Kulcsár-akta – A MOB bukott elnöké lett a Tisza Párt üdvöskéje
Hiteles sportszakemberként, remek karakterként, jó vezetőként futtatja a haladó nyilvánosság Kulcsár Krisztiánt, a TIsza Párt budafok-tétényi országgyűlési képviselőjelöltjét. Mielőtt teljesen elalélnénk a nagy visszatérőtől, tégláról téglára, lépésről lépésre felidézzük a rendszerváltozás utáni legnagyobb botrányt, egyenesen a MOB éléről.
Kulcsár Krisztián 2017 és 2022 közötti, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) élén végzett tevékenységét folyamatos viták és botrányok kísértek. Tagadhatatlan, hogy Kulcsár működésében hangsúlyosan az anyagi előnyökre koncentrált, és ennek érdekében a törvényesség határait is hajlandó volt feszegetni.
Mint Bütyök, havi kettő és fél neki a minimum
A MOB-elnöki időszak egyik első vitatott lépése a fizetés kérdése volt. Kulcsár volt az első MOB-elnök, aki fizetést vett fel, ráadásul ezt már megválasztása után ezt kérte magának. Korábban nem volt szó róla, mindenki természetesnek vette, hogy elődeihez, Borkai Zsolthoz és Schmitt Pálhoz hasonlóan, társadalmi munka formájában fog elnökösködni. Nem így tett. Később, 2020-ban saját fizetését 1,2 millió forintról 2,6 millió forintra emeltette, ami több mint kétszeres növekedést jelentett.
Nem volt elég neki ennyi. Egy 2021-es elnökségi ülés során egy már korábban, 2020 novemberében kifizetett, 3,9 millió forintos jutalmat utólag, durva germanizmussal élve
tudomásul vétettek
az elnökséggel, anélkül hogy annak idokát előzetesen ismertették volna. Vagyis a kifizetés előbb történt, majd később próbálták azt formálisan legalizálni. Kéz kezet mos, a zseb zsebet töm, nemcsak Kulcsár, hanem közvetlen munkatársai is részesültek hasonló juttatásokban, ami mögött okkal gyanakodhatunk az egymásnak juttatott előnyök különös rendszere.
Ez a gyakorlat tipikus szélhámoskodás; olyan működés, ahol a döntések és a döntések nyomán a kifizetések nem transzparansen, hanem utólagos adminisztratív igazolással történnek.
Kulcsár vezetői stílusát és az olimpiai pénzekkel való bánásmódját többen kritizálták. Egy, az elnökségi tagok által aláírt levél szerint:
a MOB elnökének autokratikus vezetési stílusa, amelyből egyszerre áradt és árad valamiféle felsőbbrendűség és megfellebbezhetetlenség.
Kulcsárból elege lett a MOB-nak
A bizalomvesztés végül odáig vezetett, hogy a MOB történetében először bizalmatlansági indítvánnyal mozdítottak el egy elnököt. Az elnökség többsége – köztük több olimpiai bajnok – nyíltan felszólította lemondásra, ami azt jelzi, hogy a kritikák nem elszigeteltek voltak, hanem széles körű elégedetlenséget tükröztek .
A MOB becsületes többségét nem csak Kulcsár pénzügyi machinációi zavarták. Az úszóválogatott tokiói olimpiára történő utazásának is majdnem sikerült megakadályozna. Több sportolót és sportszakembert Budapesten hagyott volna, azzal a szöveggel, hogy nincs hely a repülőn. Botrány lett, ezért később a döntését adminisztratív hibára hivatkozva visszavonta. Mégis lett hely a gépen. Emellett további olimpikonok – például Liu Shaoang – is kritikát fogalmaztak meg a MOB működésével kapcsolatban, különösen a felszerelések és a szervezés hiányosságai miatt.
Nem kaptunk rendes felszerelést, azt pedig később tudtam meg a MOB egyik alkalmazottjától, hogy tavaly decemberben lejárt a szerződésük a sportszergyártó céggel. Ha így van, miért kellett abban a ruhában felállnunk a dobogóra...? (...) Nincsenek nagy elvárásaim, de azért azt nem jó érezni, hogy mi vagyunk a MOB-ért, s nem ők értünk. Pekingben is nekünk kellett dolgoznunk azért, hogy ők jól érezzék magukat.
– nyilatkozta Liu Shaoang a Nemzeti Sportnak.
Több százmillió a semmire
Szintén vitatott ügye volt Kulcsárnak a „Magyarock” márka bevezetése, amelyre a dokumentum szerint jelentős – több százmilliós – összeget költöttek, miközben a döntés nem a megfelelő eljárásrend szerint született meg. Kulcsár bizalmi embere, Vékássy Bálint korábbi főtitkár az elnökség előzetes jóváhagyása nélkül döntött a kérdésben, pedig az alapszabály szerint 50 milliónál nagyobb költségvállalás esetében ehhez a testület jóváhagyása kellett volna. Az új MOB-vezetés kivezette a Magyarock márkát, amelyre az előző menedzsment 267 millió forintot költött, és visszatért a Team Hungary brandhez.
Hogy milyen jól sikerült elkölteni a pénzt, arról megint csak Liu Shaoang szavait érdemes felidézni.
„Ha nem lennénk senkik, ha nem lennének eredményeink, akkor sem érdemelnénk meg ezt a bánásmódot. Visszatérve az olimpiai ruházatra: kaptunk három zoknit, három Adidas és három Magyarock márkájú pólót, meg két nadrágot – az én egyik pólóm lyukas volt... Mivel nem volt ennek a sportszergyártónak télikabátja, vett a MOB máshonnan, arra rávasalták a magyarockos logót, de a Hungary felirat nem szerepelt rajta. Nem téli olimpiára való ruhákat kaptunk, ezért a saját szponzorunk által biztosított Li-Ning ruhákból jócskán vittünk Pekingbe, s mikor ez volt rajtunk, a csapatvezető szóvá tette, reméli, a versenynapon majd az általuk biztosított melegítőt viseljük – abból mindössze kettőt kaptunk, s a felvetésünkre, hogy ennyivel átvészelni a három hetet nem egyszerű, az a válasz érkezett tőle, hogy ki kell mosni...
Pénz, pénz, pénzecske
Kulcsár Krisztián MOB-elnökségében a pénzezés volt meghatározó, és a sport- és közérdek helyett az anyagi szempontokra koncentrált. Mindez olyan mértékű bizalomvesztést eredményezett, hogy nem kértek belőle többet. De régen volt, az emlékek halványulnak, Kulcsár pedig alábukott, kibekkelt. Eddig tartott a számüzetése, most szeretne újra, már országgyűlési képviselőként a közügyek és a közpénzek közelébe kerülni.
