Az ellenzék mentális állapota már a demokráciánkat fenyegeti

Újra és újra rá kell döbbennünk, hogy ez a valaha létezett legbutább ellenzék. Az összeöntés alatt álló moslék-koalíciónak nem a mérhetetlen Orbán-fóbia a legkisebb közös nevezője, hanem a menthetetlen ostobaság, a jele pedig Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa, aki a fojtani igét nem képes leírni helyesen.

Hosszú évek óta tartja magát a pletyka, miszerint a baloldali ellenzéket tulajdonképpen a Fidesz fizeti. A rendszeresen előkerült vád alapja a formális logika, mely szerint egy önmagát kormányképes alternatívának beállítani próbáló társaság ennyire nem lehet idióta. Ez képtelenség – véli a köz. Biztos fizetik őket, ezért csinálnak magukból hülyét percenként, ezért szaladnak csukott ajtónak, ezért nem képesek kikapcsolni a telefont, amikor áldozati pózba akarnak merevedni és ezért nem képesek leírni a fojtani igét helyesen.

Bár így lenne!

A fékek és ellensúlyok rendszere tényleg nincs jó állapotban Magyarországon. De a közvélekedéssel és az ellenzéki térfélen sokat hangoztatott állításokkal szemben nem a különböző hatalmi ágak egymáshoz való viszonya problematikus, hanem a legfontosabb fék és ellensúly: az ellenzék. Az ellenzék az, aki leginkább (józan) korlátok közé képes szorítani a hatalmat, vagyis annak gyakorlását, mert az ellenzék az, amelyik (elméletileg) bármikor képes a kormány helyébe lépni, ha az a bizonyos sokat hivatkozott nép úgy akarja. De erre a helycserére, tekintettel az ellenzék mentális állapotára, a leghalványabb esély sincs.

Nemcsak habzó szájú őrülteket nem ültetünk a vezetőülésbe, hanem nyálát folyató, a saját nevét leírni képtelen retardáltakat sem. A mi ellenzékünk pedig ezt a kettőt képviseli jelenleg. Az egyik pillanatban őrjöngve szaladgál és próbálja megharapni valakinek a lábát, a másik pillanatban a fikáját eszegeti a sarokba dobott koszos pléden. És sok reményünk nincs arra nézve, hogy valami hirtelen javulás áll be nemsokára az állapotukba.

Normális ellenzékre pedig, ahogy azt a politológiai közhelygyűjteményekben nem győzik ismételgetni, szükségünk van. Kell egy olyan ellenzék, amelyik nem csak a kertet képes szaladgálás közben összeszarni, amelyiken nem csak hatalmasakat lehet röhögni, hanem amelyik megfontolandó kritikákkal és a valóság keretein belül értelmezhető alternatívákkal is képes előállni. A jelenlegi mindent csinál, csak ezt nem.

Az ellenzéket le kell váltani! Nem holnap, hanem már ma!