Magyarország közel akar lenni a tűzhöz az új selyemút mentén

fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A kínai elnök Egy övezet, egy út stratégiája nagyon komoly lehetőségeket jelent Európának, amiket a kontinensnek ki kell használnia – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Pekingben zajló Egy övezet, egy út nemzetközi fórumon a közmédiának. A helyi idő szerint vasárnap délelőtt – 28 állam- és kormányfő részvételével – megnyitott tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök is jelen van.

Szijjártó Péter nyilatkozatában hangsúlyozta, ez a stratégia az eurázsiai együttműködés infrastruktúráját teremti meg. Mivel az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken, olyan stratégiákra van szüksége, amelyek lehetővé teszik ennek megállítását, illetve a versenyképesség visszaszerzését – mondta a tárcavezető, aki szerint ehhez a világ leggyorsabban fejlődő térségével, az ázsiai, délkelet-ázsiai térséggel a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani. Szijjártó arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem kizárólagos helyzet a tőke nyugatról keletre áramlása, olcsó munkaerőt keresve, mostanra ugyanis a nagy ázsiai cégek rendkívül sikeresek lettek az európai piacon, növelik részesedésüket, egyre több európai vállalatot vásárolnak fel. Európának, Magyarországnak ki kell használnia ezt a folyamatot, és minél több magas hozzáadott értéket képviselő, a legfejlettebb technológiát alkalmazó ázsiai, délkelet-ázsiai vállalatot kell odavonzania – vélekedett.

A cél: növekvő kivitel Ázsiába és növekvő kínai beruházások Magyarországon

Szijjártó Péter kijelentette: az Egy övezet, egy út programból és a keleti nyitás stratégiájából fakadóan végre kell hajtani mindazokat a közlekedési, energetikai infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek Magyarország és EU jövőbeni gazdasági erejének növelését szolgálják. Magyar részről három konkrét célt jelölt meg ezzel kapcsolatban: elsőként azt, hogy minél több magyar fejlett – elsősorban vízgazdálkodási, városüzemeltetési és informatikai – technológiát használjanak az Ázsia ezen részén megvalósuló óriási beruházásokban. A kormány továbbá azt szeretné, hogy minél több infrastrukturális fejlesztés, a lehető legtöbb Ázsia–Európa-útvonal Magyarországon keresztül haladjon, ezzel is növelve a magyar termékek exportlehetőségét Ázsiába. Cél emellett, hogy az Egy övezet, egy út stratégia keretében Európába irányuló kínai befektetések egy jelentős része Magyarországra érkezzen, amit kiválóan szolgálnak az elmúlt időszakban megindított adócsökkentések, a kutatás-fejlesztési kedvezmények és a Digitális Magyarország-program.

A külgazdasági és külügyminiszter Pekingben tárgyalt a szerb infrastrukturális miniszterrel, aki arról tájékoztatta őt, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal ügyében a szerb-kínai pénzügyi megállapodás is jól alakul, így reális, hogy Magyarország és Szerbia nagyjából azonos menetrend szerint haladjon majd az építkezésben. Megbeszélést folytatott továbbá a szlovén gazdasági miniszterrel Magyarország bevonásáról a magyar exportőr vállalatok által leginkább használt koperi kikötő és az odavezető vasútvonal fejlesztésében. Szijjártó tárgyalni fog a kínai fővárosban az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank vezetőivel – magyar technológiák bevonásáról ázsiai infrastrukturális projektekbe –, és több nagy kínai vállalat képviselőjével is találkozik majd, akikkel egyeztet „a rendkívül kedvezővé vált magyar adókörnyezetből fakadó újabb kínai beruházásokról”. Emellett megbeszélést tart a Maldív-szigetek és Pakisztán külügyminiszterével, valamint a szlovák gazdasági miniszterrel.

A kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésére irányuló Egy övezet, egy út stratégia két fő része a „Selyemút gazdasági övezet” és a „21. századi tengeri selyemút”. A kezdeményezés a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Kína 2013 óta már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúrafejlesztési beruházásokra a programhoz csatlakozó országokban. A pekingi nemzetközi fórum – amelyen a házigazda kínai elnök, Hszi Csin-ping mellett részt vesz mások között Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök, António Guterres ENSZ-főtitkár és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója – a legrangosabb nemzetközi esemény a kezdeményezés 2013-as útjára indítása óta.

MTI