Máris kiszabadult a börtönből a vesztegetés miatt elítélt ex-MSZP-s Wieszt János

Még február 10-én, feltételesen, kedvezménnyel szabadult a Nagy Ignác utcai börtönből Wieszt János, az újbudai MSZP vesztegetés miatt négy év szabadságvesztésre ítélt volt frakcióvezetője –értesült a PestiSrácok.hu. A Wieszt-ügy 2010 májusában, Molnár Gyula jelenlegi MSZP-elnök polgármestersége idején pattant ki, amikor az Index.hu internetes hírportálon megjelent videofelvétel tanúsága szerint a politikus több mint kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó, a felvétel alapján pedig feljelentést tettek Wieszt ellen. Az ügyben a BRFK gazdaságvédelmi osztálya kezdett el nyomozni ismeretlen tettes ellen, majd az eljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) munkatársai vették át, akik 2010 június 15-én vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés gyanúja miatt őrizetbe vették a XI. kerület egykori szocialista frakcióvezetőjét. Wieszt a botrány miatt kénytelen volt lemondani a fővárosi mandátumáról, illetve az MSZP-ből is kilépett. A baloldali képviselő 2010 júniusától novemberig volt előzetes letartóztatásban, 2010 novemberétől 2011 augusztusig házi őrizetben volt, később szabadlábon védekezhetett.

Milliós kenőpénz Wieszt zsebébe

A vádiratot már a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korrupció elleni osztálya készítette el, majd 2012 januárjában vádat emeltek Wieszt ellen. A vád és a már jogerős ítélet szerint egy rejtett kamerával készített felvételen látható, amint Wieszt János 2007. július közepén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Krisztina körúti irodájában 2,2 millió forint összeget vesz át egy férfitól. A nyomozás során kiderült, hogy a vállalkozó az általa korábban bérelt XI. kerületi üzlethelyiségre 2005 októberében vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A kérelem benyújtását követően az ügyészség szerint felkereste őt Wieszt bűntársa, egy ügyvéd, B. Péter András - aki a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának külsős tagjaként tevékenykedett - azzal, hogyaz adásvétel csak úgy jöhet létre, ha a vállalkozó átad neki 8 millió 250 ezer forintot. A vádhatóság szerint a jogász azt a látszatot keltette, hogy azt az értékesítésről döntő személyeknek továbbítja. Miután a kapcsolatai felhasználásával a sértett ellenőrizte azt, hogy a tőle pénzt kérő ügyvéd önkormányzati kapcsolataira vonatkozó állításainak van alapjuk, az összeget 2005. november 3-án az ügyvédnek átadta. A pénz átadása után a vállalkozóval adásvételi szerződést kötött az önkormányzat.

Túlságosan mohó volt

A vállalkozó 2007 áprilisában egy általa bérelt másik önkormányzati ingatlanra is vételi kérelmet nyújtott be. Wieszt János - aki ekkor a XI. kerület önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt – egy, a vállalkozótól kért személyes találkozón előbb 1,5 millió, majd 2,2 millió forint megfizetését kérte azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a vállalkozó tulajdonában lévő kft.-nek értékesítse. A vállalkozó 2007 júliusában - a rejtett kamerával rögzített felvétel tanúsága szerint is - átadta a kért összeget Wieszt Jánosnak. Az adásvételi szerződést 2007 októberében megkötötték. Wieszt János mohóságára jellemző, hogy további egymillió forintot követelt a vállalkozótól arra hivatkozva, hogy a korábbi címen található, harmadik ingatlanra, egy 24 négyzetméteres lakásra kizárólag az ő vételi szándéka miatt írtak ki nyilvános pályázatot, de a férfi ekkor már nem volt hajlandó fizetni. Egy másik vádpont szerint az önkormányzat 2007 novemberében pályázatot írt ki egy másik, Kosztolányi Dezső téri üzlethelyiség bérleti jogának értékesítésére.Egy másik üzletember közölte a korábban már egyéb ügyeiben eljáró B. Sándor ügyvéddel, hogy a bérleti jogot meg kívánja szerezni. A jogász közölte a vállalkozóval, hogy a pályázat megnyeréséhez ötmillió forintot kell fizetnie "kenőpénzként", amelyet ő "a megfelelő helyre" továbbít, vagyis azt a döntésben illetékes személynek kell kifizetni a bérleti jog megszerzése érdekében. A vállalkozó a kért összegből félmillió forintot készpénzben átadott az ügyvédnek, a fennmaradó 4,5 millió forintot pedig átutalta az ügyvéd bankszámlájára. A bérleti szerződést 2008 februárjában a vállalkozó cégével megkötötte az önkormányzat.

Négy év, jogerősen

Wieszt Jánost és a két ügyvédet jogerősen is bűnösnek mondta ki 2014 novemberében a Fővárosi Ítélőtábla.Az egykori szocialista politikust négy évi szabadságvesztésre, milliós vagyonelkobzásra és pénzbüntetésre ítélte a másodfokú bíróság. A két jogászra felfüggesztett börtönbüntetést és szintén milliós vagyonelkobzást szabott ki a tábla. Úgy tudjuk, Wieszt a börtönévek jó részét Baracskán töltötte, majd az utolsó hónapokban a főváros bv-ben szállásolták el, ahonnan aztán büntetése letöltésének kétharmada után, az előzetes letartoztatásban és a házi őrizetben töltött idejét is figyelembe véve már februárban szabadulhatott.

Molnár Gyula tudott a korrupciós ügyről?

Érdemes kiemelni, hogy a Privát Kopó bűnügyi magazin birtokába jutott tanúkihallgatási jegyzőkönyv tanúsága szerint a korrupciós botrányról 2008 elején még polgármesterként az MSZP jelenlegi elnöke, Molnár Gyula is tudomást szerzett:

- állította Wieszt lekapcsolása előtti napon az ügyészségen az ügy sértettje.

Molnár Gyula, a korrupció ellen harcosan küzdő MSZP jelenlegi elnöke tehát „egyáltalán nem lepődött meg, meg sem rezdült”, amikor az általa polgármesterként irányított önkormányzattal kapcsolatos korrupciós ügyekről szerzett tudomást. A szocialista politikus – ahelyett, hogy a törvényben rögzített kötelességének megfelelően büntetőfeljelentést tett volna a tudomására jutott ügyekben – elintézte az egészet annyival, hogy „ezek már olyan régi ügyek, hogy tekintsük ezt lerendezettnek”. Pedig 2008-ban nehezen lehetett „régi ügyeknek” titulálni a 2005-ben, és a 2007-ben történt bűncselekményeket. Ráadásul Molnár hivatalos személy volt, és ismerté vált előtte az elkövető személye is, mégis tétlen maradt, nem tett eleget a feljelentési kötelezettségének.

Vezető kép: Magyar Hírlap