Az elmúlt hónapokban minden magyar minden órában szembesülhetett azzal, hogy a baloldalnak semmi nem jó. Bármit tesz a kormány a koronavírus-járvány ügyében, az nem elég nekik, vagy egyenesen megakadályozzák. Oké, akkor nézzük, mit tett a baloldal a válságok idején? Két válság, két kormány, kétfajta válságkezelés. Össze lehet-e hasonlítani a koronavírus-járvány okozta válság mostani és a 2008-as gazdasági világválság akkori kezelését? Megpróbáltuk.
Tizenkét éve, 2008 őszén tört ki a gazdasági világválság, amelynek jelei ugyan jóval korábban mutatkoztak, a Gyurcsány-kormányt mégis teljesen felkészületlenül érte. A közelgő globális recesszió első jelei már a 2006-os amerikai jelzáloghitel-válságban mutatkoztak meg, majd amikor 2007. március 13-án csődbe ment Amerikában a New Century Financial jelzálogbank, mindenki tudta, hova vezet ez. Európában 2007 nyarának végén kezdtek jelentkezni a válság tünetei: ennek jeleként augusztus 9-én a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas három befektetési alapja felfüggesztette a működését. Ezek után pedig nem volt megállás. A hivatalban lévő Gyurcsány-kormány azonban az amerikai eseményekre kezdetben úgy reagált:
minket csak a válság szele fog érinteni.
Nem így lett. A válságnak nemcsak a “szele” érintette Magyarországot, éppen ezért a kormány később kénytelen volt lépéseket tenni, amelyek a megkésett és hibás döntéseik miatt fájdalmasan érintették a magyar embereket és a vállalkozásokat egyaránt.
Válságkezelés Gyurcsány módra: IMF+megszorítás
Gyurcsány a válság Magyarországra vonatkozó hatásainak csökkentésére 12 pontos csomagot jelentett be 2008. október 11-én, ám ezekből csak a megszorításokat tartotta be. Első körben többek között elhalasztották a 2009-re megígért adócsökkentést, visszavonták a reálbér-emelkedésre tett ígéretet. Október 27-én pedig jött is a feketeleves: a kormány megállapodott egy hitelcsomagról a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Az IMF feltétele az volt, hogy Magyarországnak 300 milliárd forintos költségcsökkentést, magyarul durva megszorításokat kell végrehajtania. Felmerülhet a kérdés, hogy a kormánynak miért kellett hitelt felvennie. Nos, a válasz erre egyszerű: a magyar gazdaság romokban volt. Salátanyelven: amit tudtak, külföldi kézbe adtak, a bevételt pedig szétosztották maguk közt. (A 2008-as költségvetés kiadási oldala – a mostani 22 ezer milliárdhoz képest – 9 ezer milliárd forint volt, a bevétel pedig a mostani 21,5 ezer milliárdhoz képest 7,9 ezer milliárd forint volt.) Gyurcsány az IMF feltételeihez igazodva újabb megszorításokat vezetett be. Ennek részeként állami költségcsökkentés mellett a közszféra béreinek befagyasztását jelentette be, és a 13. havi bért is visszavonták. Már ekkor csökkentették a 13. havi nyugdíj értékhatárát (80 ezer forintban) és a jogosultak körét is. Ez így folyt egészen 2009. március 21-ig, amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette távozását, ezzel beismerve azt, hogy nem tudott úrrá lenni a gazdasági válságon.
Színre lép Gordonka, a szakszerű megszorító
Ekkor lépett színre Bajnai Gordon, aki átvette Gyurcsány helyét az MSZP-kormányban. A „szakértői” kormány Bajnaival az élén, 2009. április 19-én új programot jelentett be, amelyben a költségvetés kiadásait abban az évben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni. Spoiler alert: még több megszorítással. Bajnai Gordon kiállt az emberek elé, megköszörülte a torkát, majd kijelentette:
Mindenkinek fájni fog!
Majd köhintett egyet és közölte az emberekkel: ha eddig még nem tették volna, húzzák meg a nadrágszíjat is.
- A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni);
- visszavonták a 2009. második félévi kereset-kiegészítést;
- megszüntették a 13. havi bért, csökkentették az önkormányzati támogatásokat;
- előrehozták a nyugdíjkorhatárt, megszüntették a 13. havi nyugdíjat;
- tíz százalékkal csökkentették a táppénzt;
- befagyasztották a családi pótlékot;
- rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre, háromról, az ehhez ígért bölcsődeépítésekből pedig semmi sem valósult meg;
- megszüntették a lakástámogatási rendszert;
- fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt;
- csökkentették a tömegközlekedés támogatását, ezzel drágultak a jegyek és a bérletek;
- az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is csökkentették;
- 25 százalékra nőtt az áfa;
- meghirdették az ingatlanadót;
- bevezették a vagyonadót;
- nőtt az szja.
Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter sajtónyilatkozatot tesz a Parlament Nándorfehérvári-termében. Bajnai Gordon kormányfőjelöltségét mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta. Fotó: MTI/Soós Lajos
Segélyalapú kormányzás 2010 előtt
A 2008-as válság idején a baloldali kormány nem támogatta a munkahelyteremtést, hanem inkább megszorító intézkedéseket vezetett be, ezzel pedig mélyültek a gazdasági és a társadalmi problémák is.
