Pesti Srácok

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba

Félmillió határontúli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója - hazudta a DK-s Molnár Csaba
Fotó: Soós Lajos

„Félmillió határon túli levélszavazat pont annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged összes szavazója együtt. Nem kevés!” – hazudta DK-s Molnár Csaba a Facebookon. Persze, nem, nem annyi. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője mégis a választók szándékos megtévesztésével azt sugallja: a határon túli magyarok fogják eldönteni a választást, emelik hatalomba Orbán Viktort, teszik tönkre az igazi magyarok életét. A DK érvelését nagyon cáfolni nem érdemes, sokkal inkább marad kérdésnek, mi szükség van egy végre kialakuló nemzeti minimumot megpróbálni szétrombolni...

A Demokratikus Koalíció (DK) mára az egyetlen olyan magyarországi párt maradt, amely egy igen fajsúlyos nemzetpolitikai eredmény megkérdőjelezését tette választási kampánya központi témájának. Jelesül, hogy a határon túli magyarság közjogi értelemben is a magyarság része.

DK VARJU László; MOLNÁR Csaba; DOBREV Klára
A DK a határon túliak jogfosztásával kerülne a parlamentbe; fotó: Soós Lajos

Ha vágyott nemzeti minimumokat keresünk, amelyekben legalább képesek voltak pártszinten is kiegyezni az eltérő oldalak, akkor ez éppen olyan. Ez nyilvánvalóan tükrözi a kérdés társadalmi elfogadottságát is. Van természetesen egy szűk magyar kisebbség, amely tudatlanságból, vagy csak merő rosszindulatból, esetleg felhergeltségtől hajtva maga is úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság ne vehessen részt szavazatával a magyarság jövőjének alakításában, de ha ők alkotják egyszersmind a DK szavazótáborát is, hát elenyészően kevesen vannak. Némileg szégyenkeltő is volna, ha a DK-t pont egy ilyen kampány juttatná mégis a parlamentbe.

A DK hülyének nézi a választókat

Nem is csak arról van szó feltétlenül, hogy egy demokráciában ne lehetne valakinek az a véleménye, hogy a határon túliak ne szavazzanak. Csak, akkor ezeket racionális érvek támasszák alá. A Demokratikus Koalíció ellenben azzal a hazugsággal hergeli azt, aki hagyja magát, hogy a határon túli szavazatok döntik el a választások kimenetelét. Dk. Molnár Csaba fenti otromba kijelentésével is ezt igyekszik valahogy alátámasztani. Hiszen mit is állít Dk. Molnár? Hogy ötszázezer levélszavazat ugyanannyit ér mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged választóinak szavazata. Ha, a számokat nézzük, a 2024. évi választási névjegyzék alapján választásra jogosult volt

  • Debrecenben 159 344 fő
  • Szegeden 126 142 fő
  • Miskolcon 121 214 fő
  • Pécsen pedig 111 202 fő.

Ez összesen 517 902 választópolgár. Csakhogy az utóbbi több mint félmillió választó egyéni és listás szavatokat is leadhat, míg a levélszavazók csak pártokra szavazhatnak. Alapesetben az említett négy városban tíz egyéni választókerület van, így 10 képviselői helyről máris dönthetnek. Ezen felül a párlistás szavazáson a választói részvételtől függően alsó hangon még 4-5 mandátum sorsa múlik rajtuk. Ez a hangsúlyozottan a legalacsonyabb becslés 14-15 mandátumot jelent.

A határon túli szavazati jog elsősorban szimbolikus értékű

A határon túli levélszavazatok teljesen más kérdés. Alapul véve a 2022-es országgyűlési választásokat, akkor 456 ezer határon túli (illetve magyarországi lakcímmel nem rendelkező) magyar állampolgár regisztrált levélszavazóként, ugyanakkor a választásokra végül 318 ezer levélszavazat érkezett be. Ezek közül is érvényes 264 ezer volt. Ez a szám összesen két mandátum sorsa felől döntött a 199-ből 2022-ben.

  • Jól látszik, mennyire nagy volt a levélszavazatok „erodálódása”, azaz 2022-ben csak alig több mint az előzetesen regisztrálók fele adott le érvényes szavazatot. Ez különben sajnálatos, hiszen az lenne egy demokráciában a legideálisabb, ha minél több érvényes szavazat érkezne be. 

De, gondolkodjunk a DK fejével, és mondjuk azt, hogy idén hasonló arányban lesznek érvényesek a levélszavazatok, mint az említett négy városban leadott listás szavazatok. Ez akkor is azt jelentené, hogy az említett négy város alsó hangon 14 mandátumról dönt, az összes határon túli magyar a Kárpát-medencében és azon túl pedig 4-ről. Tehát csak az említett négy város minimum négyszeres súllyal van jelen a választási rendszerben. Ha az összes 199 mandátumot nézzük, a levélszavazatok alapján a határon túli választóknak 2 százaléknyi arányú beleszólása van a választásokba. És ezt irigyli el a DK! Ez az üzenet, ez a cél, amelyet a magyar jövőhöz hozzá akarnak, hozzá tudnak tenni.

Persze, ez nem azt jelenti, hogy a határon túli magyarok szavazata ne lenne fontos vagy ne érne semmit. De a DK által vitatott arányosság és beleszólás kérdését a jelenlegi rendszer legalábbis kiállja. 

Megéri ezért beülni a parlamentbe?

Dk. Molnár Csabáról pedig most, hogy az egymondatos hazugságát a számok hosszas elemzésével kellett megsemmisíteni, legalább vonjunk le néhány következtetést. Magunkban. A kvalitásáról. Az emberi minőségéről. A pártjáról. A nemzethez való viszonyáról. Egymondatosakat. Azokat, amelyek már joggal feszítenék szét egy cikk kereteit. De, attól még igazak.

És, még egyszer, szégyen lenne, ha a DK ezzel a nemtelen, hazug kampánnyal jutna a parlamentbe. De még ha bejutnak is, onnantól négy évig lesz rajtuk annak a szégyennek a bélyege, minek köszönhetően ülnek ott.

 

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.