Magyarok Nyilai: tizenhét év fegyházra ítélték Budaházy Györgyöt (Videóval frissítve!)

Tizenhét év szabadságvesztésre ítélte az úgynevezett Magyarok Nyilai-perben Budaházy Györgyöt a megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott tizennégy évet, míg a harmadrendű terhelt tizenöt évet kapott. Budaházyt és két társát még az indokolás előtt letartóztatta, az ítélet miatt feldühödött hallgatóságot pedig kizavarta a teremből az eljáró bíró. A törvényszék azért hozott ilyen súlyos ítéletet, mert bizonyítottnak találta a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények vádját. Cikkünket frissítjük, továbbá a későbbiekben videós összeállítással is jelentkezni fogunk!

Tizenhét év fegyházra ítélte az úgynevezett Magyarok Nyilai-perben Budaházy Györgyöt a megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott tizennégy évet, míg a harmadrendű terhelt tizenöt évet kapott. Budaházy büntetésébe beleszámítanak a letartóztatásban töltött évek, ám csak a fennmaradt idő teljes kitöltése után szabadulhat. Budaházyt és két társát még az indokolás előtt letartóztatta, az ítélet miatt feldühödött hallgatóságot pedig kizavarta a teremből az eljáró bíró. A törvényszék azért hozott ilyen súlyos ítéletet, mert bizonyítottnak találta a bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények vádját.

Az utolsó szó

Budaházy György a korábbi tárgyaláson az utolsó szó jogán a következőket mondta el:

• az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön, mi történt, rengeteg munkát tett bele
• hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az első fokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát
• elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr, Ön mindenben bűnös, ez a lényeg”
• az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg
• a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját
• abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek számított, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen
• a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból
• a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg
• az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja
• utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan
• olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt
• utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkolja még ma is, ami akkor történt
• ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet
• nem bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek
• az első fokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani
• igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlott-társaira

Budaházy György tagadja a terhére rótt bűnöket. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Terrorcselekmény és Csintalan megveretése a vád

Budaházyt bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmény bűntettével, továbbá Csintalan Sándor megveretése miatt aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel, mint felbujtót vádolják. Az ügyészség szerint a vádlottak közül 16-an a cselekményeiket a Budaházy György vezette bűnszervezet tagjaként követték el. A cselekményeket „Katonai Parancsnokság” néven Budaházy György utasítására, huzamos együttműködés keretében, szervezetten valósították meg – állítja az ügyészség.

A vádirat szerint Budaházy György 2007 elején egy több személyből álló – Hunnia Mozgalomnak nevezett – csoportot hozott létre és vezetett abból a célból, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal – azokat megfélemlítve – befolyásolják a parlamenti döntéseket, megakadályozzák a több-biztosítós modell bevezetését. A mozgalom fő célja az lett volna, hogy az általuk létrehozott „árnyékkormány” idővel átveszi a hatalmat – a polgárok támogatásával – a Gyurcsány Ferenc vezette kormánytól.

A csoport tagjai Budaházy György utasítására 2007. december 13-a és 16-a között hajtották végre Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők ingatlanai ellen – általuk „figyelmeztető akciónak” nevezett – fegyveres, illetve Molotov-koktélos támadásokat. 2007. december 16-án megjelent közleményben figyelmeztették az összes országgyűlési képviselőt arra, hogy senki nem utolérhetetlen, és ennek tudatában a 2007. december 17-i szavazáson nemmel szavazzanak.

Ugyancsak Budaházy György utasítására – aki magát a csoport tagjaival való kapcsolattartás során „Katonai Parancsnokság” néven jelölte – 2008. február 7-éről 8-ra virradó éjszaka a csoport tagjai Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen, Sarudon hajtottak végre országgyűlési képviselők ingatlanai ellen Molotov-koktélos támadásokat, amely cselekményükkel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény országgyűlés általi elfogadását akarták befolyásolni. A Hír TV szerkesztőségébe 2008. február 10. napján elektronikus levelet küldtek az alábbi tartalommal:

A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg.

2009. április 8-án egy miskolci országgyűlési képviselő, egy Szigetváron lakó országgyűlési képviselő és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni – Budaházy utasítására – a csoport tagjai futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, amit a rendőrség akadályozott meg. A támadások célja az volt, hogy kiprovokálják: Bajnai Gordon megválasztása helyett előrehozott választás legyen. Budaházy György és bűntársai a cselekmény elkövetésekor tudatában voltak annak, hogy a robbantásra használni kívánt anyag alkalmas az emberélet kioltására. A vádirat szerint Budaházy György csoportjának tagjai több SZDSZ- és MSZP-székház ellen követtek el Molotov-koktélos támadásokat, ők gyújtották fel a XIII. kerületében, a Hollán Ernő utcában található Broadway-jegyirodát 2008. április 1-jén, és egyebek mellett a Szilvásy György tulajdonában lévő lesencefalui ingatlan elleni 2008. szeptember 2-án éjszaka történt támadást is az ő számlájukra írják.

A vádlottak javarészt tagadták bűnösségüket. A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki addigra már több évet töltött letartóztatásban. A tizenhét vádlott közül tizenötöt terrorcselekmény miatt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak. Az ügyet fellebbezések nyomán másodfokon tárgyaló Fővárosi Ítélőtábla később hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította a törvényszéket. A táblabíróság szerint az ítélet megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz, és az elsőfokú bíróság nem teljesítette indokolási kötelezettségét. Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Az ítélőtábla szerint első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a tárgyalásról a nyilvánosságot, sérültek a védelem jogai, amikor egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek. A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást. Az ítélőtábla egyúttal minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu