A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a magyarországi pénzügyi infrastruktúrák megfelelően kezelték a koronavírus-járvány pénz- és értékpapírforgalmi hatásait, és a jelentősen megnövekvő elektronikus fizetési tranzakciókat; a jegybank az érintőkártyás vásárlások esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó, március 20-tól ötezer forintról 15 ezer forintra megemelt értékhatár megtartását javasolja hosszú távon is – mondta Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón, csütörtökön, Budapesten.
A jegybank Fizetési rendszer jelentés 2020 című kiadványát bemutatva az igazgató hozzátette: az értékhatár megemelésére a jegybank tett javaslatot, azt később kormányrendelet is megerősítette, 2020. december végéig. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát. Az igazgató az MTI kérdésére kitért arra, hogy az értékhatár bevezetésére kockázatot jelenthetett volna a visszaélések számának növekedése, információik szerint azonban nem nőttek a visszaélések. Az MNB eltökélt a megemelt limit mellett; álláspontjuk szerint ha nem tudja erőteljes statisztikákkal igazolni a bankszektor, hogy ennek hatására óriási visszaélési hullám indult el, és ez az ügyfeleknek rossz, akkor ragaszkodnak a 15 ezer forintos határhoz – szögezte le Bartha Lajos. Jelezte azt is, hogy korábban nem volt jogszabályban szabályozva a limit, az inkább egyfajta “elvárás” a bankok és a kártyatársaságok irányába. Reményét fejezte ki, hogy a szolgáltatók 2021. januártól “maguktól” emelik a határt 15 ezer forintra; ha nem, akkor mindenképpen szabályozási lépésen is gondolkodnak.
Az igazgató a jelentésről kiemelte: bár az alapvetően a 2019-es évről szól, az elmúlt időszak legfontosabb, a pénzügyi infrastruktúra fejlődésében bekövetkezett eseménye az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i bevezetése volt. A rendszerrel “új időszámítás kezdődött” az elektronikus pénzforgalomban; a bevezetése közel 4 év folyamatos munkát, több, mint ezer banki szakértő és több, mint 40 intézmény együttműködését igényelte. Ismertette: már az első 3 hónapban 3,8 ezer milliárd forint értékben több, mint 27 millió átutalás teljesült az új rendszerben.
A tranzakciók 99 százaléka öt másodpercen belül teljesült; a világviszonylatban is kiemelkedően sikeres rendszer szabályozásának átültetését készítik elő az európai jogalkotók az egységes piacra
– jelezte. Az elektronikus tranzakciók száma kiemelkedően nőtt 2019-ben: meghaladta az 1,4 milliárd darabot, ami 15 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből közel egymilliárd darabot adtak a bankkártyás vásárlások. Tavaly 9 pénzforgalmi ellenőrzést zárt le az MNB, és 135,8 millió forint értékben rótt ki pénzforgalmi bírságot. Az elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések általános tapasztalata az igazgató közlése szerint az, hogy a vizsgált szolgáltatók működése alapvetően megfelelő, viszont minden esetben tártak fel hiányosságokat. A leggyakoribb hiba a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásának elmaradása. Az igazgató közölte: 2019-ben is alacsony volt az elektronikus készpénzforgalomban bekövetkezett visszaélések és pénzforgalmi üzemzavarok száma. A kártyás visszaélések elhanyagolható mértékűek, kárértékben 0,012 százalékos arányt jelentettek a teljes forgalomhoz képest az első három negyedévben. Jellemzően az internetes vásárlásokat és különösen a határon átnyúló műveleteket érintik. Tavaly 442 pénzforgalmi üzemzavarról kapott adatot az MNB; ezek elhárításáig átlagosan 12 óra telt el, közel 40 százalékuk az internetbanki rendszerekhez kapcsolódott ismertetése szerint.
Forrrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS