Betegség miatt májusra halasztotta el szerdán a párizsi büntetőbíróság azt a pert, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek (2007–2012) ismét az igazságszolgáltatás elé kell állnia. A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél. A halasztás oka, hogy az egyik fővádlott, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal intenzív osztályon ápolják.
Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Az illegális kampányfinanszírozási ügyben a volt elnök egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.
A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben.
Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012 decemberében nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába. Nicolas Sarkozy úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót.
Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, és feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett. A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.
A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással, és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve, hogy tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusában és áprilisában küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
TalEle
2021-03-18 at 11:05
Nem valami ilyesfélére gondolt 2022 után FeGyőr Bandi, amikor a “felcsúti pörről” szónokolt?
Etel
2021-03-17 at 23:39
Azért megy ez az értelmetlen hajciho, hogy Sarko nehogy mégegyszer elnök lehessen, mert most esély, az lenne rá. Eddig nem volt, nem is gyanúsítottak meg.
Az irigység, ha ölni tudna, már nem élne.