Pesti Srácok

Epstein aktái: Nincs itt semmi nyomozni való, mondja az USA helyettes főügyésze, itthon nyomoztatnának

Epstein aktái: Nincs itt semmi nyomozni való, mondja az USA helyettes főügyésze, itthon nyomoztatnának
Epstein ügyeit az FBI vitte vádra és ítélette el (Forrás: USA IGazságügyi Minisztériuma)

Nincs új vádemelés, nincs új nyomozás, az Egyesült Államok helyettes főügyésze, Todd Blanche nyilatkozata egyértelmű: „július óta átnéztük, nincs alap új eljáráshoz”. A Mi Hazánk Mozgalom felszólította Pintér Sándort, hogy haladéktalanul vizsgálja ki az Epstein akta hazai vonatkozásait – holott az amerikai hatóságok szerint nincs nyomozati alap.

A Jeffrey Epstein-ügyben történt január 30-i nagy nyilvánosságra hozatal – mintegy 3,5 millió oldal dokumentum, 2000 videó, 180 ezer kép – ismét felkavarta a nemzetközi közvéleményt. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) szerint Epstein ügyében ez a végső, teljes kiadás: nincs új vádemelés, nincs új nyomozás, az Egyesült Államok helyettes főügyésze, Todd Blanche nyilatkozata egyértelmű: „július óta átnéztük, nincs alap új eljáráshoz”. A nemzetközi szálakon ismert nevek (Trump, Clinton, Gates, Musk) kapnak kontextust, de nem robbannak ki új botrányok. Magyarországon mégis politikai hullámverést keltett az ügy: a Mi Hazánk Mozgalom február 4-én felszólította Pintér Sándort, hogy haladéktalanul vizsgálja ki a hazai vonatkozásokat – holott az amerikai hatóságok szerint nincs nyomozati alap. A párt lépése mögött politikai haszonszerzés gyanúja sejlik fel.

EPSTEIN és barátnője
Epstein és barátnője (Forrás: Epstein-akták)

Epstein - A nemzetközi kép: lezárás helyett újabb hullámverés

Az Epstein-akták nemzetközi vonzatai nem hoztak gyökeres fordulatot. A DOJ szerint a kiadott anyag a teljes, nem titkosított állomány. Nincs önálló „cliens lista”, nincs új letartóztatás. A legfontosabb tények:

1.  Trump neve több százszor bukkan fel – repülőnaplók, e-mailek –, de nincs vádemelési alap.

2.  Clinton, Gates, Musk, Branson, norvég hercegnő, brit Mandelson (lemondott) – kapcsolatok mélyebb részletei, de nem bizonyított bűncselekmény.

3.  Epstein halála: boncolás, börtönképek megerősítik az öngyilkosságot.

4.  Áldozatok privacy-sértése: meztelen képek, nevek, SSN-ek maradtak láthatóak – több ezer oldal visszavonva, peres ügyek várhatók.

5.  Politikai következmény: brit nyomozás Mandelson ellen, Clinton hajlandó tanúskodni – de az USA-ban lezárult a nyomozás.

Többezer említés van az Epstein-aktákban Bill Clintonról, a demokrata elnökről (Forrás: Epstein-akták)

A doboz kinyílt, de a szörnyek többsége már ismerős; a részletek inkább a régi pletykákat hizlalják, mintsem új irányt adnának.

Magyar szálak: periférikus említések, nulla bizonyíték

A magyar vonatkozások futó utalások, nem vezetnek vádemeléshez. 

A legfontosabb említések:

  • Palvin Barbara (2013): olasz üzletember ajánlja Epsteinnel – 19 éves VS-modellként –, Epstein nem ismeri, nincs folytatás.
  • Mihalik Enikő (2017): Dogpound konditerem említése – gúnyos megjegyzés teste miatt –, nem toborzás.
  • Barabási Albert-László: 2014-es tudóslista – intellektuális ajánlás, Epstein szerette finanszírozni kutatókat.
  • Orbán Viktor (2018): Steve Bannon SMS-e dicsekszik európai szélsőjobboldallal, Orbán nevét is említi – Epstein nem reagál érdemben, nincs bizonyíték tudatosságra.
  • Király utca 70. (2016–2017): norvég producer (Haakon Gundersen) lakáseladásról egyeztet Epsteinnel – sürgetés, fenyegetés-vád, de üzlet nem jön létre; egy 20 éves magyar nő említése név nélkül, nincs bizonyíték találkozóra.
A rejtélyes Király utca 70. az Epstein-aktában (Forrás: Epstein-akta)

Mindegyik említés peremszereplő: nincs repülőnapló, sziget-látogatás, fizetés, bűncselekmény. A DOJ nem indít eljárást ezek miatt.

Politikai haszon: Mi Hazánk vs. amerikai lezárás

A Mi Hazánk február 4-i közleménye – „azonnal vizsgálják ki a hazai szálakat!” – Pintér Sándort szólítja fel. Dócs Dávid alelnök hivatkozik a budapesti lakásra és „magyar érintettségre”, párhuzamot von bicskei kegyelmi üggyel, Juhász-ügyekkel. 

A párt lépése mögött azonban politikai motiváció sejlik: az Epstein-ügy nemzetközi robbanékonysága jól használható belpolitikai fegyverként, különösen a kormányzati kommunikáció ellen. 

Az amerikai hatóságok álláspontja ellentmond: nincs új nyomozási alap, a szálak nem indokolnak eljárást. 

Ha mégis lenne hazai vizsgálat, az inkább politikai nyomásgyakorlás lenne, mintsem bizonyítékokon alapuló rendőri munka. A Mi Hazánk lépése így inkább a figyelemfelkeltésről, mintsem valós bűnügyi előrelépésről szól.

Összességében: 

az Epstein-akták magyar szálai érdekesek, de gyengék – nemzetközi lezárás, hazai politikai vihar. A doboz tartalma nem robbant, de a politika már használja.