely egy igen fajsúlyos nemzetpolitikai eredmény megkérdőjelezését tette választási kampánya központi témájának. Jelesül, hogy a határon túli magyarság közjogi értelemben is a magyarság része.

DK VARJU László; MOLNÁR Csaba; DOBREV Klára
A DK a határon túliak jogfosztásával kerülne a parlamentbe; fotó: Soós Lajos

Ha vágyott nemzeti minimumokat keresünk, amelyekben legalább képesek voltak pártszinten is kiegyezni az eltérő oldalak, akkor ez éppen olyan. Ez nyilvánvalóan tükrözi a kérdés társadalmi elfogadottságát is. Van természetesen egy szűk magyar kisebbség, amely tudatlanságból, vagy csak merő rosszindulatból, esetleg felhergeltségtől hajtva maga is úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság ne vehessen részt szavazatával a magyarság jövőjének alakításában, de ha ők alkotják egyszersmind a DK szavazótáborát is, hát elenyészően kevesen vannak. Némileg szégyenkeltő is volna, ha a DK-t pont egy ilyen kampány juttatná mégis a parlamentbe.

A DK hülyének nézi a választókat

Nem is csak arról van szó feltétlenül, hogy egy demokráciában ne lehetne valakinek az a véleménye, hogy a határon túliak ne szavazzanak. Csak, akkor ezeket racionális érvek támasszák alá. A Demokratikus Koalíció ellenben azzal a hazugsággal hergeli azt, aki hagyja magát, hogy a határon túli szavazatok döntik el a választások kimenetelét. Dk. Molnár Csaba fenti otromba kijelentésével is ezt igyekszik valahogy alátámasztani. Hiszen mit is állít Dk. Molnár? Hogy ötszázezer levélszavazat ugyanannyit ér mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged választóinak szavazata. Ha, a számokat nézzük, a 2024. évi választási névjegyzék alapján választásra jogosult volt

  • Debrecenben 159 344 fő
  • Szegeden 126 142 fő
  • Miskolcon 121 214 fő
  • Pécsen pedig 111 202 fő.

Ez összesen 517 902 választópolgár. Csakhogy az utóbbi több mint félmillió választó egyéni és listás szavatokat is leadhat, míg a levélszavazók csak pártokra szavazhatnak. Alapesetben az említett négy városban tíz egyéni választókerület van, így 10 képviselői helyről máris dönthetnek. Ezen felül a párlistás szavazáson a választói részvételtől függően alsó hangon még 4-5 mandátum sorsa múlik rajtuk. Ez a hangsúlyozottan a legalacsonyabb becslés 14-15 mandátumot jelent.

A határon túli szavazati jog elsősorban szimbolikus értékű

A határon túli levélszavazatok teljesen más kérdés. Alapul véve a 2022-es országgyűlési választásokat, akkor 456 ezer határon túli (illetve magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgár regisztrált levélszavazóként, ugyanakkor a választásokra végül 318 ezer levélszavazat érkezett be. Ezek közül is érvényes 264 ezer volt. Ez a szám összesen két mandátum sorsa felől döntött a 199-ből 2022-ben.

  • Jól látszik, mennyire nagy volt a levélszavazatok „erodálódása”, azaz 2022-ben csak alig több mint az előzetesen regisztrálók fele adott le érvényes szavazatot. Ez különben sajnálatos, hiszen az lenne egy demokráciában a legideálisabb, ha minél több érvényes szavazat érkezne be. 

De, gondolkodjunk a DK fejével, és mondjuk azt, hogy idén hasonló arányban lesznek érvényesek a levélszavazatok, mint az említett négy városban leadott listás szavazatok. Ez akkor is azt jelentené, hogy az említett négy város alsó hangon 14 mandátumról dönt, az összes határon túli magyar a Kárpát-medencében és azon túl pedig 4-ről. Tehát csak az említett négy város minimum négyszeres súllyal van jelen a választási rendszerben. Ha az összes 199 mandátumot nézzük, a levélszavazatok alapján a határon túli választóknak 2 százaléknyi arányú beleszólása van a választásokba. És ezt irigyli el a DK! Ez az üzenet, ez a cél, amelyet a magyar jövőhöz hozzá akarnak, hozzá tudnak tenni.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy a határon túli magyarok szavazata ne lenne fontos vagy ne érne semmit. De a DK által vitatott arányosság és beleszólás kérdését a jelenlegi rendszer legalábbis kiállja. 

Megéri ezért beülni a parlamentbe?

Dk. Molnár Csabáról pedig most, hogy az egymondatos hazugságát a számok hosszas elemzésével kellett megsemmisíteni, legalább vonjunk le néhány következtetést. Magunkban. A kvalitásáról. Az emberi minőségéről. A pártjáról. A nemzethez való viszonyáról. Egymondatosakat. Azokat, amelyek már joggal feszítenék szét egy cikk kereteit. De, attól még igazak.

És, még egyszer, szégyen lenne, ha a DK ezzel a nemtelen, hazug kampánnyal jutna a parlamentbe. De még ha bejutnak is, onnantól négy évig lesz rajtuk annak a szégyennek a bélyege, minek köszönhetően ülnek ott.

 

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.