Míg a balliberális kormányok 2002 és 2010 között a segélyalapú gazdaságban hittek, addig a nemzeti oldal a 2010-es kormányváltást követően alapvető fordulatot ért el a munkaalapú gazdaság megteremtésével
– mondta Deák Dániel politológus a Magyar Hírlapnak. Deák szerint a rossz emlék segélyezésre épülő balliberális felfogással az a legnagyobb probléma, hogy az inaktivitásra késztet nagyon sok embert, ahelyett, hogy munkával teremtenék maguknak elő a megélhetéshez szükséges napi betevőt. A mostani gazdasági válságkezelés abban különbözik a Gyurcsány-kormányétól, hogy utóbbi pénzt vett el az emberektől, pénzt vett el a gazdaságtól. Nemegyszer hallottuk már ellenzéki politikusok szájából, hogy a kormánynak támogatások helyett segélyeket kellene adnia a koronavírus-járvány miatt munka nélkül maradt embereknek, mint a „bezzegországokban”. Azonban az Orbán-kormány tanult a szocik hibájából. Magyarország már megtapasztalta, hogy segélyekkel nem lehet kihúzni az embereket a bajból.
A segélyalapú politikának nincs meg a fedezete a költségvetésben, 2010 előtt éppen emiatt kellett rendre a nemzetközi hitelintézetekhez fordulnia Magyarországnak, hogy finanszírozni tudják a segélyeket. Így nőtt meg jelentősen az államadósság, aminek következtében a jövőjét élte fel az ország
– fogalmazott ezzel kapcsolatban Deák Dániel.
Két válság, két kormány, kétfajta válságkezelés
Orbán Viktor még április elején jelentette be a kormány gazdaságvédelmi akciótervét, amely magában foglalja többek közt a 13. havi nyugdíj bevezetését, a meghosszabbított gyes-, gyed-, gyet-támogatást és a hiteltörlesztések felfüggesztését.
Amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fogunk létrehozni
– fogalmazott az akcióterv bejelentésénél a kormányfő. Szakértők szerint míg a Nagy Pénzügyi Válság káros hatásai aránylag fokozatosan kúsztak be a mindennapi életünkbe, addig a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások egyik napról a másikra érzékelhetők. A két krízis közt tehát a legnagyobb különbség az idő. A Portfolio cikkében szakértők úgy fogalmaznak: a két krízis két különböző stádiumban lepte meg a világgazdaságot. Míg az előbbi egy sérülékenyebb pénz- és tőkepiaci, ámbár válságkezelés szempontjából nagyobb monetáris és fiskális mozgásterű gazdaságokat érintett, addig az utóbbi a háztartási, pénzügyi és vállalati szektorokat tekintve stabilabb, de jóval kisebb mozgástérrel rendelkező államok korszakában köszöntött be. A koronavírus historikusan alacsony alapkamatok és a válság előtti szinthez mérve magasabb államadósságok, valamint az eurozónát illetően lassuló növekedés mellett jelent meg. A gazdasági szakértők azt is hozzátették, hogy Magyarországot kedvezőbb helyzetben érte a koronavírus okozta válság, mivel míg 2010-ben az államadósság 80% volt, addig 2019-re ez 67,5%-ra csökkent, a külső devizakitettség erőteljesen zsugorodott, a növekedés dinamikus volt és a munkanélküliség historikusan alacsony szintre csökkent. Tehát a nagy gazdasági világválsághoz képest a koronavírus miatt kialakult gazdasági sokk hirtelen, egyik napról a másikra, megjósolhatatlanul forgatta fel a hétköznapokat és gazdasági paradigmákat. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak semmivel sem volt könnyebb dolga most, mint Gyurcsányéknak 12 évvel ezelőtt. Sőt!
Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: MTI
IMF: Jó a magyar kormány válságkezelése
A jobboldali kormány viszont úgy képes segítséget nyújtani a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak, hogy ehhez nem kellett külföldi hitelhez folyamodnia. Hogyan lehetséges ez? A Raiffeisen Bank elemzői egyetértettek abban az IMF-fel, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarország lehet a válság kellemes meglepetése. Ők hazánkban 3,5%-os gazdasági visszaesést várnak idén, ami a vizsgált régiós országok közül a legalacsonyabb. Ennek szerintük több oka is lehet: egyrészt a korábbi évek magasabb magyar növekedési pályája, másrészt az, hogy a magyar gazdaságot egy gyors, belső kereslet által fűtött növekedési fázisban érte a járvány, továbbá, hogy a magyar korlátozó intézkedések viszonylag enyhék például az osztrák vagy a cseh lépésekhez képest, végül pedig az, hogy jelentősek a járványra válaszul adott monetáris politikai intézkedések is.
A válságot Magyarország sem kerülheti el, de a GDP csökkenése az átlagosnál kisebb lehet
– foglalják össze a bank elemzői. Mindez azt jelenti tehát, hogy még a külfödi nagytőke is kénytelen belátni: Magyarország helytáll, önerőből képes a válságkezelésre, sőt, még a válság nyertese is lehet. De vajon mit szól ehhez Gyuri bácsi?
Forrás: PestiSrácok/Origo/Portfolio/Magyar Hírlap
Facebook
Twitter
YouTube
RSS