Pesti Srácok

Március 16-án tartják a szlovák államfőválasztás első fordulóját

Március 16-án tartják a szlovák államfőválasztás első fordulóját

Március 16-ra tűzte ki a szlovák államfőválasztás első fordulójának időpontját a pozsonyi törvényhozás elnöke, Andrej Danko; a döntést a parlament honlapján hozták nyilvánosságra csütörtökön. A mostani az ország történetében már az ötödik közvetlen elnökválasztás lesz Szlovákiában. A vonatkozó szabályozás szerint az új államfő első fordulós győzelméhez a leadott voksok több, mint felének megszerzésére van szükség, egyéb esetben két héttel később második fordulót tartanak, amelyben a legjobb eredményt elérő két jelölt mérkőzik meg egymással. Az eddigi szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében megválasszák az új államfőt.

A választáson indulni kívánó személyeknek a voksolás időpontjának kitűzését követő 21 napon belül kell leadniuk jelölésüket. Az államfőjelöltség követelménye, hogy a jelölést a 150 fős pozsonyi törvényhozás legalább 15 képviselője vagy legalább 15 ezer választó támogassa aláírásával. Az idei államfőválasztásra eddig tizenhatan jelezték indulási szándékukat, de a legerősebb kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) hivatalosan még nem jelentette be, kit indít. Andrej Kiska jelenlegi államfő - aki a 2014-es voksolás második körében, Robert Fico akkori kormányfőt maga mögé utasítva győzött - többször jelezte: nem indul egy újabb elnöki mandátum megszerzéséért.

Az idei elnökválasztási jelöltek száma az eddigi legmagasabb, és várhatóan még tovább emelkedik majd a következő három hétben. Az indulni kívánók spektruma meglehetősen vegyes, többségük pártonkívüli független jelöltként indul, a listán néhány pártelnök mellett több vállalkozó, aktivista is van, de akad köztük tévéigazgató is.

Az idei a második alkalom, hogy indul magyar jelölt is, Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke személyében. Az előző köztársaságielnök-választáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több, mint öt százalékát szerezte meg. A mostani megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a szlovák és magyar politikusokból álló párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte: Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.

PestiSracok facebook image

Elemzői vélemények szerint az idei szlovák államfőválasztáson is alacsony az esélye, hogy a voksolás első körében végeredmény szülessen. Az ismert jelöltek közül megfigyelők szerint körülbelül négynek lehet esélye a második fordulóba jutáshoz, köztük várhatóan az Irány jelöltjének is, akinek a neve várhatóan már napokon belül hivatalosan bejelentésre kerülhet.

A szlovák média újabban Maroš Šefčovičot, az Európai Bizottság szlovák oktatási biztosát emlegeti az Irány lehetséges jelöltjeként. Šefčovič a napokban megerősítette, kapott ilyen irányú megkeresést. Bár a függetlenként induló jelöltek között több, a jelenlegi parlamenti ellenzékhez közel álló személy is akad, az eddigi felmérések szerint egy, a liberálisok által támogatott vállalkozónak, Robert Mistríknek lehet a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb ellenzéki szavazó voksát begyűjtse.

A politika színpadán korábban teljesen ismeretlen Mistríket, akinek plakátjai már az államfőválasztás előtt egy évvel ellepték az országot, elemzők afféle "Kiska 2.0"-nak tartják. A jelenlegi elnökben és Mistríkben közös pont független imázsuk és politikai támogatottságuk. Emellett mind Kiska, mind pedig Mistrík "brandje" egy év alatt a nulláról épült fel egy erőteljes kampány keretében. Felmérések eredményei szerint az elnökválasztás második körébe való bejutásra esélye lehet még a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak, aki az első Fico-kormány idején az igazságügyi tárcát vezette, valamint Bugár Bélának is.

A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint öt évre választják. Jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik; a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament - áttörve a vétót - ne szavazta volna meg újra.

A szavazók elnökválasztási részvétele Szlovákiában rendszerint nem kimagasló arányú, az utóbbi voksolásokon az első körben 50 százalék alatt, a második körben 50 százalék körül alakult.

Az államfőválasztás hivatalos kampánya a mai nappal indul, s azt a vonatkozó szabályozás szerint 48 órával a voksolás előtt kell befejezniük a jelölteknek.

Forrás: MTI; Fotó: Tony Stefunko/Plus jeden deň

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?