Klaus Iohannis szerint az idei romániai és európai parlamenti választások eredményének a román társadalom demokratikus érettségét kell tükröznie, Románia nem fogja megengedni, hogy szabadságon és demokrácián alapuló értékrendjét szélsőséges irányzatok kezdjék ki.
A román államfő a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott keddi beszédében, amelyben megvonta a 2023-as év mérlegét, és felvázolta a román külpolitika idei céljait, leszögezte: Bukarest tovább akarja erősíteni stratégiai partnerségét az Egyesült Államokkal, ugyanakkor aktív szerepvállalással akarja érdekeit érvényesíteni az EU-ban és a NATO-ban. Románia európai stratégiai partnereivel – köztük Magyarországgal is – fejleszteni akarja kétoldalú kapcsolatait.
Iohannis kiemelte: idén márciusban lesz húsz éve, hogy Románia a NATO tagjává vált. Elmondta, hogy a védelmi szövetség washingtoni csúcsértekezletével kapcsolatban Bukarest legfőbb célkitűzése a keleti szárny további erősítése, kiváltképp a Fekete-tenger stratégiai jelentőségének tudatosítása. Üdvözölte, hogy az Egyesült Államok először fogadott el – egyebek mellett Románia jelentős hozzájárulása nyomán – külön stratégiát a Fekete-tenger térségére. Kiemelte: az Ukrajna ellen indított háború második éve is mérhetetlen veszteségeket és világméretű negatív következményeket vont maga után, ugyanakkor leszögezte, hogy Románia továbbra is támogatja a szabadságukat, szuverenitásukat és országuk területi épségét bátran védelmező ukrán szomszédait. Megemlítette: 33 millió tonna ukrán gabona haladt át Románián, ami az EU “szolidaritási folyosóin” szállított termékek 60 százalékát teszi ki. A háború befejezésével kapcsolatban a román álláspont nem változott: csak Ukrajna dönthet arról, hogy mikor és milyen paraméterek mellett kezdődjenek az esetleges béketárgyalások – szögezte le a román államfő. Hozzátette: a térség országai közül Moldovát sújtják a leginkább a háború és a “destabilizálására irányuló orosz hibrid műveletek” következményei. Üdvözölte, hogy az Európai Tanács tavaly decemberi ülésén utat nyitott Ukrajna és Moldova európai integrációja előtt, amely iránt “visszafordíthatatlanul elkötelezte magát mindkét ország politikai vezetése”.
A közel-keleti válsággal kapcsolatban Iohannis rámutatott: Románia határozottan elítélte a Hamász agresszióját, ugyanakkor álláspontja szerint a tartós békét csak olyan politikai megállapodás hozhatja el, amely elismeri Izrael önvédelemhez, illetve a palesztinok önálló államhoz való jogát.
Forrás/fotó: MTI
zatyi József
2024-01-23 at 23:26
aladin
Szász. Bakszásznak is csúfolják otthon.
Truty
2024-01-23 at 22:11
Rohadék szekus banda!
Orientál
2024-01-23 at 20:38
JA mert hogyha pontosan magyarokat sértegetnek a román kommunistái fasisztái mint a temetőfoglalás ügyében a románjai na akkor – is – ez a gazember kussol mint szar a fűben.
aladin
2024-01-23 at 20:00
Ez a Klaus nem román, a román nyelvben nincs K betü, akkor ez Claus Johannis csak román lehet. Ha k-val irja akkor sváb lehet.
Tudományos libsizmus
2024-01-23 at 18:43
Már elnézést, de mikor és holt valaha az úgy nevezett “Romániában” szabadságon és demokrácián alapuló értékrend?
Johannis, te baromállat.
Matu
2024-01-23 at 17:12
Olyan könnyen sütik rá a bélyeget mindenkire, hogy “szélső jobboldali”, aki zavarja a kellemes langyos köreiket. Úgy tűnik, más megoldás egyiknek sem jut eszébe, csak a betiltás, megbélyegzés. Az fel sem merül, hogy valamit rosszul csináltak és ezért “lázong” a nép és keresi azt, aki meg akarja oldani gondokat.
Maya Nagy
2024-01-23 at 16:55
En nem tudom hogy ezek ezekkel az arcokkal nem olvastâkPlutarco irásait az arckifejezésröl mert egyik rondâbb mint a mâsik.