Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek; ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt az MTI-nek.
Patyi András emlékeztetett: jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését.
Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria és az alsóbbfokú bíróságok – vagy a Kúria különböző tanácsai – ugyanolyan jogkérdésekben ugyanúgy döntsenek
– magyarázta Patyi András.
Az igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök elmondta: a jogegységi panasszal a Kúria 2020. július 1-je után hozott határozata támadható, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítéletétől, végzésétől. Ezek a hivatkozható döntések a www.birosag.hu oldalon is hozzáférhetőek.
Mint mondta, a jogegységi panaszt be lehet nyújtani ügyet befejező döntéssel szemben, amennyiben a Kúria úgy tér el ettől a korábbi döntéstől, hogy nem kér az ügyben jogegységi eljárást, de április 1-je óta önálló felülvizsgálati jogcím a Kúria közzétett határozatától való eltérés. Emellett lehetőség van felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben is igénybe venni a jogegységi panaszt, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben már hivatkoznak az alsófokú bíróság eltérő döntésére. A jogegységi panaszt a sérelmezett határozattól számított 30 napon belül lehet benyújtani. A benyújtáshoz szükséges a jogi képviselet, az eljárás pedig illetékköteles. A Kúriának 30 napon belül kell döntenie a panasz befogadásáról vagy visszautasításáról. A befogadott panaszokat kilenctagú tanács bírálja el, amelyet a Kúria elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vezet. A tanácsban minden kollégium képviselteti magát, az érdemi döntésre a törvény nem ír elő határidőt. A jogegységi tanácsban a Kúria azt vizsgálja, hogy a korábbi vagy az új jogértelmezést kell-e fenntartani – közölte Patyi András. Mint mondta, a tanács dönthet úgy, hogy nem volt indokolt az eltérés és ezért hatályon kívül helyezi az eltérő döntést, de mondhatja azt is, hogy az új, eltérő jogértelmezés a helyes és hatályban tartja azt.
Forrás/fotó: MTI
Laca
2020-07-10 at 07:49
Mi Van?
Nem elég valakinek a saját ügye,még foglalkozzon az előző hasonló ügyekben történt döntésekkel is.
Aztán ha valami nem stimmel adjon be egy panaszt, amit majd valamikor elbírálnak .
Vagy figyelembe veszik -vagy nem,és még fizessen is érte.
Kevés a pénz kéne még?
Kezd rettentő színvonalassá válni a magyar bíráskodás.
Nagy Mátyás
2020-07-10 at 08:04
Patyi úrnak kellett állás – akit a leendő Közigazgatási Bíróság elnökének néztek ki és felmentették a Közszolgálati Egyetem rektori székéből – miután befuccsolt a Közigazgatási Bíróság projekt 🙂
Kocajogász
2020-07-10 at 08:52
Nem fuccsolt be. A Fidesz csicskult be, nem először, és sajnos nem is utoljára. Hajrá, MIHAM! Kifelé az EU-ból (meg az ET-ből, ahogy az oroszok)!
Hajózni muszáj
2020-07-10 at 14:12
A Fidesz Trócsányi több évtizedes elképzelését engedte el. Szép gondolat, jogtörténetileg megalapozott volt, de sok jelentősége nincsen.
De a miham…. Ők a parlamentben jobbikosként az Alaptörvény módosítását kaszálták el. Ami a betelepítéstől óv minket. Utolsó percig kitartottak a mostani Jobbik mellett. Nevezzük becsicskulásnak? Találó lenne.
Kocajogász
2020-07-10 at 08:50
Precedensjog. Jó reggelt kívánok! Az van, hogy hülye vagy! Már másodfokon kötelező az ügyvédi képviselet. Az ügyvédet azért fizeted, hogy “tudjon mindent”. A költségeidet VÉGSŐ SORON a vesztes, a perben marasztalt félnek kell állnia. Addig meg nem gondolod komolyan, hogy az állam előlegezze minden esetben a tyúkpereid költségét! (Amúgy indokolt esetben LÉTEZIK a teljes személyi költségmentesség v. az illetékfeljegyzési jog!) Mivel az El Kúria hozza az ún. jogegységi döntéseket, amik alkalmazása KÖTELEZŐ az alsóbb fokú bíróságok számára, ELVILEG bármely kuriális bíró “igen morcos lesz”, ha az alsóbb bíróságok lexarják a döntéseit – ezért INDOKOLT ESETBEN visszakézből helyt fog adni a jogegységi panasznak.
Az igazságszolgáltatás azért nem tart ott, ahol tartania kéne, mert uniós tagok lévén álítólag nem rúghattuk ki a “vótkomcsi” bírákat – ami meg azért hazugság, mert a bírósági szervezet BELÜGY, régen bele kelett volna venni a Tákolmányba, h. a Tákolmánybíróság KIZÁRLAGOSAN jogosult dönteni az adott izék alkotmányba ütközéséról, és akkor NYAZSGEM van, unió… nA kétharmad **szta el a bírósági szervezetet, mert a bírói önigazgatást (az ügyészséggel együtt!!!) az IM alá kellett volna alkotmányosan rendelnie. Most a CEU volt rektora mint nemzetközi bíró felhívja a polgári kollégium vezetőjét, és már repülnek is kifelé pl. a sevizahitelesek ügyei az “ablakon…” A Szeviép és a Pol Pot megye vérkorrupt bírái ügyében pedig nem állípatható meg bűncselekmény, csak fegyelmi vétség. Aha. Na ja! Hátravinni, agyonlőni! Egyszer majd csak elfogynak…
Láthatjuk – és ezt a Szakma rendszeresen szóvá is teszi! – hogy senki által meg nem választott GLOBÁLKUFÁROK vesznek meg kilóra nemzetközi szervezeteket, akár bíróságokat is, és hozatnak velük JÓ (sok) PÉNZÉRT lényegében POLITIKAI(lag = ANYAGILAG motivált) döntéseket. Erre már szakszó is van: JURISZTOKRÁCIA.
Hajózni muszáj
2020-07-10 at 08:27
Volt állása, csak munkája lett több. Nagy csacsiságokat írtatok mindketten.
Besser Wisser
2020-07-10 at 08:57
Végre! nagyon hasznos intézmény lesz. Kiváltképp társasházi ügyekben, ahol ahány bíróság annyi féle döntést hoztak, ugyanazon ügyben. Kémények bélelése, közgyűlési határozatok érvényetelenítése ügyében indított perek, bőven tapasztaltuk. A végeredmény teljes jogbizonytalanság, és abból eredően a fizetéseket kikényszeríteni a ház éveken át nem tudta.
Külön bizottságot hozott létre a kúria pár évvel ezelőtt éppen ennek az ítélkezési gyakorlatnak a vizsgálatára. Az eredmény alátámasztotta, hogy nincs jogegység.